1 / 79

Rendezvényszervezés Rendezvényturizmus

Rendezvényszervezés Rendezvényturizmus. Rendezvényszervezés fogalma.

allan
Download Presentation

Rendezvényszervezés Rendezvényturizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. RendezvényszervezésRendezvényturizmus

  2. Rendezvényszervezés fogalma Előre meghatározott célból (társadalmi, tudományos, szakmai, kulturális, sport és egyéb) összejövetellel kapcsolatos teljes körű előkészítő, szervező munka, mely magába foglalja az esemény megvalósításával kapcsolatos infrastruktúra biztosítását, valamint a résztvevőkről való gondoskodást.

  3. Rendezvények csoportosítása

  4. „jellegük” szerint 1. Művészeti jellegű (koncert, fesztivál) 2. Tudományos jellegű (konferencia, bemutató) 3. Közművelődési jellegű (fesztiválok, közösségi szokásokhoz fűződő programok) 4. Társadalmi, politikai jellegű (közgyűlés, felvonulás) 5. Egyházi jellegű (körmenet) 6. Sport jellegű (verseny, bemutató) 7. Kereskedelmi jellegű (árubemutató, vásár) 8. Komplex

  5. Előkészítés szerint • Tervezett rendezvények • Spontán rendezvények (tüntetés)

  6. Rendezvényszervezők kompetenciája szerint • Hivatásos • Nem hivatásos

  7. Gazdasági cél szerint • Nyereség-orientált • Non-profit

  8. Helyszín jellege szerint • Zárt térben, épületben • Szabad téri

  9. Helszínek száma szerint • Egyhelyszínes • többhelyszínes

  10. Funkcionális tartalom szerint • Kongresszus, konferencia • Előadó-művészeti élőműsorok (koncert, színház) • Versenyek • Kiállítások • Játékok, közösségi szabadidős programok • Látványfelvonulás, demonstráció • Szertartás, protokolláris rendezvény, megemlékezés

  11. „volumene” szerint • Világrendezvények • Európai • Nemzetközi Országos • Regionális • Megyei • Kistérségi, települési, kerületi • Kisebb közösségi

  12. Marketing szempontjából és a kezdeményezés eredete szerint: • Kandidált rendezvények • Adaptált rendezvények • Innovált rendezvények • Konvencionális rendezvények

  13. 2.3. Rendezvények • Jelentősége megnőtt, ok: társadalmi igény • Jelentős időbeli fejlődés (pl. Művészetek Völgye) • Típusai: • 1. Kulturális rendezvények: • Gazdagabb rétegek látogatják • Magas életminőséget kínálnak a jól képzett rétegek számára • Típusai: • I. A szervezők és a résztvevők rendezvényhez való viszonya alapján: • A)belső jellegű rendezvények: a sajátos kultúrából kinövő, de annak szerves részét képező események; a szervezők és a résztvevők döntő része is ebből a körből kerül ki; elsősorban etnikai kisebbségek fesztiváljai

  14. B) kereskedelmiesedett rendezvények: megkezdődik az esemény reklámozása; a kultúrán kívülről is érkeznek;cél: szélesebb körben bemutatni a kultúrát • C) multikulturális rendezvények: halvány kapcsolat a befogadó terület és az esemény jellege között; különböző kultúrák mutatkoznak be; a szervezők és a közönség is más-más kultúrából jön • II. az esemény jellege alapján • A) örökségi jellegű rendezvények: a múltbéli hagyományokra támaszkodik; felújított épületek, hagyományok • B) művészeti jellegű rendezvények: valamilyen művészi esemény megrendezése

  15. 2. Kereskedelmi rendezvények: • Típusai • A) kiállítások és vásárok • Jelentős történelmi múltja van • Jó fokmérője egy adott terület gazdasági helyzetének (van-e annyi tőkeerős vállalkozó, érzik-e a kiállítók annyira fizetőképesnek az adott terület piacát, hogy megjelenjenek?) • A hétköznapi szóhasználatban gyakran szinonima, pedig nem ugyanaz a két rendezvény

  16. Különbségek a kiállítások és vásárok között

  17. Csoportosítása: • I. Ajánlati paletta alapján • a)általános kiállítások és vásárok: sok termelési ág kínálata jelenik meg, de csak szűk választék • b) szakmai kiállítás és vásár: egy-egy termelési ág árui, teljes körű bemutatás; számuk egyre nő

