1 / 31

A GDP adatok megbízhatósága

A GDP adatok megbízhatósága. Bedekovics István, KSH 2005. június 1. Az előadás szerkezete. Bevezető - megbízhatóság – szürkegazdaság - miért fontos a mérés A szürkegazdaság statisztikai mérése Eurostat projekt a GDP adatok megbízhatóságáról Hazai tapasztalatok.

amiel
Download Presentation

A GDP adatok megbízhatósága

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A GDP adatok megbízhatósága Bedekovics István, KSH 2005. június 1.

  2. Az előadás szerkezete • Bevezető - megbízhatóság – szürkegazdaság - miért fontos a mérés • A szürkegazdaság statisztikai mérése • Eurostat projekt a GDP adatok megbízhatóságáról • Hazai tapasztalatok

  3. Miért fontos a szürkegazdaság mérése? • Általános érdeklődés – rejtett, illegális, szürke - napi realitás • Kormány – elmaradó adóbevételek, nemzetközi tagdíjak, segélyek • Az utóbbi évtizedben megnőtt az igény az összehasonlítható GDP és más nemzeti számla adatok iránt

  4. Miért fontos a szürkegazdaság mérése? • Befolyásolja az országok GDP szerinti rangsorát • A GNI (GDP) egyre nagyobb súlyt kap az EU tagdíjak meghatározásánál • Közgazdászok és más felhasználók széles körben elterjedtnek vélik, ugyanakkor alábecsültnek tartják - a hivatalos statisztika torzít - állítják

  5. Alapkövetelmények • A gazdasági tevékenység tartalmának és kereteinek a GDP-ben összhangban kell lenni a 1993 SNA és 1995 ESA termelés fogalmával • Rejtett gazdaságnak tekintjük azokat a tevékenységeket, amelyek a nemzetközi módszertan szerint a termelés részét képezik, de a statisztikai felvételekből és adminisztratív adatokból hiányoznak

  6. A termelés fogalma SNA1993 • Termelés fogalom meglehetősen tág, minden olyan gazdasági tranzakciót tartalmaz, amely kölcsönös megállapodáson alapszik • Illegális tevékenységeket is pl. drog, prostitúció, kivéve az egyoldalúakat: lopás, sikkasztás • Nem része a termelésnek a háztartások saját maguk számára végzett szolgáltatások

  7. Egy mérési keret • A rejtett gazdaság lehet: • Statisztikai rejtett • Gazdasági rejtett • egyéb

  8. Statisztikai rejtett • Statisztikai felvételekre való nem válaszolás • Regiszter naprakészségének hiánya • Statisztikailag nem megfigyelt tevékenység (megfigyelési határ alá esik)

  9. Gazdasági rejtett • A kibocsátás lefelé torzítása, a költségek felfelé torzítása • Regisztrálás alóli kibújás • Illegális tevékenység

  10. Egyéb rejtett • Saját felhasználásra termelés • Saját fogyasztásra termelt élelmiszer • Házilagos lakásépítés • Természetbeni bérek

  11. Rejtett gazdaság miatti korrekciók • Olaszország 16% • Görögország 20% • Portugália 10% • Luxemburg 8%

  12. EU tagország – olasz példa • 1986-ban egy nemzetközi tanácsadó testület ajánlása alapján az olasz statisztikai hivatal módosította a GDP adatokat • Olasz módszer – munkaerőalapon történő mérés - referencia

  13. OECD kézikönyv a rejtett gazdaságról • Definíciók • Gyakorlati alkalmazások

  14. EU szabályozás • „Exhaustiveness” jogszabály (1994) a GNP adatok harmonizációjáról • „A GNP- és GDP-számítások akkor teljesek, ha nemcsak a statisztikai felmérésekben vagy az adminisztratív nyilvántartásokban közvetlenül figyelemmel kísért termelésre, elsődleges jövedelemre és felhasználásra vonatkoznak, hanem azon termelést, elsődleges jövedelmet és felhasználást is magukban foglalják, amelyeket nem figyelnek meg közvetlenül.”

