Az iszl m
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 24

Az iszlám PowerPoint PPT Presentation


  • 112 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az iszlám. vallás teológia oktatás.

Download Presentation

Az iszlám

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az iszl m

Az iszlám

vallás

teológia

oktatás


Az iszl m

.

Az arab nyelvben az iszlám:إسلامszó jelentése „önalávetés” vagy „megadás” Allahnak, illetve „megbékélés” Allah akaratával. Az iszlám vallás gyakorlói ugyancsak arabul a muszlim-ok: مسلم – مسلمون, akik alávetik magukat Allahnak, akik megbékélnek Allah akaratával.


T mj n t

Tömjénút


K eletkez s t an t s t rt net

Keletkezés, tanítás, történet

  • Arábia, a Közel-Kelet egy sivatagos, alig lakható hatalmas pusztaság ahol a nomád törzsek szakadatlan háborúban álltak egymással.

  • A félsziget nyugati oldalán kereskedelmi út vezet végig: ez volt a Tömjén út.

  • Arábia népeinek hite fétishit és politeizmus volt.

  • A nomádok szent tárgyakban lakozó isteni erőket is imádtak: ligeteket, fákat, vagy éppen köveket, mint amilyen a központi szentélyében, Mekkában őrzött kába:الكعبة is volt.


Az iszl m

  • Mohamed 570-ben született, a mekkai törzs tagja.

  • Első felesége Khadídzsa volt, az a kereskedőnő, aki karavánvezetőként alkalmazta őt.

  • Utazásai során megismerkedett a zsidó és a keresztény hit elemeivel, idegen világok kultúrájával.

  • 610 re tehető a prófétai fellépésének ideje.

  • Tanításának alapja és középpontja Allahnak, a világ teremtőjének és urának a hirdetése volt.

  • Az első években alig talált követőkre Mekkában

  • 622-ben Mohamed híveivel átköltözött Jaszrib-ba: يثرب (a későbbi Medinába: المدينة).

  • Hithirdetése itt hamar követőkre talált.

  • Mohamed 630-ban visszatért Mekkába.

  • 632-ben Medinában meghalt.


Az iszl m

  • Mohamed írásban nem rögzítette Allahtól kapott tanítását.

  • 650-ben Othmán kalifa uralkodása idején teljes gyűjteménnyé vált a Prófétának küldött kinyilatkoztatás.

  • A Korán:القرآن az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása.

  • a Szunna: السنة a Mohamed cselekedeteire és tanításaira vonatkozó hagyományok (hadiszok: احاديث) gyűjteménye.

  • az Iszlám kétféle forrásból vezeti le a tanításait: Koránból és a Szunnából.


A kor n

A Korán


Az iszl m hit t pill re

Az iszlám hit öt pillére

  • Hitvallás: الشهادة(al-sahada)

  • Imádkozás: الصلاة (al-szalat)

  • Böjt: الصوم (al-szaum)

  • Szegényadó: الزكاة (al-zakat)

  • Zarándoklat: الحج (al-hadzs)


Mekkai zar ndoklat

Mekkai zarándoklat


El r sok k teless gek s tilalmak

Előírások, kötelességek és tilalmak

- a sertéshús fogyasztása, részegítő ital élvezete

- az újszülöttek körülmetélése

- a férfiak számára a többnejűség

- a férfiak arany ékszer és selyemruha viselete

- a kamatszedés és a szerencsejáték

  • a tolvajlás és az emberölés

  • a bálványimádás


Teol gia

Teológia

  • Az iszlám nem egyszerű vallás, azaz dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak is tekinthető: híveit a közös kultúra, a közös hagyományok és az egyazon, vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó jogrendnek (saría: الشريعة) való engedelmeskedés köti össze. Mindehhez egészen sajátos teológiai irányzatok nézeteinek összessége csoportosul.

  • A Síita és Szunnita szakadást követően sajátos teológia iskolák és irányzatok bontakoztak ki, amelyek bár elismerik egymás létezését, tagjainak muszlim mivoltát, örökös ideológiai harcban állnak egymással.


Az iszl m

Szunnita irányzatok: A szunnita iszlám négy bevett jogtudományi iskolája (madzhabok:المذهب) a 8-9. században alakult ki.

  • Szunnita teológiai:

    Az ilm al-kalám: علم الكلام (a toll tudománya) tulajdonképpen a teológia része és három dologgal foglalkozik:

    -aqaida: العقائد (dogmatika) ez az alapvető pilléreket tárgyalja, melyet arabul uszúl ad-dínnek neveznek: أصول الدين.

  • -morál és erkölcs

  • -törvények: أحكام (ahkám)

  • A szunnita iskolák közül a legfontosabbak az asharita, dzsabrita, maturidita, murdzsita, mutazilita és a kadarita.


Az iszl m

Az iszlám teológia a következő alapelveket

különbözetei meg:

Tauhid: التوحيد az isteni egység

Adil: العدل isteni igazságosság

Nubuwwat: النبوة a prófétaság

Imámmát: الإمامة az imámátus

Maád: المعاد a feltámadás napja

és a túlvilág.


