Észrevételek és javaslatok az Új Széchenyi Tervhez

1. Észrevételek és javaslatokaz Új Széchenyi Tervhez Budapest, 2010. szeptember 16.

2. Észrevételek és javaslatokaz Új Széchenyi TervhezHegedűs TamásFrakcióvezető-helyettesGazdasági és informatikai kabinet, Egészségügyi kabinet 2

3. Általános értékelés Amiben egyetértünk A kiemelt programok A felépítésről Horizontális és vertikális fejlesztési célok További észrevételek Javasolt felépítés Részletes értékelés Gyógyító Magyarország – Egészségipar Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Foglalkoztatás Közlekedés – Tranzitgazdaság Mezőgazdaság és élelmiszeripar Infokommunikációs technológiák Tartalom

4. Általános értékelés

5. Általános értékelés Szakít az elmúlt nyolc év romboló gazdaságpolitikai szemléletével Olyan gondolatokat és célokat fogalmaz meg, amelyek az országot újra növekedési pályára állíthatják A fejlesztési programok azonosítása jó irányt mutat Szerkezetileg erősen fejlesztésre szorul, a koherencia és konzisztencia elve gyakran sérül benne Néhány fontos fejlesztési terület csak nyomokban, töredékesen jelenik meg: mezőgazdaság és élelmiszeripar, turizmus, valamint az infokommunikációs technológiák alkalmazása A további szakmai javaslatok befogadására a jelenleginél feszesebb szerkezet és koherensebb kifejtés lesz szükséges

6. Amiben egyetértünk Reális helyzetértékelés Nem az a siker, ha elköltjük a fejlesztési forrásokat (önmagában ez nem jelent teljesítményt) Multiplikátorhatás kiemelése a fejlesztéspolitikában Kiemelten fontos célok: adócsökkentés adminisztrációs tehercsökkentés uniós forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése oligopol-és monopol-ellenesség korrupcióellenesség jogbiztonság. Egyszerre helyez hangsúlyt a pénzügyi egyensúlyra, a versenyképesség javítására és a gazdasági növekedésre A munkahelyteremtést állítja a középpontba

7. Kiemelt fejlesztési programok Gyógyító Magyarország – Egészségipar Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés – Lakásprogram Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés Tudomány – Innováció – Növekedés Foglalkoztatás Közlekedés – Tranzitgazdaság Kockázat: ha a fejlesztési programok alapvetően a vállalkozók igényei alapján jönnek létre, akkor a magán üzleti érdekek könnyen a közösségi szinten is optimális megoldások elé kerülhetnek. A rövid távú profitérdek megelőzheti a hosszú távú jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ezt csak határozott kormányzati fejlesztési stratégia oldhatja fel.

8. A programok felépítése Nem tisztázott, milyen szempontok, kritériumok szerint lettek kiválasztva a kitörési pontok, fejlesztési irányok Nincs egységes szerkezete az egyes részeknek, mindegyik más logikai rendet követ Az egyes programok nem képeznek diszjunkt halmazokat, jelentősek az átfedések, ami rontja az átláthatóságot A programok azonosításának szempontjai nem koherensek – keverednek például az ágazati és a horizontális fejlesztési célok Az egyes programokon belül keverednek a célok és az eszközök A szóhasználat egységesítésre szorul A fentiek miatt eklektikus, gyakran publicisztikus jellegű a dokumentum.

9. Horizontális és vertikális fejlesztési célok Ahol megjelenik az ágazati és a horizontális jelleg szerinti felosztás (programok / kitörési pontok / fejlesztési irányok), ott ennek logikája, koherenciája vitatható: Például a „hálózati gazdaság” fejlesztése kifejezetten horizontális, nem ágazati szempont. Az autóipar, mint ágazat megjelenik itt is, az innovációs részben is, a logisztika meg külön programkánt jelenik meg később. A „hálózatos iparágak” alatt valójában a különböző iparágak hálózatos megszervezése szerepel, ami helyes, de ilyen módon horizontális, nem ágazati fejlesztési irányt jelent. A 35-36. oldalon megjelenő szerkezeti ábrák látványosak, de nem a végleges dokumentum felosztását mutatják, ezért ez az áttekinthetőséget nem segíti A fejlesztési célok között feltétlenül indokolt volna említeni: a mezőgazdaságot és élelmiszeripart (vertikális, ágazati) a szélesebb értelemben vett turizmust (vertikális, ágazati) az infokommunikációs technológiák használatának szélesítését és mélyítését (horizontális)

10. További észrevételek Túl sok az óhaj (mit kellene elérni), és kevés a „hogyan?” kérdésre adott válasz: Például „cél a bürokrácia szintjén a felezés: a maihoz képest fele annyit vigyen el a vállalati ügyintézés Magyarországon”. Nem tudjuk meg ugyanakkor még vázlatosan sem, hogyan. Igen eltérő a kifejtettség mértéke, az egyes részek nem egyenszilárdságúak A gazdaságpolitika és pénzügypolitika összhangja nem nyilvánvaló – nem derül ki, mekkora lehet az EU-támogatás, a hazai költségvetési társfinanszírozás, valamint a pályázók önereje A magyar kkv-k ritkán rendelkeznek megfelelő mértékű saját tőkével, és így az önerőt nehezen tudják biztosítani, félő hogy zömében külföldi cégek nyerik meg a pályázatokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy csak magyar kis-és középvállalkozások fejlesztéséről lehet szó

