html5-img
1 / 27

Növények és állatok az emberi kultúrában

Növények és állatok az emberi kultúrában. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. HEFOP - 3.3.1. 4. előadás: Növények és állatok mint jelképek . ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A jelképekről általában. Növények és állatok országcímerekben. Állatok és növények a középkori magyar címereken.

andres
Download Presentation

Növények és állatok az emberi kultúrában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növények és állatok az emberi kultúrában TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

  2. 4. előadás: Növények és állatok mint jelképek

  3. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A jelképekről általában. • Növények és állatok országcímerekben. • Állatok és növények a középkori magyar címereken. • Állatok és növények a hazai pénzérméken.

  4. Jelképek • Az emberi kultúrát végigkíséri a különböző jelképek alkalmazása. • E jelképek gyakran a környező élővilág sokszor ugyan misztikus elképzelések, hiedelmek által áthatott és átalakított, de mégiscsak valóságalappal rendelkező lényei. • Egy-egy növény, vagy állat ábrázolása általában nem csupán a környezet megfestését célozza, hanem valamilyen szimbolikus tartalommal bír.

  5. Jelképek • Egy-egy jelkép jelentéstartalma kultúrtörténeti korszakokon átívelő használata során változásokon is áteshetett, bár leginkább a jelentéstartalom kiegészüléséről, és nem teljes megváltozásáról van szó.

  6. Jelképek Pl. a Főnix madár • Az antik világban a halhatatlanságot, az örökkévalóságot jelképezte. • A bizánci császárok ugyanilyen jelentéssel verették érméikre. • Az európai fejedelmek érmein már ehhez társul a hibátlanság, a tökéletesség eszméje is. • Krisztina svéd királyné 1665-ös érmén a felirat fölötte: Makellos (hiba nélküli)

  7. Jelképek Pl. fehér liliom • Junó (Jupiter felesége) szent növénye • Szűz Mária szimbóluma Pl. rózsa a kereszténységben • kezdetben tiltott (Afrodité szent virága) • majd a tisztaság jelképe, Szűz Mária megtestesülése • a titok jelképe (gyóntatószékeken)

  8. Heraldika Szereti a szimbolikus ábrázolást: a címeren a legyőzött és a legyőző is gyakran jelenik meg állatalakban. Egyik fő szerpe a címernek a harcmezőn történő felismerhetőség biztosítása. Ezért csak négy szín, a vörös, kék, zöld és fekete, valamint két fém, az ezüst és az arany jelenik meg.  nem színhelyes állatábrázolás.

  9. Heraldika Címerképek bizonyos karakterisztikus bélyegei eltúlzottak: sas karma, csőre, fák gyümölcsei, levele, nyílvessző hegye, tolla. További természettől eltérés oka, a bestiáriumoknak és az ókori származású Physiologusnak a leírásainak sokszor a gyakorlati tapasztalatokkal ellentmondó, mégis megkérdőjelezhetetlen leírásai egyes állatokról.

  10. Heraldika Növények országcímerekben: Kanada – cukorjuhar Libanon – libanoni cédrus Mexikó – tunakaktusz Kuba – királypálma Kolumbia – fáklyapálma Ciprus – cipruság

  11. Heraldika Állatok országcímerekben: Albánia - kétfejű sas USA - fehérfejű rétisas Ausztrália - kenguru és emu Grönland - jegesmedve Wales - sárkány Litvánia - fehér lovon ülő lovas

  12. Heraldika Állatok országcímerekben: Malajzia - két tigris Mexikó - sas Mongólia - ló Peru - láma Thaiföld (Sziám) - három fehér elefánt Uruguay - ló és bika

  13. Középkori magyar címerek Legkorábbi festett címereslevelünk az 1405-ös Tétényi és Haraszti címer: Daru felemelt lábbal követ tart. Ennek oka a Physiologus leírása a daruról: az éjszakázó darvak egyik lábában követ tartva áll őrt, és veszély esetén azt leejtve csap zajt figyelmeztetve a többieket. Még a XX. század elején hercegi címerré bővített Festetics címer is így ábrázolja az őrdarut.  daru = éberség szimbóluma

  14. Középkori magyar címerek Legelőkelőbb címerállat az oroszlán volt. - lépő pózban természetszerűen - felemelt mancsokkal, gyakran valamilyen tárggyal, akár számszeríjjal a mancsában (1518 Ambruster címerben) Hunyadi János 1453-as címerbővítése: vörös oroszlán mancsában koronával  a címernyerő V. Lászlót bevezette az ország birtokába.

