E N D
VÍZGAZDÁLKODÁSA víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület:/H2O/- a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet-szabályozója és- a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere.A víz az ember számára nélkülözhetetlen:- biológiai szempontból táplálkozásunk alapvető része nemcsak ivóvízként,hanem szilárd táplálékaink jelentős hányadát is víz képezi,- higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására,- egészségügyi szempontból mint az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat /gyógy- és hévizeink/ révén jelentős tényezője,- közlekedési szempontból és- termelési szempontból mint az ipar, a mező-, erdő- és halgazdaság fontosalap- és segédanyaga, szállító közege, valamint energiaforrás ésenergiahordozó.
VÍZGAZDÁLKODÁS • A víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület:/H2O/- a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet-szabályozója és- a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere. • A víz az ember számára nélkülözhetetlen:- biológiai szempontból táplálkozásunk alapvető része nemcsak ivóvízként, hanem szilárd táplálékaink jelentős hányadát is víz képezi,- higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására,- egészségügyi szempontból mint az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat /gyógy- és hévizeink/ révén jelentős tényezője,- közlekedési szempontból és- termelési szempontból mint az ipar, a mező-, erdő- és halgazdaság fontos alap- és segédanyaga, szállító közege, valamint energiaforrás és energiahordozó.
Ugyanakkor a víz romboló erejével: - árvizek/ káros és felesleges mennyiségével/ -belvizek, -agresszív talajvizek -szennyezettségével -mindenfajta káros emisszió továbbításával veszélyezteti az egyént és a társadalmat. • A vízgazdálkodásnak ezért nemcsak a víz szükséges mennyiségben és minőségben való biztosításáról, hanem a vízkárok elhárításáról is gondoskodnia kell.
A VÍZVÉDELEM GLOBÁLIS KÉRDÉSEI A Föld vízkészlete A nélkülözhetetlen édesvíz: • A Föld teljes vízkészlete 1360 millió köbkilométer /az ember számára elképzelhetetlenül óriási mennyiség/. • Az édesvízennek a hatalmas víztömegnek már csakelenyészően kis része: 40 millió köbkilométer.Tömegében ezt sem tudjuk elképzelni, különösen ha meggondoljuk, hogyebbe a 40 millió köbkilométerbe nemcsak az úgynevezett felszíni vizek: tavak, folyók vizei tartoznak, hanem az Északi- és a Déli-sark óriási kiterjedésű jégtakarói, sót a föld alatti édesvizek, a talajvízkészletek is.
Vessünk egy pillantást először a Föld legnagyobb édesvízraktárára: a sarki jégsapkákra. A 40 millió köbkilométer édesvízből ezek 30 milliót képviselnek, vagyis a Föld készletének 75 %-át. Ezt az óriási, jéggé fagyott víztömeget az emberiség úgy tekintheti, mintha a természet óriási jégszekrényben tartalékolta volna jövő nemzedékek számára. Biztosra vehetjük, hogy egyszer - talán nem is sokára - sor kerül egy részének felhasználására. • Az antarktiszi jég tökéletesen tiszta, mert akkor, amikor az a jég képződött, a Földön még nyoma sem volt a civilizációs levegő és gáz szennyezéseknek. • A Föld édesvízkészletének kereken egyötöd része a talajban, talajvíz formájában raktározódik. Ehhez a vízréteghez fúrások, kutak útján jut hozzá az ember. Óriási mennyiségről, 9 millió köbkilométernyi vízről van szó, felhasználásának mégis határt szab az, hogy mennyibe kerül feltárása. • A sarki jég és a talajban rejtőző édesvíz együttesen a Föld vízkészletének 98 %-át teszi ki. • A fennmaradó 2%-ból az ember számára közvetlenül hozzáférhető felszíni édesvíz mindössze 120000 köbkilométer. Ez a százalékokban kifejezett rendkívül kis mennyiség abszolút értékben még mindig óriási, hiszen magába foglalja a Föld összes tavának, folyójának vizét.
De a tavak és folyók vizén kívül még egy édesvízraktárról nem esett szó: a légkörről. Felhők alakjában, vízpáraként 130 000 köbkilométer víz van a Föld légkörében, s ez szintén tekintélyes mennyiség. Évente kereken 450 000 köbkilométer édesvíz párolog el az óceánokból, egyszer annyi, mint a felszínen rendelkezésre álló valamennyi édesvíz. Ennek háromnegyede csapadékként a tengerekbe hullik vissza, fennmaradó egynegyede pedig a szárazföldekre.
