1 / 22

„Gyermekjogok gyermekcipőben?”

„Gyermekjogok gyermekcipőben?”. Dr. Purda Zsuzsánna: A gyermekjogok ismerete és érvényesülése a hatósági eljárásban. Előadás: 2008. október 27. A hatósági eljárásokban kik ismerik a gyermekjogokat?. Gyermekek? Törvényes képviselőik? Gyermekvédelemben dolgozók? Hatósági eljárás ügyintézője?.

Download Presentation

„Gyermekjogok gyermekcipőben?”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Gyermekjogok gyermekcipőben?” Dr. Purda Zsuzsánna: A gyermekjogok ismerete és érvényesülése a hatósági eljárásban Előadás: 2008. október 27.

  2. A hatósági eljárásokban kik ismerik a gyermekjogokat? • Gyermekek? • Törvényes képviselőik? • Gyermekvédelemben dolgozók? • Hatósági eljárás ügyintézője?

  3. Gyermekek? A Gyermekjogi ABC című könyvcsomag alkalmazása során kiderült: - Felsorolni kevés jogot tudnak • Könnyen találnak példát saját környezetükben a jogok megjelenésére • Adott jog megfogalmazásakor azonban meglepően tájékozottak (pl. kapcsolattartás, rossz bánásmód)

  4. Mit jelent szerinted, hogy rosszul bánnak valakivel?(részlet a felmérésből)

  5. Nem ismerik azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésükre állnak a jogvédelem területén: Gyermekjogi képviselők tevékenységét, elérhetőségét Iskolában az ifjúságvédelmi felelőst A gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, befogadó otthon elérhetőségét Mit lehet tenni? - Figyelemfelkeltő plakátok minden iskolában, sőt osztályban - Tanítani a jogokat - Iskolában - Táborokban - Egy-egy észlelt jogsértést követően - „Postaládát” alkalmazni

  6. Törvényes képviselőik? • A szülők saját jogaikkal sincsenek tisztában • A gyermekjogokat már életkoruknál fogva sem tanulhatták • Kiszolgáltatott helyzetük és kommunikációs készségek hiányában nem is mernek fellépni, illetve nem megfelelő módon • Érdeklődnének, ha lenne fórum (iskolai szülői értekezletek példái)

  7. Gyermekvédelemben dolgozók?Pedagógus, szociális munkás végzettségűek • A gyermekjogokat csak néhány egyetemen vagy főiskolán kevés óraszámban felvehető tárgyként tanulhatják. • Ez az oka, illetve ez eredményezi azt, hogy nincs tananyag, és módszertan a tanuláshoz és a jogok tanításhoz (emberi jogok tanítása) • A jogszabály ismerete nem nyújt segítséget a jogok alkalmazhatóságához Téveszmék: • A jogok megismertetése és gyakorlása ellehetetleníti a gyermekekkel foglalkozókat • Akkor illetik meg a gyermekeket a jogok, ha a kötelességeiket teljesítik • A pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek jogait ki védi meg

  8. Gyámhatósági, gyámhivatali ügyintézők: A Gyermekvédelmi törvény nevesít néhány jogot A gyámhatósági eljárások szinte mindegyike a gyermeki jogok egyikével kapcsolatos Más hatósági eljárásban dolgozók Csak magánemberként rendelkezhetnek ismeretekkel Az esélyegyenlőségi év kapcsán sem történt felvilágosító munka Talán az eltérő ügyintézési határidőt ismerik Hatósági ügyintézők? Szakmai ismeretekkel rendelkeznek

  9. Bármely hatósági eljárás során felmerülő gyermekjogok csoportja Alapelvek A gyermek véleménynyilvánítási joga és szabadsága A gyermek magánéletének tiszteletben tartása Gyvt. 17.§ Gyámhatósági eljárásban megjelenő gyermeki jogok csoportja A névviseléshez, az anyakönyvezéshez, az állampolgársághoz és az identitáshoz való jog A gyermek szüleitől való elválasztásának tilalma, a kapcsolattartási jog A gyermek jogellenes külföldre vitelének tilalma A gyermek joga a rossz bánásmód elleni védelemre A családjától elválasztott gyermek jogai Az örökbefogadott gyermek jogai A védelemre szoruló gyermek joga helyzetének felülvizsgálatához Mely gyermeki jogokkal találkozhatunk a hatósági eljárásokban?

