1 / 14

A honfoglalástól az államalapításig A kalando zások kora 898 - kb. 968

A honfoglalástól az államalapításig A kalando zások kora 898 - kb. 968. 41. A 6. és a k özépiskola 2. osztályában használható. Dr. M észáros Zoltán. Mi is a kalandoz ás? (A kalandozás definiálása).

ania
Download Presentation

A honfoglalástól az államalapításig A kalando zások kora 898 - kb. 968

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AhonfoglalástólazállamalapításigA kalandozásokkora898 - kb. 968 41. A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

  2. Mi is a kalandozás?(A kalandozás definiálása) • A felületes elkpépzelések szerint a magyarok amikor kedvük támadt, fosztogatni jártak – EZ ÍGY NEM IGAZ • Már a letelepedés előtt is szövetségeket kötöttek egyes európai államokkal (bizánciak, a német római császár) • A nyugatiak is háborúztak egymással és fosztogatták egymást. • A magyarokat könnyű lovas segédcsapatokként hívták, bérelték fel, ami a korban szokásos volt. • A középkori források invázióként és portyaként emlegetik ezeket (a kalandozás kifejezés a romantikában született) • Lehet, hogy valójában nem is voltak olyan fontosak a magyarok mindennapi életében, csak a nyugati források szempontjai szerint azok.

  3. A kalandozások korának időtartama • Az első portyázó utakat még a letelepedés előtt ill. közben tették, tehát a kalandozások a Kárpát-medence megszerzésekor ott kezdődtek, ahol az előtt abbamaradtak. • 898-ban indul az első portya az új hazából. • A nyugati kalandozások kb. 955. után szűnnek meg • A dél felé irányuló kalandozások kb. 970 körül érnek véget.

  4. A portyázások irányai és célpontjai • A portyák főleg nyugati és déli irányban indultak. • A célpontok kiválasztása függött attól, hogy kivel álltak szövetségben. • A leggyakrabban Bajorországot, Szászországot, Észak-Itálíát támadták, de előfordult, hogy az Atlanti óceánig, és Hispániába (942) is eljutottak. • A déli célpontjuk Bizánc volt.

  5. A magyar kalandozások feltételezett útvonalai

  6. Nem csak a magyarok kalandoztak Viking kalandozások

  7. A magyarok harcmodora • A magyarok gyors támadásokat tudtak indítani, sok nyilat tudtak kilőni viszonylag gyorsan, amelyek átütő ereje nagyobb volt mint a nyugaton használatos nyilaknak. • Ez a módszer nyílt csatákban volt hasznos. • Kerülték a közvetlen harci érintkezést, általában megszórták nyilakkal ellenfeleiket, majd gyorsan távoztak, és ezt ha kellett többször megismételték. • Az erődítések támadása nehéz, sokszor megoldhatatlan feladat volt. • Az európaiakat meglepte a magyarok harmodora, de idővel megtalálták az ellenszerét

  8. A visszacsapós (reflex) íj

  9. Technikai újdonságok • A magyarok erejét technikai újításaik növelték. • Kengyel: lehetővé tette, hogy biztosabban megüljék a lovat, és nyilazni tudjanak lóhátról. • Visszacsapós íj: Fából, csontból és inakból készült nyíl, amely jóval kisebb volt a nyugat európai nyilaktól, de erősebb lövést tudott leadni, azaz távolabbra el lehetett vele lőni • A technikai újdonságok mellett jó taktikai fogásaik is voltak (menekülést színleltek, majd lenyilazták az őket üldözőbe vevő ellenséget) • Gyakran lesből támadtak.

  10. Csikózabla és kengyelek a honfoglalás korából. Pilini lelet.(Magyar Nemzeti Múzeum.)

  11. A hadjáratok céljai és eredményei • A zsákmányszerzés fontos volt számukra. • A megtámadott területeket gyakran adófizetésre kényszerítették. • Volt úgy, hogy zsoldosokká fogadták őket • A hadjáratokban nem vett részt minden törzs, és a törzsek társadalmának negyobb része sem.

  12. A hadjáratok vége Nyugaton • A hagyomány szerint a magyar portyázások megtörnek 933-ban Merseburgnál, amikor I. (Madarász) Henrik, a szász dinasztia alapítója legyőzi a magyarokat (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). Valójábn a hadjáratok töretlenül folytatódnak. • 955-ben Augsburgnál I Ottó a nehézlovasságnak köszönhetően győz (Miután megtagadta az adófizetést és felkészült a magyarok ellen). A csata után három magyar fővezért felakasztat (Bulcsút, Lehelt és Súrt)

  13. A kalandozások vége • 970-ben Arkadiopolisnál legyőzik a magyarokat és orosz, bolgárr és besenyő szövetségeiket a bizánciak. • Taksony fejedelem (955-972) inkább a védekezésre és a tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt. • Quedlinburg 973. Géza fejedelem felveszi a kapcsolatot a nyugatiakkal, ugyanakkor elindul a magyar törzsek egyesítésének irányába is.

  14. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: • Magyar kalandozások: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Kalandozasok.jpg&filetimestamp=20080718043101 • Viking kalandozások: http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/map/kozepkor/kozepkor.htm • Reflex íj: http://www.lovasok.hu/index.php?i=2027 • Kengyel és csikózabla: http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/2.html

More Related