11. Javasolt felépítés Pillérek meghatározása a helyzetértékeléshez: mik jelentik a legnagyobb problémákat a magyar gazdaságban? Helyzetértékelés a pillérek szerint (támaszkodva a korábban elkészült műhely-elemzésekre) Jövőkép megfogalmazása Vertikális (ágazati) és horizontális fejlesztési célok azonosítása a jövőkép függvényében Koncepció megfogalmazása, a „hogyan” vázlatos megfogalmazásával együtt Eszközök és források hozzárendelése a célokhoz Stratégia kidolgozása, rövid- , közép- és hosszútávú szakaszolással Akciótervek megfogalmazása a stratégiai célok megvalósítására Programok az akcióterv végrehajtására Absztrakttól a konkrétig A koherens, diszjunkt és átlátható szerkezet azért különösen fontos, mert a további társadalmi és szakmai vitákban megszülető javaslatokat csak így lehet eredményesen integrálni. Fontos továbbá az egységes terminológia és a glosszárium használata is. KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK

12. Részletes értékelés

13. Gyógyító Magyarország – Egészségipar Egyetértünk a terület, mint fejlesztési cél kiemelésével, ugyanakkor a tartalom és a szerkezet még jelentősen tovább fejleszthető. A geotermikus energia, a növényházi kertészet vagy a speciális építőipar nem az egészségipar részei (bár kapcsolódásuk világos). A dokumentum helyesen nevezi meg az egészségturizmus két ágát: a gyógyvízre épülő wellness-turizmust és az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmust, de később a szóhasználat következetlenné válik, a gyógyászati célú turizmus pedig elsikkad. Nagyobb mértékű kiemelése indokolt, mivel a jövőben ez adhatja a legnagyobb hozzáadott értéket. Gyógyvizek, termálvizek felhasználása: vizsgálja-e bárki is a fenntarthatóságot? Egyensúlyban marad-e a kitermelés a víz-utánpótlással? A dokumentum kiemeli, hogy a fogászati és plasztikai sebészeti turizmusban piacvezetők vagyunk, de nem látható, hogy miképpen lehetne ezt kiterjeszteni más gyógyászati szolgáltatásokra is. Milyen szerepe (pl. fejlesztés, marketing) lehet ebben az államnak? Mi az álláspont az EU betegmobilitási direktívájáról? Ami nagymértékben dinamizálhatja a gyógyturizmust – ha kellően felkészülünk rá.

14. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés A nukleáris energiatermelés bővítése indokolt, a hazai készleteket is figyelembe véve A megtermelt megújuló energiát helyi szinten javasoljuk felhasználni, elsősorban fűtési célokra A panelházak utólagos szigetelése helyett – a lassú megtérülés miatt – inkább új építésű passzívházakat érdemes támogatni Biomasszából a szerves hulladékok feldolgozása és elgázosítása a jó megoldás Az erdők eltüzelését – bioenergiaforrásként – nem támogatjuk, a termőföldek energiaültetvény formájában való kiszipolyozását sem Geotermikus energia felhasználás ösztönzése támogatandó Szélenergia: elsősorban tanyavillamosításra és öntözőrendszerek üzemeltetésére javasolható

15. Foglalkoztatás A Terv kiemelt szerepet tulajdonít az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak. Ehhez képest egyikre sincs átfogó ágazati fejlesztési terv. A külfölditőkebecsábításakiemelthelyenszerepel a foglalkoztatásirátajavulásaszempontjábóllegfontosabbfeltételekközött. Azonbanarrólnincsszó, hogymilyentípusúmunkahelyeketpreferálna a kormány. Az alternatívfoglalkoztatásiformákfontosak, de nemmegfelelőgazdaságiháttérmellettaz atipikus foglalkoztatásiformákbővülése a főállásúmunkahelyekszámánakcsökkenésétis eredményezheti. A dokumentum a közmunkákmegszervezésétholközmunkatanács, holazönkormányzatok, hola vállalkozásokhatáskörébeakarjautalni. Javasoljuk kormányzati kézbentartani. A megváltozottmunkaképességűekfoglalkoztatásáranemvázol fel tervet, csakhelyzetértékelést.

16. Foglalkoztatás II. A Terv fő irányként a vállalkozásokatterhelőadókcsökkentését, majd– amintlehetőségnyílikrá – a foglalkoztatástterhelőadókatésjárulékokatkívánjacsökkenteni. Eztfordított sorrendbenjavasoljuk,a foglalkoztatás bővülése érdekében. Hiányoznak azok a prognózisok, becslések, amelyek azt támasztják alá, hogy a kiemelt ágazatokban nagyságrendileg hány új munkahely remélhető. Enélkül a logikára és a hitre alapozhatjuk csak a foglalkoztatáspolitikai célok realitásának megítélését. Az alacsony képzettségűek foglalkoztatására szükséges egy foglalkoztatási térkép készítése. Jól szervezett közmunkával – az állam és önkormányzatok együttműködésével – a társadalom egészének jelentős hasznot hozó tevékenységet lehet folytatni (pl.: víztározók, gátrendszer, útépítés).

