1. A médiaművészet két párhuzamos története

1. 1. A médiaművészet két párhuzamos története 2. A médiaművészet(i kategóriák) halála(i) – nekrológok 3. Élet a halál után: köztér és média

2. Ars Electronica Linz 1986- (archívum) 1999 ÉletTudomány 2000 Az új Nem 2001 Hatalomátvétel 2002 Kikapcsoltan 2003 Kód – Korunk nyelve 2004 Időeltolódás - A világ huszonöt év múlva 2005 Hybrid – Paradoxonban élve 2006 Egyszerűség – Az összetettség művészete 2007 Isten veled magánélet 2008 Új kulturális gazdaság 2009 Emberi természet 2010 Javítás 1987 Szabad Hang 1988 A hely(szín) művészete 1989 Rendszerek hálózatában 1990 Digitális álmok – Virtuális világok 1991 Elszabadulva (Out of Control) 1992 Endo Nano 1993 Mesterséges Élet – Genetikai művészet 1994 Intelligens környezet 1995 Isten hozott a Háló Világában 1996 Memesis - Az evolúció jövője 1997 A hús-tényező 1998 Info-háború Ars Electronica, elektronikus művészeti fesztivál, 1979 óta működik, 1987 óta tematikus, az évek során több, mint 40.000 művészeti projektet nyújtottak be

3. Transmediale Berlin1988- (VideoFilmFest - Transmediale) 1988-1999 Videofest (A Berlin Biennale társrendezvénye) 1999 Archív 2000 Transmediale 00 2001 Csináld magad (Do It Yourself) 2002 Lépj a nyilvánosságba! (Go Public) 2003 Játsz globálisan! (Play Global) 2004 Repülj utópia! (Fly Utopia) 2005 Alapok (Basics) 2006 Valóságfüggőség (Reality Addicts) 2007 Befejezetlen (Unfinish!) 2008 Konspirálj… (Conspire…) 2009 Deep North 2010 Jövőbeli jelen (Futurity now) 2011 Response:ability 2012 In/kompatibilis (in/compatible) Gabriel Shalom: The Future of art, 2011 Daito Manabe: Face visualizer 2008

4. Nekrológok: 1995.Bruce Sterling„Halott média kiáltvány” 1996.Lev Manovich „A számítógép-művészet halála” 1998.Vuk Cosic: „A Net-art halála” 2006.Armin Medosch„A médiaművészet észrevétlen halála”

5. 1995 Bruce Sterling: A halott média kiáltványa (hardver-szoftver-taktika) „Egy könyvre van szükségünk, ami a média kudarcairól szól, az összeomlásairól, bekebelezéseiről és fojtogatásáról, egy könyvre, amely részletezi az összes szeszélyes és förtelmes médiahibát, amelyeket ismernünk kellene, hogy ne ismételjük meg őket. Egy könyvre a médiáról, amely a technológia szögesdrótján lelte halálát, a médiáról, amely nem élte túl, a mártírmédiáról, halott médiáról. A HALOTT MÉDIA KÉZIKÖNYVE.” (…) „A munkával töltött nap után a művészek el akartak menni a műtermeikből, el akartak szakadni alkotásaiktól. Mindannyian a kávézókban találkoztak, ahol erről-arról vitáztak, beszélgettek a munkájukról, a politikáról és a filozófiáról. … A La Coupole bárba mentük, ahol Bob, a pultos iszonyú jó fej volt… mivel azokban az időkben nem volt telefon és mindenki nála hagyta üzeneteit. A Dome-ban, az ajtó mögött szintén volt egy hely az üzeneteknek.A telefon jelentette a Montparnasse halálát. /J. Goddard/” Dead Media Project (Dead media levelezőlista) Man Ray: Jacqueline Goddard ,1932

6. FormátumháborúAz új technológiák fejlesztői által a tartalomközlőkre (publikálókra) gyakorolt politikai és pénzügyi nyomás (pl. MPEG- Motion Picture Experts Group, több, mint 350 résztvevő, 20 országból) Média-archeológia 1 Média-archeológia 2 Form Follows FormatTensions, museums, media technology and media art Rudolf Frieling Garnet Hertz: In Memory of the Dead Media Handbook, 2009