  15. EU szabályozás • Explicit/implicit korrekciók (hiányzó gazd. egységek a regiszterből) • Munkaerő alapú összehasonlítás • Járulékos juttatások (borravaló, természetbeni bérek) • Adóellenőrzések vizsgálata

  16. EU szabályozás • A harmonizáció biztosításának eszköze: GNI Inventory • Kb. 400 oldalas strukturált, részletes módszertani leírás • EU ellenőrzés • Elfogadás vagy fenntartások – a GNI alapú befizetés nyitva hagyása

  17. Eurostat projekt a GDP adatok megbízhatóságáról, 2003 • A 2004-ben csatlakozott országok vettek részt • A rejtett gazdaság mértékére vonatkozó összehasonlítható becslések • Felkészülés a GNI Inventory írására

  18. Az összes termelő gazdasági aktivitása Benne van-e a stat. felvételekben vagy az adminisztratív adatokban? Termelők, akik nincsenek a felvételekben és az adminisztratív adatokban Termelők, akik szerepelnek a felvételekben és az adminisztratív adatokban Szerepelnek-e a regiszterben? Válaszolási problémák? Nem Igen A válasz vagy nem válasz helyesen kezelve A nem válaszolás helytelenül kezelve N7b Jogi személyek? Helytelen válasz? Kötelező a regisztrálás? A termelő válasza helyes A termelő helytelen válasza N6 Nem N3 Nem jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában N5 Jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában N4 Igen (nem regisztrált termelő) N1 Minden adat megvan ? Illegális termelők N2 Igen Nem N7a

  19. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N1: Termelők, akik elmulasztották a regisztrálást • Termelők, akik adó és tb. járulék fizetés alóli kibújás miatt nem regisztráltatják magukat • Illegális tevékenységben részt vevő termelők – ezek az N2-ben szerepelnek • Nem tartalmaz minden rejtett tevékenységet, ezek egy része az N6-ban van elszámolva

  20. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N2: Illegális termelők, akik nem regisztráltak • Az olyan termelők tevékenységét tartalmazza, akik illegális termelő tevékenységben vesznek részt és nem regisztráltak. • A regisztrált termelők illegális tevékenysége nem itt, hanem az N6-nál van elszámolva

  21. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N3: Regisztrációra nem kötelezett termelők • Olyan termelők tevékenységét tartalmazza, akik nem kötelezettek regisztrációra pl. mezőgazdasági kistermelők, házilagos lakásépítés.

  22. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N4: Jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában • Különböző okai lehetnek pl. a regiszter elavult, méret szerinti besorolások nem pontosak, a vállalkozás a felvételek mérethatára alá esik

  23. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N5: Nem jogi személyek, akik nem szerepelnek a statisztikában • Az okok hasonlóak, mint az N4-nél

  24. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N6: A termelő helytelen válasza • A helytelen válasz több dolgot jelenthet pl. a kibocsátás lefelé torzítása vagy a költségek felfelé torzítása az adó és járulék fizetési kötelezettség csökkentése érdekében • Gyakran kétféle könyvelést jelent: készpénzben történő fizetések, számlanélküli forgalom

  25. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N7: Az adatok statisztikai problémái • A táblában az N7 két részre osztva jelent meg N7a –ba tartoznak azok az esetek, amikor az adatok hiányosak vagy közvetlenül nem begyűjthetők N7b – amikor az adatok kezelése helytelen. Sokszor nehéz ezt a két esetet szétválasztani.

  26. A korrekciós típusok leírása (N1- N7) • N7 folytatás • A következő esetek érdemelnek különös figyelmet az adatok teljességét illetően:- • A nem-válaszolás kezelése; • A piaci termelők saját felhasználásra termelése; • Borravaló, hálapénz; • Természetbeni bérek; • Másodlagos tevékenységek

  27. A projekt értékelése • A projekt 2003 közepén az Eurostat-ban kirobbant pénzügyi botrány miatt félbeszakadt • Az országjelentések első változata készült csak el • Publikálás nem történt

  28. A korrekció típusonként

  29. A korrekció szektorok szerint

  30. A korrekció ágazatok szerint

  31. A korrekció országok szerint

More Related