Ábrahám, a negatív
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 16

Ábrahám, a negatív PowerPoint PPT Presentation


  • 60 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Ábrahám, a negatív. Mleynek (1994 ): Abraham, Aristotle and God : Poetics of Sacrafice

Download Presentation

Ábrahám, a negatív

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Brah m a negat v

Ábrahám, a negatív


Brah m a negat v

Mleynek(1994): Abraham, Aristotle and God: Poetics of Sacrafice

„Ezek [ti. a tragikus tettek] közül a legrosszabb az, ha valaki tudatosan akar cselekedni, de mégsem cselekszik; ez visszataszító, de nem tragikus, mivel a tragikus szenvedés nincs meg benne.” (Poétika 1453b)


Brah m a negat v

Caspi és Kramer (1995): Response: Katharzis and Akedah

„[Mleynek állításai] fogalmilag félrevezetőek, hermeneutikailag megkérdőjelezhetőek, összefüggésüket tekintve hiányosak.”


Brah m a negat v

Mleynek

Bibliai történet

Arisztotelész alapján

Hit alapja a félelem

Etikailag rossz

Caspi & Kramer

Bibliai történet

-

Áldozat meg sem történt

Etikailag jó

Kierkegaard

Rekonstrukció

Hegel

Paradoxon

Etikailag értelmezhetetlen


Brah m a negat v

Steward

Dán hegeliánus teológusok

T. O.

Belső kritika

Dunning

„Anonim hegeliánus”

Westphal

Hegel tagadása


Brah m a negat v

Téma: Kierkegaard hegeli terminológiája

Tárgy: Kierkegaard Akéda rekonstrukciója

Keret: etikai vonzata – tragédia

Állítás: van egy a hegeli rendszeren belülről megfogalmazott érv


Brah m a negat v

„Nem kellene a félelem fogalmát Kierkegaard-nál az istenfélelemmel azonosítani.”

„Nem lehet általában a „szakirodalomról” (8-as jegyzet) beszélni, hiszen abban a dán és német irodalom egyáltalán nem szerepel…”

„Jó lett volna kifejteni, hogy mi a különbség a megkötözés (zsidó) és az áldozat (keresztény) értelmezésének, mert ez igazán termékeny diskurzusra adhatott volna alapot.”

„Továbbmenve: képtelenség Ábrahám tettét – ha minimálisan beleolvastunk a Félelem és reszketésbe – „társadalmi kötelességként” beállítani (9.o.).”


Brah m a negat v

Első expozíció: Jogfilozófia

„Ha ez így van, igaza van Hegelnek, ha az embert csak mint egyest tekinti a jóban és a lelkiismeretben meghatározottnak, és igaza van abban, hogy ezt a meghatározottságot a „rossz morális formájának” tekinti (vö.: különösen A jog filozófiájával), s ennek oly módon kell az erkölcsös teleológiájában megszűnnie, hogy az egyes, megmaradva ebben az állapotában vagy bűnt követ el, vagy kísértésbe esik. Ezzel szemben nincs igaza Hegelnek abban, hogy a hitről beszél, s abban is igazságtalan, hogy nem tiltakozik hangosan és határozottan az ellen, hogy Ábrahám mint a hit atyja tekintélynek és becsületnek örvend, holott mint gyilkost kellene elkergetni és kiutasítani.” (Félelem és reszketés 92. o.)

Moralitás – Erkölcsösség – Család - Egyén (Külső)

Lelkiismeret (Belső)


Brah m a negat v

„Ami a Jogfilozófiát illeti: kétségtelen, hogy a tragédiának sajátos viszonya van az etikával, márpedig Johannes de silentio nyíltan polemizál „A jó és a lelkiismeret” című, etikai vonatkozású szakasz egyes állításaival, ám (hacsak nem fogadjuk el a szerző ama általános megállapítását, hogy „a hegeli fogalmak szükségszerűen tragikusak”, 16. o.) úgy tűnik, hogy a megfogalmazódó ellenvetések a Jogfilozófiától teljesen eltérő kontextusban koncipiálódnak.”

„Míg a tragikus hős erkölcsi erénye által nagy, Ábrahám teljesen egyéni erénye által.” (Félelem és reszketés 101. o.)