17. Közlekedés – Tranzitgazdaság Nem derül ki a dokumentumból, hogy a tranzitgazdaság fejlesztésének haszna miképpen jelenik meg a nemzetgazdaságban. Ilyen módon kitörési pontként való azonosítása megkérdőjelezhető. A jelzett fejlesztések közpénzekből valósulnak meg, de mind a közvetlen megtérülésük (pl. adóbevételek), mind a szűkebben vett magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatása megkérdőjelezhető. Önmagában nem lehet cél a tranzitforgalom erősítése, a környezetben és az úthálózatban okozott károk miatt sem. Félő, hogy állami költségen olyan hasznot állítunk elő, ami külföldi magánzsebekbe vándorol. A járműipar fejlesztésében a beszállítói tevékenység támogatása mellett a saját járműgyártás (pl. autóbusz, motorkerékpár) fejlesztése is indokolt.

18. Mezőgazdaság és élelmiszeripar Amivel egyetértünk: a szövetkezések és a hálózatosodás szükségességének kiemelése hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésében rejlő munkahelyteremtő potenciálon megjelenik az élelmiszer-önrendelkezés gondolata a mezőgazdaságon belül a K+F tevékenység fokozása az ágazat társadalmi jelentősége jóval túlmutat a GDP-n belüli arányánál Az ágazati kitörési pontok között önállóan lenne indokolt szerepelnie a mezőgazdaságnak, azon belül a magas hozzáadott értékű állati és növényi eredetű élelmiszerek előállításának Hatalmas kihasználatlan lehetőséget hagy figyelmen kívül a tervezet azzal, hogy a mezőgazdaságot csupán az egészségipar és a zöld iparág összetevőjeként említi. Súlyos stratégiai tévedés élelmiszertermelésre alkalmas termőterületeken gépkocsik üzemanyagának alapanyagát előállítani 1:1 arány körüli, vagy az alatti energiamérleg mellett.

19. Mezőgazdaság és élelmiszeripar II. A biokertészet és a bio-élelmiszeripar fejlesztése fontos, de a mezőgazdaság egészének – az állattenyésztésnek és más ágazatoknak – gondjait nem oldja meg. A mezőgazdaságunk egészének jelentősége jóval meghaladja a Terv által kiemelt néhány százaléknyi arányt képviselő ágazatokét – akár termelési értékben akár a foglalkoztatottság- vagy a GDP arány tekintetében. A Terv a mezőgazdasági termelés termékszerkezetének diverzifikációját reméli elérni a bioüzemanyagok alapanyag termelésének, vagyis a „gabonafeleslegek” levezetésének megvalósításával. A kedvezőtlen gabonatermelői túlsúly és annak túltermelési válságainak meghagyása legfeljebb az élelmiszerárak gyorsuló ütemű növekedését okozza, mivel így összekötjük azt a fosszilis energiahordozók gyorsulva növekvő árával. Indokolt lenne ugyanakkor biztosítani a gazdák számára a saját gépeik meghajtását szolgáló növényolaj felhasználásának törvényi lehetőségét, ami az élelmiszerárak csökkenését eredményezheti.

20. Infokommunikációs technológiák (IKT) használata Az infokommunikációs technológiák (IKT) széles körű alkalmazása lényegesen nagyobb hatással van a gazdasági növekedésre, mint maga az IKT-szektor A Tervben ugyanakkor csak az IKT-szektor jelenik meg, holott az IKT-fejlesztéseknek horizontálisan ennél lényegesen erősebb hatása van Az IKT-alkalmazások terjedése és intenzív használata eltérő mértékben ugyan, de minden ágazat növekedésére pozitív hatással van Az IKT-használat terjedése nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldal bővülésében is jelentős szerepet játszik (e-gazdaság, e-kereskedelem) A kormányzati (G) és az üzleti (B) szereplők, valamint a fogyasztók (C) közötti e-kereskedelmi kapcsolatok (B2B, B2C, C2C, B2G, G2C etc.) bővülése, valamint az e-fizetési megoldások terjedése egymást is gerjeszti A szélessávú elektronikus hálózatok (az infrastruktúra) fejlesztése, a lefedettség és a használat bővítése a gazdasági növekedés egyik legerősebb motorja Az IKT-használat terjedésében jelentős szerepe van az oktatásnak, képzésnek, motiválásnak – a fejlesztési program részeként ennek is meg kell jelennie

21. Közreműködött: Bertha Szilvia, Forrai Richárd, Hegedűs Tamás, Kepli Lajos, Nyikos László, Rozgonyi Ernő, Varga Géza, Volner János Szerkesztő: Hegedűs Tamás

22. Köszönöm figyelmüket! Elérhetőség: hegedus.tamas@jobbik.hu +36   1 441 5162 +36 70 610 2667