Az iszl m

Síita irányzatok: A síita iszlám sajátos tétele az ún. imám-tan.

  • Ötös síiták (zajditák)

  • Hetes síiták (iszmáiliták)

  • Tizenkettes síiták (dzsafariták

    Háridzsita: الخوارج irányzatok: A háridzsita irányzat alapvetően politikai síkon különült el az iszlám más irányzataitól

  • A háridzsitáknak három főbb irányzatuk alakult ki, az azrakiták, a sufriták, és az ibáditák.


Az iszl m

  • Iszlám miszticizmus, azaz a szúfizmus: صوفي

    Az iszlám formalisztikus irányai mellett már a 8.-9.századtól megjelentek azok az aszketikus életet hirdető, világtól elforduló "szent emberek", akik isten szeretetét a világ minden bölcsességénél többre becsülve darócruhát öltöttek, szent életet éltek. Őket nevezik szúfiknak


A sz fik

A szúfik


Az iszl m

Minden muszlim, irányzattól függetlenül hisz:

  • Istenben, egyedüliségében és abban, hogy csak ő méltó imádatra (tavhid التوحيد)

  • az Ő küldötteiben (ruszul الرسل )és prófétáiban (nabíالأنباء)

  • az Isten által leküldött könyvekben (kutubالكتب)

  • az angyalokban (mala'ika الملائكة )

  • a Végső Napban (jaum ad-dín اليوم الاخر)amikor Allah számon kéri az emberek minden tettét,

  • az elrendelésben (qadar القدر خيره وشره ): , amely szerint Allah előre tudja, vagy előre el is dönti az emberek földi, illetve örök sorsát.


Iskol k oktat si rendeszek s m dszerek

Iskolák, oktatási rendeszek és módszerek

  • A muszlim iskolatörténet kapcsán ki kell hangsúlyozni, hogy európai neveléstörténeti fogalmakkal nem vagy csak részben írhatóak le a muszlim iskolatípusok.

  • A madrasza: المدرسة (iskola) eredetét, kialakulási és működési körülményeit illetően közép- és felsőfokú képzést nyújtó intézmény.

  • A madrasza főként jogi képzést nyújtó iskolatípus.


Madrasa

Madrasa


Zeituna egyetemen foly oktat s

Zeituna Egyetemen folyó oktatás

  • arab nyelv (al-lugha al-arabijja اللغة العربية)

  • a nyelvtan (al-nahw النحو )

  • a retorika (al-balágha vagy al-baján البلغة والبيان )

  • az irodalom (al-adab الأدب )

  • a Korán-olvasás (al-qirá'át القراءة )

  • a Korán szövegeinek magyarázata (al-tafszír التفسير )

  • a hagyományok (al-hadísz الحديث )

  • a jog (al-fiqh الفقه )

  • a jog forrásai és alapelvei (uszúl al-fiqh أصول الفقه)

  • vallástudomány (al-tauhíd التوحد , al-kalám الكلام vagy uszúl al-dín أصول الدين ).


Zeituna mecset

Zeituna mecset


Az iszl m

Egyéb tantárgyak:

  • vallás történetet (tarikh aladian تاريخ الأديان)

  • a társadalom tudomány (elm aligtima aldini علم الاجتماع الديني )

  • a nevelés tudomány (alnafs altarbwy النفس التربوي)

  • a polgári jogok tudománya ( hoqoq alinsan حقوق الإنسان)

  • a számítás technikai ismeretek elsajátítása (alelmiya الاعلامية)

  • valamin idegen nyelvek tanulása( allogat alikhtyaria اللغات الاختيارية )(angol, francia, spanyol, perzsa és latin) .


Az iszl m

  • Oktatási módszerek:

    Az oktatás körülményei egykoron a madraszákban a tanár szőnyegen (szaddzsáda: سجادة ), leterített bőrön (farwa فروة) vagy kis emelvényen ült vagy oszlopnak támaszkodva állt a diákjai előtt, s körülötte félkörben (halqaحلق) ültek a tanulók.

    Jelenleg a vallási egyetemeken történő oktatás körülményei hallgatók és oktatók számára hasonlóaz európai felsőoktatási intézményekhez.

  • Fokozatszerzés:

    Az egyetemi képzés ideje az európaihoz hasonló. A négy éves alapképzést (tanári diploma) követi a mester képzés (egyetemi diploma). A doktori képzés ideje három esztendő.


Az iszl m

A tanulmányaim és kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az iszlám teológusok kimagasló ismeretekkel rendelkeznek a keresztény vallásról, annak tanairól, melynek megismerését beépítik az egyetemi hallgatók tanrendjébe. Évről évre számos konferenciát tartanak a vallások együttélésének lehetőségeiről, ahol világhírű teológussal (Pére Maurice Borrmans, Fr. Nabil D. Haddad, P. Samir Khalil Samir, SJ) és a téma nagy szakértőivel volt szerencsém megismerkedni. Ők ahogyan jó magam is a fontosnak tartjuk a másik vallásnak a megismerését, hiszen csak így lehetséges a békében való együttélésről beszélni.


  • Login