Brah m a negat v

Második expozíció: Esztétika

„A hit ugyanis az a paradoxon, hogy az egyes magasabb rendű, mint az általános, de megjegyzendő, olyanformán, hogy a mozdulat megismétlődik, azaz miután az általánosban volt, most mint egyes izolálódik az általánosnál magasabb síkon. […] Mert ha az etikum, vagyis az erkölcsiség a legmagasabb rendű dolog, és ha az emberben nem marad semmi összemérhetetlen, csak a rossz, azaz az egyes, aminek az általánosban kell kifejeződnie – akkor nincs szükség más kategóriákra, csak azokra, amelyeket a görög filozófia is alkalmazott, vagy amelyek következetes gondolkodás által ezekből levezethetők.” (Félelem és reszketés 93. o.)

Általános – ellentmondás – áldozat – kibékülés


Brah m a negat v

„A szerző által választott tragédiaelméleti perspektívából azután olyan következtetések adódnak, amelyek az Akéda önálló megközelítéseiként talán értelmezhetőek, de a Félelem és reszketés alapkoncepciójával diametrálisan ellentétesek. A legszembetűnőbb közülük az az állítás, mely szerint Ábrahám a „tökéletes tragikus hős,” mivel jelleme „önnön képe és tette”(13. o.) – miközben a mű egyik legalapvetőbb tézise éppen az, hogy „Ábrahám egyetlen pillanatra sem tragikus hős” (96. o.), ill. hogy közte és a tragikus hős között ”szembeötlő a különbség” (100. o.).”

Agamemnón, Jefte, Brutus  Élektra, Antigoné

„Láthatóan új kategóriára van szükség Ábrahám megértéséhez. Az istenséghez való viszony ilyen formáját a pogányság nem ismeri. A tragikus hős nem lép külön, egyéni kapcsolatba az istenséggel, hanem az etikum az isteni, s ezért az abban lévő paradoxont az általános közvetíti.” (Félelem és reszketés102. o.)


Brah m a negat v

Exkurzus: Antigoné

Kreón: organikus, általános

Antigoné: inorganikus, egyedi

Moralitás  Erkölcsösség

II. Probléma: triviális igen - Ábrahám érvényre juttatja a magasabb igazságot

III. Probléma: triviális igen - a tett által jelenik meg az etikai


Brah m a negat v

Harmadik expozíció: Történelemfilozófia

Világtörténelem – tragédia

Affirmativitás

I. Probléma: triviális igen – így halad a szellem önmagára ismerése


Brah m a negat v

„Hasonlóképpen az ész eszközeként szolgáló világtörténeti individuum és „az abszurd erejénél fogva” hívő Ábrahám összehasonlítása sem tűnik kifejezetten kézenfekvőnek (15-16. o.).”

„A végkifejlet, legyen bár az egész világ öröme, a hősön éppenséggel semmit nem segít; mert a végkifejletet csak akkor ismeri meg, ha túl van az egészen, és nem a végkifejlet által válik hőssé, hanem azáltal, hogy elkezdte. Ezen túlmenően, a végkifejlet (amennyiben az a véges válasza a végtelen kérdésére) dialektikája egészen más jellegű, mint a hős létezése.” (Félelem és reszketés 108. o.)


Brah m a negat v

De: Ábrahám nem cselekszik

Külső – belső

„Ha mármost az itt kifejtettek helyesek, ha semmi összemérhetetlen nincs az ember életében, legfeljebb annyi, amennyi véletlenszerűen lehet benne, amelyből, ha a létezést eszmeileg tekintjük, semmi sem következik – akkor Hegelnek igaza van; azonban nincsen igaza, hogy hitről beszél, vagy amiért engedi, hogy Ábrahámot a hit atyjának tekintsék, mert ez utóbbival ítéletet mond Ábrahámról is meg a hitről is. A külső (a külsővé válás) a hegeli filozófiában magasabb rendű, mint a belső. […] A hit ezzel szemben az a paradoxon, hogy a bensőségesség magasabb rendű, mint a külsődleges, vagy hogy ismét egy korábbi kifejezésre emlékeztessünk, hogy a páratlan szám magasabb rendű, mint a páros.” (Félelem és reszketés 118. o. – kiemelés tőlem)


Brah m a negat v

Köszönöm a figyelmet!


  • Login