Ontológiák feltárása

1. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Ontológiák feltárása Dr. Kollár József Képzés: http://coachkepzes.szervezetepites.hu Közösségi oldal : http://coachok.ning.com Mentofaktúra folyóirat-filozófia és coaching: http://www.mentofaktura.hu Kulcsszavak: coach, coachok, coach képzés, mediátor, mediáció, mediátor képzés

2. A choachee, amennyiben a megszokás totalitásának reflektálatlan lakója, népi ontológiát „használ”, amelyre természetesen nem képes saját ontológiáján belülről reflektálni, hiszen az meghatározza azt a módot, ahogy látja, és azt a nyelvet, amely révén reprezentálja a világot, önmagát, másokat és a velük való kapcsolatát

3. Célunk, hogy konceptualizáljuk világát, vagyis azonosítsuk az önmagáról szőtt narratívát szervező kulcsfogalmakat, és fogalmi metaforákat, illetve ezek viszonyrendszerét. A konceptualizálás révén életvilágát elvontan, leegyszerűsített módon ábrázoljuk, abból a célból, hogy jól láthatóvá váljék annak rejtett struktúrája, ontológiája.

4. A hozzánk fordulók ontológiájának feltárása során arra keressük a választ, hogy miként reprezentálná azt a világot, amelyhez adaptívan illeszkedne. Az ágensnek tulajdonítható, úgynevezett „fogalmi attitűdökre” vagyunk kíváncsiak.

5. A fogalmi világ egy olyan fiktív, lehetséges világ, amelyhez illeszkednek az adott rendszernek tulajdonítható (fogalmi) attitűdök. A fogalmi világ olyan, amelyet a coachee elgondol, fogalmilag „viszonyul” hozzá. A fogalmi attitűdök tartalmát a fogalmi világok határozzák meg.

6. A fő kérdés, hogy milyen tényeknek kell fennállniuk, hogy a coachee hitei, vélekedései az adott fogalmi tartalmakkal rendelkezhessenek. Csupán töredékes információval rendelkezünk a hozzánk forduló képességeiről, diszpozícióiról, kompetenciáiról, viszont nem ismerjük múltját. A feladatunk az, hogy a jelenben adott hiányos információkból kiindulva megkonstruájuk fogalmi világát.

7. Ez hasonlít ahhoz, amikor egy régi vagy egy új eszközről (a nélkül, hogy ismernék készítőjének szándékait), el kellene döntenünk, hogy mire való, milyen világban vennénk hasznát. Nem tudjuk, hogy eredendően mire tervezték, a számunkra jelenleg adott tulajdonságaiból kell kikövetkeztetnünk, hogy mely funkciók ellátására lenne alkalmas a leginkább.

8. El kell gondolnunk egy fiktív, fogalmi világot (egy virtuális környezetet), melyben az eszköz vagy szervezet jól funkcionálna. Olyan létteret kell elképzelnünk, amelyben otthonosan mozogna, olyan ontológiával bíró lehetséges világot, melyben képes lenne fejlődni, új kompetenciák birtokába jutva visszahatni környezetére.

9. Az első alkalommal csupán arra nyílik mód, hogy a coachee felsőszintű ontológiáját térképezzük fel, vagyis azt, ahogyan a lét végső kérdéseihez viszonyul (én, Isten, világ.) Így átfogó képet alkothatunk arról, hogy milyennek látja önmaga és világa határait. Ezt kissé nagyképűen, de nem önkényesen nevezhetjük a coaching metafizikai fázisának is.

10. Ezt követően azokra a középszintű ontológiákra irányítjuk a figyelmünket, amelyek a hozzánk forduló különböző valódi és lehetséges énjeihez tartozó világokat alapozzák meg (a coachee mint apa, munkavállaló, szerető, focirajongó, rocksztárstb).

