1 / 33

Aminosavak bioszintézise

Aminosavak bioszintézise. Növények, autotróf baktériumok: minden aminosav előállítására képesek Más élőlények (pl.: ember): egyesek előállítására képes, másokat csak korlátozottan vagy nem képes előállítani. Nem esszenciális Alanin As z paragin As z part á t C i s z tein Glutam á t

apollo
Download Presentation

Aminosavak bioszintézise

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Aminosavak bioszintézise Növények, autotróf baktériumok: minden aminosav előállítására képesek Más élőlények (pl.: ember): egyesek előállítására képes, másokat csak korlátozottan vagy nem képes előállítani Nem esszenciális Alanin Aszparagin Aszpartát Cisztein Glutamát Glutamin Glicin Prolin Szerin Tirozin Esszenciális Arginin* Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin* Fenilalanin* Treonin Triptofán Valin

  2. Szénlánc: szénhidrát anyagcseréből származik. Szénhidrát lebontás során keletkező a-ketosavak

  3. A befejező lépés általában: transzaminálás

  4. Nitrogénmegkötés Az autotróf élőlények a légkörből, vagy a talaj nitrátjáből kötik meg. A heterotróf élőlények már készen kapják aminosav, vagy azok bomlástermékeinek képében.

  5. A nitrogénmegkötés mechanizmusa Kevés élőlény képes a légköri nitrogént megkötni: kék-zöld algák a vizekben, Azotobacterterek a talajban és a Rhizobium-félék amelyek a növények gyökerein élnek szimbiózisban a növényekkel. A molekuláris nitrogén megbontása és redukciója energiaigényes: 600 kJ/mol N2. N2 + 8H+ + 8e- + 16 ATP = 2NH3 + H2 + 16ADP + 16 Pi A reakcióra csak prokarióták képesek, a nitrogén fixálást végző enzimkomplex: a nitrogenáz

  6. Az enzim egy Fe-t és egy Mo-Fe-t tartalmazó fehérje komplexe. Erős funkcionális konzervativítás jellemzi a különböző törzsek nitrogenáz komplexeit. Képesek egymás alegységeivel (1.kx) működni.

  7. nitrogén-fixáló baktériumok (* fotoszintetizáló baktérium) Szabad forma Szimbiózis növényekkel Aerob Anaerob Hüvelyesek Egyéb növények AzotobacterBeijerinckiaKlebsiella (néhány)Cianobacter (néhány)* Clostridium (néhány)DesulfovibrioLila szulfát baktérium*Lila nem-szulfát bakterium*Zöld szulfát baktérium* Rhizobium FrankiaAzospirillum

  8. A nitrogenáz enzimkomplex hihetetlenül oxigénérzékeny. Oxigénnek kitéve rögtön inaktíválódik. Oka: a fehérje Fe része reagál az oxigénnel. Aerob nitrogénfixálók számára problémát jelent. Megoldások: 1. Erős respirációs metabolizmus alacsony sejtbeli oxigénszint (Azotobacter) A NADH, FADH2 e-t hoz a resp. ciklusba; végülis az O2-re adódik át az e. Közben H+-pumpa => ez a gradiens csak ATP-szintézissel párhuzamosan tud kiegyenlítődni. Szétkapcsolószerek: ATP-szintézis nélkül kiegyenlítik a H+-koncentrációt -> felgyorsul a H+-pumpálás, mert kisebb gradiens ellenében kell hajtani. => több e adódik át => több O2 fogy 2. Extracelluláris poliszacharid kiválasztás (Azotobacter, Rhizobium) Diffúziólimitált oxigénszint. Nyálkát választ ki, ezen nehezen diffundál át az O2. 3. Oxigénkötő molekulákkal veszi magát körül pl.: leghemoglobin (szimbiotikus fajok, mint Rhizobium). A növény kiválasztja és körbeveszi vele a prokariótáját 4. Specializált sejtek (heterociszták) cianobaktériumokban, amelyek csak fotorendszer I-et tartalmaznak (ATP szintézis), oxigéntermelő fotorendszert nem, azt a többi sejttípus tartalmazza. A szimbióta bacik megfertőzik a növényt. Növény kap N-t az aminosav-szintézishez, baci kap piruvátot élelemnek és leghemoglobin védőburkolatot.

  9. Szimbiózis Hüvelyesek, a leggyakrabban Rhizobium törzsekkel élnek együtt.

  10. Lóhere gyökerén található, 2-3 mm hosszú Rhizobium egységek.

  11. Ammónia megkötés glutamát,glutamin bioszintézis

  12. A glutamát,glutamin szintézisének alternatív útjai

  13. Glutamin szintetáz Glutamin-2-oxoglutarát amidotranszferáz

  14. Transzaminálások az aminosavszintézisben

  15. Szerin-család

  16. Piruvát-család

  17. Leucin bioszintézise

  18. A prolin a glutaminsav-család tagjai közé tartozik.

  19. szénhidrátlebontás aminosavlebontás zsírsavlebontás Lipidek szintézise • Zsírsavszintézis acetil-KoAcitoplazmába kijut citrát formájában zsírsavszintézis • Két részre bontható: • Zsírsavak de novo szintézise • Zsírsavak lánchosszabbítása

  20. Zsírsavak de novo bioszintézise Helye: citoplazma Enzimkomplex: zsírsav szintáz: elektronmikroszkoppal látható, tömege 23 millió Da, 2 azonos alegység, fejenként 7 különböző fehérje Hordozófehérje: ACP (acil-carrier protein) Mechanizmus: a zsírsavlánc 2 szénatomos egységenként épül fel Végeredmény: palmitinsav (16 szénatom)

  21. Lánchosszabbítás Helye: mitokondrium, endoplazmás retikulum Mechanizmus: két szénatomos egységek beépülése - mitokondrium: acetil-KoA - endopalmás retikulum: malonil-KoA Nincs enzimkomplex, különálló enzimek Ko-A-hoz kötöttek nem hordozófehérjéhez Deszaturáció Helye: endoplazmás retikulum Hozzávalók: NADP, O2 és még 3 enzim KoA-hoz kötötten zajlik

  22. A szevezetben a zsírsavak trigliceridek képében raktározódnak Szintézisük fő helyszínei: máj, zsírszövet Alapanyagok: glicerin-3-foszfát, zsírsavak Forrásuk: - zsírszövet: döntően szénhidrátanyagcsere - máj: főleg szénhidrát és zsíranyagcsere

More Related