1 / 20

Kartell, korrupció, közbeszerzés - tisztul-e a verseny ?

Kartell, korrupció, közbeszerzés - tisztul-e a verseny ?. A közbeszerzés, mint a feketegazdaság visszaszorításának eszköze Új elektronikus technikák alkalmazása KÖSZ-KSZF közös konferencia 2008. március 12. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az előadás vázlata.

antionette
Download Presentation

Kartell, korrupció, közbeszerzés - tisztul-e a verseny ?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kartell, korrupció, közbeszerzés -tisztul-e a verseny ? A közbeszerzés, mint a feketegazdaság visszaszorításának eszköze Új elektronikus technikák alkalmazása KÖSZ-KSZF közös konferencia 2008. március 12. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH)

  2. Az előadás vázlata 1. A kartell tilalom – jogi háttér 2. Miért különösen alkalmas a közbeszerzési piac az ajánlattevők közötti versenykorlátozó megállapodásra (és a korrupcióra)? 3. Konklúzió (szabályozási paradoxon) Mit tehet az ajánlatkérő a jelenség ellen?

  3. 1. Jogi háttér - Mi a kartell? A versenykorlátozó megállapodás jogszabályi tilalma EK 81. cikk – (Tpvt 11.§) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek céljavagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

  4. Tpvt. 11.§ : Tilos a vállalkozások közöttimegállapodás, összehangolt magatartás, amely a gazdasági versenyakadályozását, korlátozását, torzítását célozza vagy ilyen hatást fejt ki. (kivétel: egymástól nem független vállalkozások közötti megállapodás) Különösen: - az árak, egyéb üzleti feltételek egyeztetése, - a piac felosztása. (Ezek az ún. kőkemény kartellek, amelyekre nem érvényes a 13.§ alatti „de minimis” szabály, tehát a kartell szereplőinek méretétől, piaci részesedésétől függetlenül TILOS!)

  5. 2. Miért különösen alkalmas terep a közbeszerzési piac a kartellezésre? A piaci szereplők érdekeltsége • Óriás méretű, koncentrált piac, hosszú távon biztosítja a munkát a nyertes ajánlattevő részére, • Az állam – a magánszférához képest – biztosabban fizető partner. • Presztizs, jó referencia, ismertség, kapcsolatok építése.

  6. A szabályozásból eredő okok • A formális szabályok megkönnyíthetik az ajánlattevők közötti párbeszédet - míg a magánbeszerző különböző vásárlási stratégiát választhat, a közbeszerzőnek egy sor kötelezettséget be kell tartania: →átláthatóság →diszkrimináció mentesség →kötött szabályok szerinti eljárás A teljes átláthatóság és az eredmények közzététele elősegítheti az ajánlattevők megállapodásait.

  7. A szigorú szabályokból adódó rugalmasság hiányaakadályozza a közbeszerzőt, hogy stratégiai lépést tegyen az ajánlattevőkkel szemben, akik profitjuk növelése érdekében összebeszélnek (ezért fontos, hogy a szabályozás hagyjon az ajánlatkérőnek bizonyos mozgásteret: a piaci körülményekhez igazíthassa az eljárást) • A leginkább megkövetelt nyílt eljárás – az átláthatóság és kötöttség miatt – a legjobb terep az ajánlattevők összebeszélésére. (A piac ismeretében kell dönteni a legjobb eljárásról; az árverések esetén is a nyílt árverés a legkedvezőbb terep az összejátszásra) • A beszerzés, az ajánlatkérés rendszeressége, kiszámíthatósága

  8. Az együttes ajánlattétel feltétel nélkülitörvényben biztosított lehetősége legalizálja az összebeszélést.

  9. 3. Következtetés →Minél átláthatóbb a piac, annál kedvezőbb a terep az ajánlattevők közötti összejátszásra. →A közbeszerzés túlzottan részletező, az ajánlatkérő mozgásterét megszüntető, kötött szabályozása bővíti az ajánlattevők lehetőségeit ajánlataik egyeztetésére.