  18. II. földrajzi hatókör alapján • a) helyi kiállítások és vásárok: 100km vonzáskörzet; helyi gazdasági szereplők számára • b) országos kiállítások és vásárok: 800-1000km • c) euroregionális rendezvények: 1500-2000km, több országot átfogó • d) globális kiállítások és vásárok: az egész világról vonzzák az adott ágazat résztvevőit

  19. Külön kategóriát képeznek a világkiállítások • Nem csak szakmai, hanem szélesebb közvélemény is • 1851. London volt az első • Típusai: • A) általános világkiállítás: • Egy-egy általános téma köré szerveződik • Pl. Hannover: „Az ember, a természet és a technológia” • B) speciális világkiállítások: • Egy-egy szűkebb témára koncentrálnak • Pl. Lisszabon: óceán

  20. 3. Konferenciák és kongresszusok • Egyre nő a szerepe • Okai: • Nem szezonális • Hosszabb tartózkodási idő (bár napjainkban már csökken, mert a résztvevők nem tudnak hosszú ideig távol lenni munkahelyüktől) • Nagyobb költés • Nőnek az adott ország tudományos ismeretei

  21. Típusai: • A) Szervezetek, egyesületek ülései • - résztvevők száma igen tág határok között mozog • - általában nemzetközi (gyakori tolmácsolás) • - egymással párhuzamosan, több helyszínen tanácskoznak • - elszállásolás különböző kategóriájú szállásokon • Gyakran összefonódik kiállításokkal, vásárokkal • Oka: kiállításokat egyre több megbeszélés egészíti ki, cégek a konferenciákon be tudják mutatni termékeiket

  22. B) Testületi ülések: • - vállalatokhoz kapcsolódik • - alacsonyabb részvevőszám • - Közös munkanyelv • - Magas szintű vezetők a résztvevők • - Intenzív időkihasználás • - Aktív kikapcsolódás kapcsolódik hozzá

  23. Rendezvényszervezés a település oldaláról • - egyszerűen meg lehessen közelíteni a helyszínt • - Megfelelő kapacitás, felszereltség • - Megfelelő számú parkolóhely • - Megfelelő szálláshelyek • - Fejlett vendéglátóipar • - Kulturális és kikapcsolódási lehetőségek • - Természeti vagy társadalmi látványosságok

  24. 4. Sportesemények • Típusai: • A) szabályos időközönként, különböző helyeken megrendezésre kerülő események (olimpia, EB, VB) • B) szabályos időközönként, korlátozott számú helyszínen megrendezésre kerülő események (Forma-1) • C) szabályos időközönként, egy meghatározott helyszínen megrendezésre kerülő események (Grand Slam)

  25. 5. Vallási rendezvények • Távoli múltra tekint vissza • Típusai: • A) zarándoklat szent helyekre (Lourdes, Mekka, Vanarasi, Jeruzsálem) • B) vallási események: pápalátogatások, egyes vallások rendszeres rendezvényei

  26. A rendezvények hatásai: • 1. Gazdasági élet területén: • Közvetlen bevétel a vállalkozók és a lakosság számára • Helyi és központi költségvetést növeli (adók) • Láthatatlan és sajátos exportbevétel (egy terület termékeit a településen vásárolják meg, nincs szállítási és csomagolási költség) • Munkahelyek számának növekedése • Magasabb árak a teleülésen • Veszteséges lehet a rendezvény

  27. 2. Politikai élet területén • A rendezvény alkalmas az adott terület stabilitásának bemutatására • Politikai tiltakozások kinyilatkoztatására is alkalmas (pl. moszkvai és los angelesi olimpia) • A rendezvény elvonja a figyelmet az aktuális problémákról • A rendezvény sikere elősegíti az újraválasztást

  28. 3. Idegenforgalom és a kereskedelem területén • Média: ingyenes reklám • A rendezvények résztvevők később átlagos látogatóként is visszatérhetnek • Az esetleges negatív események ronthatják a település hírnevét

  29. 4. Fizikai és épített környezet területén • Helyi infrastruktúra nagymértékű fejlesztése • Javul a megközelíthetőség • Leromlott városrészek megújítása • A fejlesztéseket nem saját erőből kell fedezni, a központi kormányzat adja a forrást • Környezeti és ökológiai károk