11. Végül az első két fázis alapján a probléma megoldásához fontos alsószintű ontológiákat tesszük explicitté, vagyis részletesen feltárjuk, hogy például mint apa milyen értékeket vall, hogyan játszik a gyerekével, ha olyan korú, akkor milyen gyakran cseréli a pelenkáját, szokott-e mesélni, mit gondol róla, azaz kinagyítjuk és analizáljuk egy vagy több középszintű ontológiáját.

12. A fent leírt algoritmus logikai sorrendet követ és nem időbeli, vagyis a choaching során a különböző szintű ontológiák feltárása bármilyen sorrendben, vagy akár párhuzamosan is történhet.

13. A megalapozó ontológiák láthatóvá tétele lehetővé teszi a hozzánk forduló számára, hogy szembesüljön különféle, olykor egymást kizáró ontológiai előfeltételezéseivel. Az általunk közösen rekonstruált, tehát konszenzuson alapuló konceptualizáció nem eredményezi a valóságnak mint olyannak a bemutatását.

14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mcdonalizáció, posztmcdonalozáció, demcdonalizáció Dr. Kollár József

15. 1. MCDONALDIZÁCIÓ • (1) Amennyiben mód van rá, a coach megkísérel a hozzá fordulóval kidolgozni egy olyan stratégiát, amely arra szolgál, hogy kiküszöböljék a szemetes-vödör elemeket azokból a döntési folyamatokból, amelyekből célszerű. Az idő által szervezett problématér egy meghatározott részét az okok és racionális szándékok erősen determinált világával helyettesítik. Ennek legmegfelelőbb eszköze véleményünk szerint a „mcdonalizáció”.

16. A McDonald’s a protestáns etikán alapuló kapitalista szellem egyik legkönnyebben hozzáférhető példája, hiszen szinte minden nagyvárosban megtalálható. Míg Max Weber szerint a bürokráciában öltött testet a kapitalizmus szelleme, addig Ritzer úgy véli, hogy napjainkban a gyorséttermi láncok reprezentálják a leghűségesebben.

17. Négy szükséges feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a hozzánk forduló szemetes ládájának bizonyos hányada mcdonalizálhatólegyen. • (a) Ahatékonyság azt az optimális módszert jelenti a mcdonalizációban, amely lehetővé teszi, hogy a szervezet a lehető legrövidebb időn belül teljesítse a feladatait. A McDonald’s azt ígéri, hogy a náluk étkezők a legrövidebb időn belül eljutnak az éhség állapotából a teljes telítettségig.

18. b) A kalkulálhatóság azt jelenti ebben a kontextusban, hogy adott pénzért adott mennyiséget garantálnak, amihez stabil minőség társul. Más szóval a mcdonalizáció ontológiájának központi kategóriája a mennyiség: a vevők nagy mennyiségű terméket kapnak rövid időn belül, jó minőségben.

19. (c) Az előre jelezhetőség, valamint standardizált és uniformizált szolgáltatás jellemzi az élet mcdonalizált területeit. Az előre jelezhetőség azt jelenti, hogy nem számít, a világ mely táján tér be a vásárló, mindig ugyanazt a szolgáltatást és terméket kapja, ha belép a mcdonalizált valóságba.

20. (d) Erős kontroll jellemzi a mcdonalizált világokat, amelyben a standardizált és uniformizált munkavállalókat lehetőség szerint gépekkel helyettesítik. A mcdonalizáció átfogó kategória, mely az élet egyéb területeire is kiterjeszthető. Például a felsőoktatásra is nagy nyomás nehezedik, hogy mcdonalizálja önmagát, azaz előre jelezhetővé, hatékonnyá, kalkulálhatóvá és jól kontrollálttá váljék.

21. A coaching során mi nem szándékozunk az összes szemetes vödröt, vagy egy szemetesvödör egész tartalmat mcdonalizálni, hiszen az lehetetlen. A szemetes vödör-rendszer egy részének mcdonalizációja tehermentesíti a szervezeteket, ezen belül például a családokat attól, hogy minden egyes döntési helyzetben kreatívan kelljen eljárniuk.