  10. 4. Mit tehet az ajánlatkérő? • Piacismeretet szerez, és ennek birtokában választja meg a legmegfelelőbb közbeszerzési eljárást. (Sok szereplős piacon nyílt eljárás kiírása esetén résen van !) • Olyan helyzetet teremt, amely mellett az összejátszásra nincs mód. (Ezt várjuk az elektronikus árlejtéstől.) • Az összejátszás lehetőségét csökkentheti: →nem állít fölösleges korlátokat, ezzel szélesíti a részvételt, →a verseny szempontjából érzékeny információk kiszivárgását megakadályozza, →a kartellveszélyes piacokon (útépítés) ritkítja az ajánlatkéréseket, a rendszerességet kerüli.

  11. Nem lenne szabad befogadni azt a konzorciumot, melynek tagjai külön-külön is képesek lennének teljesíteni; • A beszerzőnek ismernie kell a kartellveszélyes helyzetet és a kartellre utaló jeleket.

  12. Az ajánlatkérő éljen az alternatív kizárás lehetőségével (kísérje figyelemmel a sajtó híreit, informálódjon) • Jelezzen a GVH-nak.

  13. A kartellezésen ért ajánlattevők kizárása: • Nem kötelező, az ajánlatkérő szabadon dönthet (piacismeret !) • A marasztalt, de nem bírságolt ajánlattevőnem zárható ki(engedékenységi politika!) • A kartellezők között nem tehető különbség, • Előre el kell határozni, menet közben nem változtatható.

  14. Amiért a kartelleket nem szeretjük - áremelés Grafit elektródák USA, EU Versenyhatósági fellépés 3500 3000 Kartell kezdete 2500 2000 Árcsökkenés (US$ metrikus tonnára) Grafit elektróda ára Árnövekedés 1500 1000 Forrás: Consumers InternationalBeatriz Boza, Levenstein, M, Suslow, V & Oswald, L, International Price Fixing Cartels and Developing Countries: A Discussion of Effects and Policy Remedies, 2002. alapján 500 0 2001 1989 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

  15. Az ajánlattevői összejátszás különféle fajtái Közös elem: a lapok előre leosztása; a versenytársak, a potenciális ajánlattevők megállapodnak, hogy melyikük teszi a nyertes ajánlatot • Információs kartell: az érzékeny üzleti információk megosztása • Ajánlat visszatartás: a közbeszerzés tárgya szerinti potenciális ajánlattevők a legesélyesebb céggel megállapodnak, hogy ne induljon.

  16. Ajánlat elfojtás: a kedvező ajánlatot tevő cég belemegy abba, hogy ajánlatát visszavonja, és így a kedvezőtlenebb feltételeket kínáló ajánlattevő érvényesülhet. • Színlelt ajánlattétel: az ajánlattevők eleve elfogadhatatlan ajánlatot tesznek, ezzel az előre kijelölt nyertes pozícióját erősítik – így a kartell által előre győztesnek kijelölt cég által ajánlott feltételek nem is tűnnek olyan rossznak, az ajánlatkérőt a nagyszámú ajánlat abba a hamis hitbe ringatja, hogy versenyeznek érte az ajánlattevők.

  17. Ajánlatok körforgása, körbenyerés: ugyanazok az ajánlattevők több eljáráson is részt vesznek, és beosztják maguk között, hogy mikor melyikük adja a legalacsonyabb ajánlatot, úgy hogy mindegyikük kapjon a „tortából”. • Alvállalkozóként történő bevonás: az előre győztesnek kijelölt vállalkozás gyakran alvállalkozói vagy más szerződéssel juttatja vissza a kartell-társaknak az ajánlatkérőtől származó többletpénz rájuk eső részét. (Ez a kartelljövedelem-elosztó mechanizmus a Kbt.alvállalkozói szabályai ellenére előfordul)

  18. Amikor az ajánlatkérő is „besegít” - Túlzottan szigorú feltételek előírásával, - A versenyzők számának korlátozásával - Eredményt célzó kiírás helyett az eszközre koncentrálva - Érzékeny adatok közlésével - A piaci szereplők fölösleges összehívásával

  19. Kárkép • A GVH által 2002 és 2006 között felderített kartellek óvatos becslés szerint kb. 64 milliárd Ft kárt okoztak a fogyasztóknak, sőt a kár elérheti 142 milliárd Ft-ot is. • Összehasonlításként • 2006-ban autópálya-matricákból 30,7 milliárd Ft bevétel folyt be, • Debrecen éves költségvetése (2004) 41 milliárd Ft

  20. Köszönöm a figyelmüket!

More Related