7. Lev Manovich A számítógép-művészet halála „Amit nem szabad elvárnunk a Turing-land-től, az olyan művészet, amelyet a Duchamp-land is elfogad. A Duchamp-land művészetet és nem az új média esztétikai lehetőségeinek kutatását akarja. Az egybeolvadás nem fog megtörténni.” 1996 „Manapság sokan a számítógépek, a kommunikáció és a televízió egybeolvadásáról beszélnek. Ez valószínű meg is fog történni.” Duchamp-land A Duchamp-landben elfogadott tipikus tárgy: 1) „Tartalomra” irányuló [...] 2) „Bonyolult." [kulturális kódok, válozatos attitűdök, irónia, stb által meghatározott] 3) Irónikus, önmagára mutató és gyakran szó szerint romboló megközelítése saját anyagszerűségének, legyen az technológia, vászon, üveg, motor elektronika, stb. [...] Turing-land A Turing-land tárgyait ellenkező tulajdonságok jellemzik: 1) „Tartalom” helyett a legújabb számítógép-technológiára irányul. (algoritmusok, komputergrafika, CDROM, interaktivitás, stb.) 2) „Egyszerű" és rendszerint iróniamentes 3) A Turing-land legfontosabb tárgyai az általuk felhasznált technológiát minden esetben komolyan veszik. M. Duchamp (1887-1968) Alan Turing (1912-1954)

8. Vuk Cosic:A Net-art halála 1998 Net art:olyan művészet, amely az Internetet használja elsődleges médiumként, platformként „ Az ASCII-építészet általános emélete A technológia- és szórakoztatóipar (miként a művészet rendszere is) egy hipermediált és közvetlen dicsőséges spektákulum forgatókönyvét ígérik, amely remélhetőleg interaktív, gyönyörű és fennséges is lesz. Ezen ígéretek a modemek és processzorok gyártóitól származnak, és a művészek számára VÁLASZTÁS kérdése, hogy részt kívánnak-e venni az ő jövőjükben vagy sem. Manapság a kurátori döntések túlságosan sok művészeti helyen irányulnak a hardver-befektetések igazolására.” Vuk Cosic: ASCII építészet, 2000 (egy épület felületének beborítása ugyanazon felület képének ASCII-kódolásával.)

9. Armin MedoschA médiaművészet észrevétlen halála 2006 „ Amint az ipar egyre gyorsabb ütemben termeli az újabb és újabb szoft- és hardvereket, valamint az üzlet és háború nagy gépezetei változatlanul életünk meghatározására és ellenőrzésére használják e technológiákat, szükségünk van olyan terek beazonosítására, ahol megakaszthatjuk a gépezetet. Elkötelezettséget, valós részvételt és „valós virtualitást” teremthetünk, nem a virtuális valóság üres ígéreteit, hanem az utópisztikus változás lehetőségét a valódi világban, bármennyire is átszövi azt a technológia.” /Transmediale/ „ ... Véleményem szerint a médiaművészet haláláról beszélni olcsó és konceptuálisan lusta húzás. Amennyiben a médiaművészetet főként a technológiák által meghatározottnak tekintettük, az mindenek előtt egy konceptuális hiba volt. Hiszenaz mindig is a technológia, kultúra és társadalom metszéspontjairól szólt. Azokról a területekről, ahol e különböző rétegek találkoznak és olyan érdekes töréspontokat eredményeznek, ahol a művészek kritikus beavatkozásai megvalósulhatnak. A technológiák változhatnak, ami viszont nem változik, az a velük való kritikus foglalkozás, amely a társadalomban betöltött szerepüket kutatja. „ téri fordulat (spatial turn) Armin Medosch Henri Lefebvre szociológus A térelőállítása című könyvét olvassa a londoni Trafalguar Square-en