22. 2. POSZTMCDONALDIZÁCIÓ • 2) A válságmenedzselés posztmcdonalizáló hozzáállása révén a coacha szemetesvödörre mint a postmcdonalizáció terepére tekint, melynek a központi kategóriája a minőség. Rizler szerint a postmcdonalizáció paradigmatikus szervezete a Starbucks kávéházlánc, mely különleges kávékat kínál vásárlóinak. A kávé a nyersolaj után a második legkeresettebb árucikk a világon.

23. Az USA-ban a kilencvenes évek közepén az átlagos kávéfogyasztás csökkent, viszont megnőtt az érdeklődés a különleges kávék iránt. Ez négy feltétel teljesüléséből adódott: (1) Az egészséges élet iránt megnövekedett igény a vevőket kávéivásra ösztönözte az alkoholfogyasztás helyett. (2) Az újonnan nyílt kávéházak a társas kapcsolatok új szimbolikus tereivé váltak. (3) Nőtt a luxus iránti igény, és a különleges kávé fogyasztása a luxus egy elérhető formája. (4) Az emberek egyre többet tudnak a kávékról.

24. A Sarbucks működését három alapelv határozza meg: vendégszeretet, minőségi kiszolgálás és oktatás (tudástermelés). Pontosan azt a kávét kell elkészíteni, amit a fogyasztó megrendel, és udvariasan, valamint kreatívan meg kell válaszolni a kávézással kapcsolatos összes lehetséges kérdést.

25. A következő hat irányelv részletes képet ad a Starbucks minőségalapú ontológiájához kapcsolódó értékekről és rítusokról. (1) Megfelelő munkakörülményeket biztosítunk és egymással mindig tiszteletteljesen és méltóságteljesen bánunk. (2) Tiszteljük és értékeljük a sokszínűséget, mivel az alapvető eleme üzleti filozófiánknak.

26. (3) Mindig a legmagasabb szintű normákhoz igazodunk mindabban, amit teszünk. Alapanyagaink beszerzésekor, a kávészemek pörkölésekor, vagy a kávé pontos leszállításakor. (4) Vendégeink és fogyasztóink szívélyes kiszolgálására törekszünk a nap bármely órájában. (5) Célunk az, hogy tevékenységünkkel pozitívan járuljunk hozzá környezetünk és közösségünk mindennapjaihoz. (6) Felismerjük, hogy nyereségünk szerves része jövőbeli sikereinknek.

27. A mi olvasatunkban a posztmcdonalizált világban tevékenykedő tehetséges coach úgy teszi a dolgát, mint egy kreatív és nagy tudásbázissal rendelkező Starbucks-alkalmazott. A hozzá forduló pedig olyan ínyenc, aki szeretné élete kávéját vagy különféle kávéit minőségivé tenni. A coach és a coachee úgy keresik a minőséget, hogy közben rendelkezésre áll a Massachusets-módszer által garantált hatékonyság, előre jelezhetőség, kalkulálhatóság és kontroll.

28. A coach célja ebben a posztmcdonalizált realitásban az, hogy megtanítsa a coacheet arra, hogy életminősége javítása érdekében alakítani tudja a választási helyzetek, megoldások és problémák szemétládába való kerülését, illetve képes legyen a döntéshozók figyelmének manipulálására. A coachee megtanulja meggyőzni az érintettet vagy érintetteket, hogy nem abban a döntési szituációban, vagyis szemetesládában, vannak, amiben hiszik magukat, tehát vannak a problémákra minőségi megoldások.

29. A szemetesvödrök, a problémák és a megoldások tudatos átcímkézése hatásos módszer a szervezett anarchia világában. A posztmcdonalista megoldás megtanítja a coachhee-t arra, hogy miként terhelje túl a rendszert saját életminőségének javítása érdekében. Olyan szemetesvödröket ajánlva, amelyek révén a számára jelentős döntéshelyzetekről képes leválasztani a nem kívánatos döntéshozókat és problémákat.