  30. 5. Társadalom és kultúra területén • Értékek és tradíciók megőrzésee • Helyi lakosság elégedettsége nő • Létrejöhet a „public-private partnership” alapja • Összehozhat egymástól távol álló csoportokat • A rendőri biztosítás zavarja a helyi lakosságot • Növekvő ingatlanárak • Széthúzás a társadalomban

  31. Konferenciaturizmus

  32. Miért alakult ki? 1. Tudás közvetítése, ismeretszerzés. 2. Kapcsolatteremtés. 3. Társadalmi program. & a konferenciaturista nagyon jó pénzköltő (átlag turista költésének 3*, 4* -e, Mo.-n 6*, 8*-a) Presztízsfogyasztók + számlájukat a küldő intézmény fizeti

  33. Ülések csoportosítása a.) szervezetek, egyesületek ülései (nemzetközi szervezetek, kormánytestületek, non-profit szövetségek, vallási egyesületek, stb.) b.)testületi ülések (corporate meetings) (=cégek értekezletei, összejövetelei) Pl.: közgyűlés, termékbemutató, oktató- és tréningprogram

  34. Konferencia • Ankét: nyilvános értekezlet, előadók+vitavezető (mozgó mikrofon, szerény vendéglátás, jegyzőkönyv) • Értekezlet: valamilyen testület tanácskozása (tájékoztató anyagok, frissítők) • Közgyűlés: mindig előkészítés igényel, munkaanyagot kell csinálni, szerény vendéglátás, komolyabb technika (szavazógép) • Vándorgyűlés: más-más városban gyűlések • Kerekasztal-beszélgetésés: mindenki egyenrangú

  35. Nemzetközi trend és statisztikák

  36. Európa a vezető desztináció

  37. Országos bontásban: 1. USA (7-8%) 2. Franciaország 3. Nagy Britannia 4. Olaszország & Németország ( nagy a verseny az országok és a városok között; Párizs, London, Brüsszel, Bécs)

  38. Nemzetközi konferenciák számának változása Magyarországon és Budapesten

  39. Konferenciák mérete, létszám

  40. Konferenciák időtartama

  41. Konferenciák szezonalitása

  42. Konferenciák előkészületi ideje 14% 4 évvel előbb 40% 2-3 évvel korábban 35% 1-2 évvel előre

  43. Konferenciák helyszíne

  44. A kongresszusi szakma nemzetközi szervezetei

  45. Kongresszus és Konferenciaszervezők Nemzetközi Szövetsége (ICCA) -- 1964-ben alakult meg -- titkársága Amszterdamban működik -- legátfogóbb szervezet -- hét kategóriából kerülnek ki a tagjai • utazási irodák • légitársaságok • kongresszus és kiállításszervezők • állami irányító hivatalok és testületek • kongresszusi központok, kongresszusi irodák • szállodák • egyéb szállítók és szolgáltatók -- ők állítják elő és birtokolják a világ legnagyobb konferencia adatbankját -- jelenleg 9000 rendezvény története és jellemzői állnak rendelkezésre (létszám, teremigény, időpontok, címek stb.)

  46. Kongresszusszervezők Nemzetközi Szövetsége (IAPCO) • mintegy 40 tagja van: a világ vezető kongresszusszervezői • a szakma legjobb oktató szemináriumait tartják • kiadták a kongresszusi szakma kilencnyelvű szakszótárát

  47. Kongresszusi és Látogató Irodák Nemzetközi Szövetsége (IACVB) • Amerika-orientált szakmai szervezet • felméréseket készít a turizmus általános hasznáról • egy város életére gyakorolt hatásáról • fő kutatási iránya a kongresszusokon és vásárokon résztvevők napi költési struktúrájának vizsgálata

  48. Konferencia-megrendelők Nemzetközi Szövetsége (MPI) • Amerika orientált szervezet • a megrendelőknek ad át munkamódszereket a helykiválasztáshoz és az ellenőrzéshez

  49. Konferenciatolmácsok Nemzetközi Szövetsége (AIIC) • székhelye Genfben van • tagjai a világ bármelyik tudományos konferenciáján vállalhatnak munkát • minden költségüket fedezni kell a megrendelőnek (utazás, szállás, ellátás, munkadíj) • megbízható, sok nyelven beszélő, leinformálható munkaerőt garantál

More Related