  15. Középkori magyar címerek Másik királyi címerállata sas: - Nagymartoni Pál országbíró pecsétnyomóján természeteshez hasonló, ágon álló sas • tipikusabb heraldikai sas ábrázolás a stilizált formában, felröppenő helyzetben, kiöltött nyelvvel, szétterpesztett karmokkal, kiterjesztett szárnyakkal • Német-Római Birodalom királyának sasa egy, császáráé két fejű • sasláb 1519, Kanizsai címerben

  16. Középkori magyar címerek A kevésbé előkelő, ugyanakkor a természetben gyakori madarak ábrázolása sokszor közelíti a természetszerűt: • holló: 1417 Barrwy-címer, Hunyadiak címere • zöld harkály: 1418 Gyalókay-címer • két zöld papagáj: 1417 Petri Ders-címer • zöld leveles ágon fajdkakas: 1436 Vesterházy- és Bögöti-címer

  17. Középkori magyar címerek • kakas: 1488 Holy-címer • farkas elejtette két liba: 1517 Balajthy- címer • pelikán: 1447 Pogány-címer (a Physologus szerint vérző melléből kéne táplálja kicsinyeit, mint az Szolnok régi címerében is szerepel)

  18. A Physologus pelikánjának megfelelő ábrázolás egy kalotaszegi templom kazettás mennyezetén

  19. Középkori magyar címerek Az emlősök ábrázolása sokszor szintén természetszerű: • leopárd és nyúl: 1415 Hettyei-címer • majom: 1417 Sánkfalvi-címer • farkas: 1434 Kistárkányi-címer • vadkan: 1514 Martonfalvi Csehi-címe • medve: 1507 Enyigi Török-címer, 1517 Kopány-címer

  20. Középkori magyar címerek hüllő: koronás gólya zsákmánya az 1414-es Sombereki-címerben 1417-es Szirmay-címer rákja, és az 1414-es Eresztvényi csuka étkezést szolgáló körítéssel került ábrázolásra. Idegen tájakra utal az idegen származású montefalcói család címerében a két zarándokkagyló Problematikus az 1479-es Kossuth-címer ágaskodó kosa, mely egyesek szerint kecske

  21. Középkori magyar címerek Egyszarvú: a szüzesség szimbóluma, a bestiáriumok mesés leírásai miatt igen népszerű a középkorban (eredete talán a narválra, orszarvúra vezethető vissza). 1462 Petneházy-címer, 1432 Básznai- címer. Griff: sas és oroszlán egyvelege. 1439 Karcsai- és Gencsi-címer Budapest címerében a pajzstartók is griffek.

  22. Középkori magyar címerek Viszonylag kevés növényábrázolás található a címerekben, leginkább mint természeti háttér szerepel a növényvilág. Így másodlagos szerepű a Vesterházy- és Bögöti-címer zöld leveles ága, a Kossuth-címer lilioma, a Szirmai-rák virágdísze, az Eresztvényi-címer csukáját kísérő lombos fa, és az Esze-címer fa- és pázsitábrája is.

  23. Állatok és növények a hazai pénzérméken 2 forintos: magyar kikerics 5 forintos: nagykócsag 20 forintos: magyar nőszirom 50 forintos: kerecsensólyom

  24. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Bár a jelképként használt állatok és növények jelképi jelentése az egyes kultúrtörténeti korszakokban változhat, vannak történelmi korszakokon átívelő jelkép állatok és növények. Ezek általában valamilyen különösen fontos élőlények, vagy a hozzájuk kapcsolódó hiedelmek, legendák, vagy az emberek mindennapi életében betöltött szerepe miatt. • A jelképek egyik fontos, biztosan megmaradt forrása a különböző címerekbeli előfordulás.

  25. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Mik a heraldika színei? • Miért tart követ a felemelt lábában az őrdaru a legkorábbi festett címereslevelünkben? • Mely növény és állatfajok fordulnak elő a hazai pénzérméken?

  26. ELŐADÁS FORRÁSAI Bertényi Iván: A környező táj állatvilágának megjelenése a középkori magyar címerekben. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.) Táj és történelem. Osiris kiadó, 2000

  27. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:Növényábrázolás a képzőművészetben Az előadás anyagát készítette: Dr. Kozák Lajos

More Related