30. 3. DEMCDONALDIZÁCIÓ • A demcdonalizáció módszerét akkor használjuk, amikor elfogadjuk a kuka-ontológiát szervező abszurditást. A coach ekkor mcdonalizáció logikáját a végletekig viszi, aminek következtében a rendszer racionálisnak látszó működése mögül előbukkan a válságot előidéző irracionalitás. A demcdonalizált problémamegoldó térben például a Big Mac-ek az összes életproblémát megoldó végső válaszként ajánlhatná a McDonald’s.

31. Abszurdiában a problémák és a megoldások gyakorta fölcserélhetők, ami a vevőnek probléma, az eladónak megoldás, és nincs megoldás, ha a vevőnek nincs problémája vagy problématudata. Eladó-probléma: el kell adni a Big Mac-ket, Megoldás: olyan emberek kellenek, akik gyorsan akarnak jóllakni. Vevő-probléma: Gyorsan akar jóllakni. Megoldás: Big Mac.

32. A válságmenedzselés harmadik demcdonalizáló módszerét alkalmazó coach a szemetesvödör abszurditását használja a válság megoldása során. Miként Beckett darabjának főszereplői Godot-ra, a szemetesládába dobott megoldások arra várnak, hogy problémákat oldhassanak meg, érzelmek pedig olyan döntési szituációkra, amelyekben konkrét formában átélhetők. Olykor, ha a coach megkérdezi a hozzá fordulóktól, hogy mi a probléma, amivel felkeresték, nem tudják megmondani.

33. A kuka-ontológia rávilágít, hogy nincs egy mindent magába foglaló szemetesláda, amelyben az összes problémára van válasz. A megoldások a különféle szemetesládák egyénre szabott, folyamatosan változó konfigurációi.

34. A Ponyvaregény című filmben felbukkanó problémamegoldó, Wolf az előfordulási valószínűség Bernard Lonergan által ábrázolt ontológiáját használja arra, hogy az abszurd világban kezelni tudja a válságot. E szerint az elképzelés szerint (1) bármi megtörténhet. (2) Viszont az események nem teljesen kiszámíthatatlanok, újra és újra bekövetkeznek hasonlóak. Vannak valószínűek és kevésbé valószínűek.

35. (3) Az események tehát nem szükségszerűek, de nem is véletlenszerűek, hanem valószínűek. (4) Az események előfordulásának valószínűségét nagy mértékben befolyásolja, hogy mennyi idő áll a rendelkezésre, hogy bekövetkezzenek, és hogy az adott helyen milyen sűrűn fordulnak elő. (5) Nem csupán az ismétlődési sémák felbukkanásának van valószínűsége, de a fennmaradásuknak is. A megjelenésük és fennmaradásuk vagy eltűnésük a körülményektől függ.

36. (6) A megfelelő körülmények fennállása esetén, olyan események és ismétlődési sémák bukkanhatnak fel, amelyek még sohasem fordultak elő. (7) Előfordulhat, hogy egy sikeres ismétlődési séma nem tud fennmaradni a körülmények változásából adódóan. A világfolyamat tehát nyitott a meghibásodásra és a regresszióra is. (8) Az ember számára a fentiekből adódóan lehetőség kínálkozik arra, hogy előre jelezze az események bekövetkezésének valószínűségeit és előfeltételeit.

37. A problémákhoz tehát háromféle módon közelíthetünk, ahol a mennyiség játszik fontos szerepet, ott a mcdonalizáció segít, ahol a mcdonalizálható a minőség, ott a posztmcdonalizáció, és ahol sem a minőség, sem a mennyiség nem mcdonlizálható, ott a lét abszurditásának kiaknázása vezet egyedül megoldáshoz, vagyis a kreatív destrukcióban megnyilvánuló demcdonalizáció.

38. Gyakorlat • Coachee: Nem tudom megemészteni, hogy Jolán elhagyott. Mihez kezdjek ötvenévesen fájó gyomorral és szuvas fogakkal? Bánatomban esténként teleeszem magam a televízióm előtt. (Rágom magam). • Coachee: Használja a videóklipet arra, hogy a poszmcdonalizáció révén reziliensebbé tegye az önhöz fordulót!