Veszélyben a világ vízkészlete • A népesség növekedése, a tudatlanság, a szegénység és a szakszerűtlen mezőgazdasági termelés veszélybe sodorta a vízkészletet. Ha nem tesznek hamarosan megfelelő lépéseket, súlyos hiány keletkezik. • Sok országban azonban e tekintetben eléggé rövidlátónak és hanyagnak bizonyult a lakosság. Pedig az emberiség és sok másik faj jövője veszélybe kerülhet, ha nem következik be jelentős javulás a Föld vízkészletének kezelésében. • Az óceánokba folyó édesvízbe a vízgyűjtőkön való lefolyásuk során szilárd részecskék és vízben oldható anyagok jutnak /természetes törmelék és az emberi társadalom hulladékai/. Ha a vízgyűjtő területek népsűrűsége kicsi, a vízbe kerülő szennyező anyagokat a mikrobák a természetes öntisztulásnak nevezett folyamatban le tudják bontani. Ha azonban a szennyezés meghaladja a vízgyűjtő terület öntisztító képességét, a szennyező anyagok felhalmozódnak az óceánokban, és károsíthatják a vizek élővilágát.
A túlöntözés miatt másik probléma is föllép: a szikesedés. Miközben a víz elpárolog, vagy a növények felszívják, só marad vissza a talajban. • A sólérakódás mértéke nagyobb, mint amilyen gyorsan az áramló víz a sóteltávolíthatja, vagyis a maradék felhalmozódik. • Végül pedig minden emberi beavatkozás, amely és az üvegházhatást erősíti ésemiatt éghajlatváltozást okoz, természetesen a víz világméretű körforgását is befolyásolja. A következő századra jelzett 0,5-1,5 méteres tengerszint emelkedés például nemcsak a partok el árasztásával fenyeget, hanem szikesedéshez is vezethet. Új mocsaras területeket hozhat létre, miközben a korábbiakat elpusztítja, és ronthatja a Föld édesvíz és sósvíz arányát.
Az édesvíz kincs és nélkülözhetetlen az emberiség számára. Nemcsak takarékoskodnunk kell vele, hanem feltétlenül szükséges jövőbeni felhasználásának tudományos megtervezése is. Előzetes becslések szerint 20l0-ig az emberiség felhasználja az édesvizek felét. Az elmúlt 5-6 évtized tapasztalatai és megfigyelései szerint a vissza nem térülő vízkivétel évenként 4-5%-kal nő. Ha feltételezzük, hogy ez a növekedési ütem marad a jövőben, úgy 2200-ra az emberiség a Föld egész édesvíztartalékát kimerítheti.
Feladatok a XXI-ik századra - a Riói Nyilatkozat • Az 1992 júniusában Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája /United Nations Conference on Environment and Development/ az ENSZ történetének legnagyobb rendezvénye volt. • A 178 ENSZ tagállamból 172küldött hivatalos delegációt; a konferencia utolsó két napján, a "Föld Csúcs" összejövetelen az állam- és kormányfok vettek részt. • E történelmi jelentőségű kezdeményezések ellenére azelmúlt két évtizedben földi méretekben tovább romlott a környezet állapota. • Globális környezeti veszélyekkel kell szembenéznünk:ritkul a sztratoszférikus ózonréteg, csökken a biológiai sokféleség, emelkedik az üvegházhatású gázok /elsősorban a szén-dioxid és a metán/ légköri koncentrációja, ami a globális éghajlatváltozás növekvő kockázatát jelenti. Nem utolsó sorban veszélyben a Föld vízkészlete is.
A Föld Csúcson jelenlevő állam- és kormányfők elfogadták a Riói Nyilatkozat a „Környezet és Fejlődésről” című alapdokumentumot és azehhez kapcsolódó, a fenntartható fejlődés globális megvalósítására irányuló új Feladatok a XXI. századra /Agenda 21/ akcióprogramot. • Az irányelvként meghatározott környezeti stratégia egyik fontos fejezete pontosan azédesvízi erőforrások minőségének és ellátásának védelme; a vízi erőforrások fejlesztésének, gazdálkodásának és felhasználásának integrált megközelítésével kapcsolatos.
Az édesvízi szektor számára a következő programterületeket javasolták: -A: Integrált vízi erőforrás fejlesztése és gazdálkodás -B: Vízi erőforrás~ felmérése -C: A vízi erőforrások, a vízminőség és a vízi ökoszisztémák védelme -D: Ivóvízellátás és közegészségügy -E: A víz és a fenntartható városfejlesztés -F: A víz szerepe a fenntartható élelmiszertermelésben és a vidékfejlesztésében -G: Az éghajlatváltozás hatása a vízi erőforrásokra.
A vízi erőforrások, a vízminőség és a vízi ökoszisztémák védelme érdekében széleskörű teendők fogalmazódtak meg, ami a következő tevékenységekre terjedhet ki: -A vízi erőforrások védelme és megóvása -B vízszennyezés megelőzés és szabályozás -C tiszta technológiák kidolgozása és alkalmazása -D talajvíz védelme -E vízi ökoszisztémák védelme -F édesvizek élő erőforrásainak védelme -G vízi erőforrások és szennyezett vizek megfigyelése és felügyelete -H olyan nemzeti és nemzetközi törvényi eszközök kifejlesztése, amelyek szükségesek a vízi erőforrások védelméhez