1 / 8

A népies stílus

A népies stílus. A romantika egyik ágaként alakult ki a reformkorban. Alapja a reformkor politikai törekvéseit követő népies szemlélet. Stílusforradalom. Jellemzői : az egyszerű, de változatos szókincs és módszerkesztés, a köznyelvi formák térhódítása az irodalomban. Építészet:.

amena
Download Presentation

A népies stílus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A népies stílus • A romantika egyik ágaként alakult ki a reformkorban. • Alapja a reformkor politikai törekvéseit követő népies szemlélet. • Stílusforradalom. • Jellemzői: az egyszerű, de változatos szókincs és módszerkesztés, a köznyelvi formák térhódítása az irodalomban.

  2. Építészet: • A falusi lakóházak iránti érdeklődés a 19. század második felében bontakozott ki Európa északi és nyugati felén • A keleti építészet elemeit a magyar népi építészet gazdag formakincsével ötvözte. • A házakat munkások és parasztok részére, olcsó és igénytelen, de egészséges lakásként munkások és parasztok részére, olcsó és igénytelen, de egészséges lakásként szánták. • A népi építészet természetes szerves és szervetlen anyagokat, valamint mesterséges anyagokat használ. • Szerves: növényi anyag, fa, de nem csak szálfa vagy borona, hanem a gally és ág használata is lényeges, és emellett házajzatként vagy adalékként a lágyszárú növények szerepe is jelentős. • Mesterséges: elsősorban mész, majd a 18. század végétől égetett tégla is. • Külön kerülnek említésre a kapuk és kerítések, illetve a tornácok és oromzatok. Ezt követően beszélünk a díszítményekről a kialakítás módja, elhelyezésük és a használt jelek, motívumok alapján.

  3. A kivételesen sok régi épületet megőrzött Sárszentlőrincen eredeti állapotában tanulmányozhatunk még egy XIX. század elei jegyzői házat is, amelyen a klasszicizmus hatása a meghatározó. A ház alaprajzilag és homlokzatának kiképzésével, oszlopos-boltíves kiskapujával igyekszik kitűnni a környező parasztporták sorából. Főhomlokzatához L alakban kapcsolódik az oszlopos tornác. Ebben a házban jegyzősködött Hitting Lajos, akinek kosztos diákja volt Petőfi Sándor 1831-32-ben. A ház ma Petőfi emlékmúzeum. Mellette egy jellegzetes, hosszanti elrendezésű parasztházat látunk.

  4. Képzőművészet: • A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom, illetve Európán kívül a törzsi társadalmak,természeti népek hoztak létre. • „A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” • Ide tartozó művészeti ágak: népköltészet, népzene, néptánc, népviselet, népi díszítőművészet. • Vajda Lajos 1934-től Szentendrén és Szigetmonostoron dolgozott, a népi képzőművészetet kutatta. • Képein a népi motívumok, a szerb egyházművészet jegyei, absztrakt, és szürrealista formák egységes rendszerben jelennek meg.

  5. Képzőművészeti váza Vajda Lajos: Cseszneki vár

  6. Zene: • Az igazi népzene olyan dallamokra épül, melyek magukon viselik egy adott nemzet paraszti lakossága zenei stílusának sajátos bélyegét. • A hagyományos népi kultúrát, amelytől nem elválasztható a népzene, szerves műveltségnek szokás nevezni, utalva arra, hogy az egy szerves, egész világnézetre épül. • Mai értelmezése szerint a magyar nóta a 19. század második felének magyar népdalt utánzó dalműfaja. • Zenei ihletője elsősorban a verbunkos volt. • A magyar nótában igen gyakori a szekvencia, kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz kötelező. • Csak stílusa szerinti előadásban tud hatni és érvényesülni. • Korszakos tehetségek: Liszt, Brahms, Chopin.

  7. Irodalom: • A Kelet­Európában uralomra jutó romantika az ismert okok miatt együtt járt a népiesség uralomra jutásával • A népiesség nem stílus irányzat, a romantikával vált dominánssá. • A nép fogalmába már a görögség óta a lakosságnak azon többsége tartozik, amelynek a hatalomból kevesebb jut. • Ez a lakosság térségünkben a mezőgazdasági népesség (parasztság). • A népi jelző jelentése mindenre kiterjed: kultúra, építészet, viselet, zene, tánc, hiedelemvilág, vallásosság, szokások, művészet, költészet.

  8. Népköltészet: • Jellemzői: témái általában az érzelmek, az életkor fordulói • Eszközei: költői kép (többnyire metaforikus), gondolatritmus, gondolatpárhuzam, hangsúlyos verselés, alliteráció, közösségi szimbólumok. • Szerkezet: természeti képpel kezd, amely hangulatában párhuzamos a később megjelenő lírai én hangulatával. • Kedvelt műfajok: • dráma: temetés, lakodalom, keresztelő, termékenységi népszokások dramatikus előadása, népies, vallásos játékok • epika: mesék, regék, trufák • líra: dal, életkép, jellemrajz • Átmeneti műfaj: népballada

More Related