  10. Az alapelvek • A gyermekkor fogalma • A negatív diszkrimináció tilalma • A gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vétele • Az állam köteles törvényhozási és végrehajtási szinten a gyermeki jogokat biztosítani és védeni • A gyermek jogairól való tájékoztatás kötelezettsége

  11. A negatív diszkrimináció, azaz a hátrányos megkülönböztetés tilalma Ki kell emelni: • A diszkrimináció más-más formában jelentkezik különböző földrészeken, országokban, de ennél kisebb közösségekben, akár iskolákban is. • A gyermekek jogai nem függhetnek a szüleik hátrányos helyzetétől, megkülönböztetésétől sem.

  12. A rasszizmus faji, etnikai alapon történő diszkrimináció. Nem nyílt, az un. „egyébként rendes emberek” diszkriminációja Az intézményes diszkrimináció - ami nem kifejezetten szándékos - jelen van az oktatatás és a gyermekvédelem területén is. A szociális kirekesztés megjelenésekor egyes csoportokat kizárnak a nélkülözhetetlen társadalmi javakból. A diszkrimináció fajtái, amelyek a hatósági eljárásokban leginkább megjelenhetnek

  13. Hogyan jelenik meg a diszkrimináció az eljárások során ? Nevelőszülők válogathatnak? Örökbefogadó szülők kívánságai Csecsemőotthonok kérdése "A csecsemőotthonokban alkalmazott módszerek kimerítik a gyermekbántalmazás fogalmát…” Lakásotthonok – hol? Félünk a felnőttek jogainak megsértésétől – eljárásjogi szemlélet uralkodik

  14. A gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek egy adott államban valamennyi döntés során hangsúlyt kell szerezni. Ennek meg kell jelenni • minden politikai döntésnél (pl.: költségvetés), elemezni kell a tervezett intézkedés gyermekekre gyakorolt hatását, • adott gyermek sorsának rendezése esetén, amikor a döntést hozóknak egyaránt vizsgálni kell az objektív (konkrét helyzet) és szubjektív (a gyermek kívánsága) szempontokat a döntés előtt. • (Pl: eltitkolt betegség – örökbefogadás)

  15. A gyermek véleménynyilvánítási joga és szabadsága Véleménynyilvánítás joga: • A személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák,  véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. • Ítélőképessége birtokában lévő gyermek : ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét (pl. kapcsolattartás, vagyoni ügyek)

  16. A véleménynyilvánítás jogát csak meghatározott feltételek esetén képesek a gyermekek (ahogy a felnőttek is) egy-egy konkrét döntés kapcsán gyakorolni. • minden információt meg kell adni • kifejezetten meg kell őt kérdezni, ki kell kérni a véleményét; • tájékoztatni kell a gyermeket a véleményében kifejtettek teljesítésének, valamint az ügyben bármilyen döntésnek a következményeiről; • biztosítani kell számára, hogy választása szerintiszemély segítségét kérhesse képviselete ellátására. • Félelmek: • A gyermek véleményének és kívánságának megfelelően kell dönteni? • Rosszul méri fel a helyzetét

  17. A gyermek magánéletének tiszteletben tartása Tartalma: • családi életét tiszteletben tartása más személyek, hatóságok által (családból kiemelés, válás megtiltása, apaság feltételhez kötése, stb) • családi hagyományok, szokások elismerése (ismerjük?) • magántitok védelme (meddig?) • levéltitok védelme • személyes tárgyak birtoklásának joga • családi élettel, magánlakással kapcsolatos jogtalan beavatkozások elleni védelem Sérelme: • lopások kérdése • nyilvántartások vezetése

  18. Általánosan levonható tanulságok Gyvt. 17.§ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek • a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, • b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

  19. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. • (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. • Módosítás tervezet: • ezen együttműködési és jelzési kötelezettség elmulasztása esetén fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezése • gyermekvédelmi bírság intézményének a bevezetése

  20. Miért nem valósul meg? A felnőttek személyiségi jogainak megsértésétől való félelem jelenléte, és támogatottsága • feljelentés, panasz, bírósági eljárások kezdeményezése a gyermeket támogatóval szemben - pszichológiai szakvélemények problematikája

  21. Előrelépés irányai • Védelemben részesüljenek azok a szakemberek vagy más segítő személyek, akik a gyermekek jogainak érdekében lépnek fel • A gyermek által elmondottakat mindig vegyük komolyan • Kötelező legyen kivizsgálni a gyámhivataloknak a gyermek által bántalmazásra utaló kijelentéseket (A.T. esete, F. M. esete) • Ne lehessen a gyermek vizsgálata nélkül szakértői véleményt készíteni, felülvizsgálati tárgyalást tartani

  22. Köszönöm a figyelmüket !

More Related