„A közvagyon az államháztartás alrendszereiben”….

1. „A közvagyon az államháztartás alrendszereiben”…. (Magyar Könyvvizsgálói Kamara XVII. Országos Konferenciája) Dr. Lóránt Zoltán ÁSZ főigazgató, c. egyetemi docens Balatonalmádi, 2009. szeptember 3-4.

2. Vagyongazdálkodás széles körű tevékenysége • magában foglalja: • a meglévő vagyon kezelését, működtetését, • a működtetés jogi formáinak megválasztását, • a vagyon hasznosítását, értékesítését, • önkormányzati feladatellátásra történő szolgálatba állítását • vagyon megfelelő állapotban tartását.

3. Az államháztartás vagyonával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az ÁHT alapján 1992. XI. 18 – 1995. XII. 31-ig 116. § (2) bekezdése: „az Országgyűlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a zárszámadáskor tájékoztatásul bemutatandó mérlegek a következők”: 8. pont: „az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatása” Forrás: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

4. Az államháztartás vagyonával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az ÁHT alapján 2006. I. 1 – 2006. XII. 31-ig 116. § 8. pont: „az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatása (csak zárszámadáskor)” Forrás: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

5. Az államháztartás vagyonával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség az ÁHT alapján 2007. I. 1-től az Országgyűlés részére nem kell bemutatni az alrendszerek vagyonkimutatását 118. § (2) bekezdés a helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő testület részére tájékoztatásul be kell mutatni a vagyonkimutatást Forrás: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

6. A vagyontörvény* szabályozási körébe vonja az állami tulajdonban lévő: ingó- és ingatlanvagyont, a dolog módjára hasznosítható természeti erőt, termőföldet az államot megillető társasági részesedéseket, a vagyonértékű jogokat. A vagyontörvény szerint az állam tulajdona egységes. Az Államot – mint tulajdonost – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT, Tanács), illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet (MNV Zrt., Társaság) személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Az MNV Zrt. 100%-ban állami tulajdonban van, a közgyűlési és részvényesi jogokat (RJGY) az állami vagyonért felelős miniszter (pénzügyminiszter) gyakorolja. * 2007. évi CVI. törvény (2007. szept. 25-től, egyes rendelkezései 2008. január 1-től hatályos)

7. Országgyűlés Kormány Pénzügyminiszter RJGY FVM miniszter Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács Ellenőrző Bizottság Vezérigazgató. NFA Ellenőrző Bizottság Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Törzskar Agrárportfolióért felelős VIG-h Nemzeti Földalapért Felelős ÜVI A társaság működését támogató szervezeti egységek (Jogi, Gazdasági, Humánpolitikai Ingatlanvagyonért felelős VIG-h. Területi Irodák. Társasági portfólióért felelős VIG-h Az állami vagyonkezelő szervezet felügyeleti struktúrája

8. A törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet. Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít.

9. A törvény 23. §-a (1), (3) bekezdésben foglaltak szerint: • az állami vagyon az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés – így • különösen bérlet, haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, • vagyonkezelés, megbízás – alapján központi költségvetési szervnek, • természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem • rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi, • az MNV Zrt. a vagyon hasznosításának átengedésére csak olyan szerződést köthet, amely – az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – a magyar állam számára a várható bevétel, megtakarítás vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

10. A törvény 62. § előírása – a feladatellátás végrehajtása érdekében az ÁPV Zrt, a KVI és az NFA tekintetében, többek között rögzíti a.) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és az azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2007. december 31-i forduló nappal. b.) elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak…..

11. A vagyontörvény mellékletében a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok közül kiemelhető: Magyar Villamosművek Zrt. (75% + 1); Magyar Posta Zrt. (75% + 1); Magyar Államvasutak Zrt. (100%); Magyar Fejlesztési Bank Zrt (100%); Államadósság Kezelő Központ Zrt. (100%); Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (100%); Koping-Datorg Zrt. (100%); Szerencsejáték Zrt. (100); Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (100%); Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. (100%); az összes Erdészeti- és Vadászati Zrt. (100%); Magyar Posta Zrt. (75% + 1); Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (50 % + 1); Exim Bank Zrt. (25% + 1); MEHIB Zrt. (25% + 1) Megjegyzés: (az állami tulajdon arányának mértéke a %, a + 1 pedig a szavazat)

12. K I M U T A T Á S az állami vagyon értékéről (2008. XII. 31.) Mrd Ft Megjegyzés: a föld méhének kincse számított értéken ~ 3 800 Mrd Ft a 407 (államot megillető társasági részesedés) ~ 1 209 Mrd Ft

13. Az állami vagyongazdálkodás két formában segítheti elő az állam pénzügyi forrásainak bővítését: • az állami vagyon értékesítésével, amire azonban csak korlátozott lehetőség van, kizárólag az államadósság csökkentése céljából • a vagyon folyamatos működtetésével és jövedelmezőségével

14. Az értékesíthető vagyon (mind a három vagyonelemen belül van). I. • társasági vagyonból: a 110 kisebbségi állami tulajdonban lévő • profitorientált társaság értékesítése célszerű, hiszen ezekbe különösebb • beleszólása az államnak nincs. Ugyanakkor csábító az ún. kiemelt nagy • cégek, illetve azok egy részének értékesítése (de fontos tudni, hogy ezek • a nagy jövedelmet biztosító társaságok, melyeknek értékesítése egyszeri • hasznot hoz ugyan, de hosszú távon feltétlenül káros hatásuk lenne a • nemzetgazdaságra!).

15. Az értékesíthető vagyon (mind a három vagyonelemen belül van). II. • az ingatlanvagyon esetében: többletbevételt jelenthet a felesleges • ingatlanvagyon értékesítése. Itt nagyon fontos, hogy még mindig • rejtetten ugyan, de nagyarányú felesleges ingatlan feltárásához és • értékesítéséhez szemléletváltásra van szükség. A közfeladat végzéséhez • igazított ingatlanellátottság szükséges, azaz az MNV Zrt-nek kötelessége • volna felülvizsgálni, hogy a közfeladat ellátására rendelkezésre bocsátott • ingatlan mérete arányos-e az állami feladattal.

16. Az értékesíthető vagyon (mind a három vagyonelemen belül van). III. • a mezőgazdasági földterület: értékesítésére viszonylag tágabb • lehetőség kínálkozik, de ezzel élni csak a külföldi földvásárlási • lehetőség feloldása után lesz célszerű. Egyrészt, mert ekkor töltheti • be az állam az értékesítési politikájával a piac szabályozó szerepét, • másrészt pedig a feltehetően növekvő földárak miatt az állami • bevétel is magasabb lehet.

17. Földárak az EU-ban (adatok: ezer euró/hektár) (* becsült adat) Forrás: EUROSTAT

18. A termőföld tulajdonszerzésének feltételei • a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szabályozza • EU Tanács 88/361/EGK irányelve alapján: • Külföldi magánszemélyek és jogi személyek az EU csatlakozást követő 7 évig (2011-ig) nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet • kizárólag belföldi magánszemély vásárolhat termőföldet (max. 300 Ha területig vagy 6000 AK értékig)

19. A rendszerre vonatkozó megállapítások (1) • Az MNV Zrt. működése összességében nem volt összhangban a vagyontörvényben megfogalmazott általános célokkal. A Társaság működése nem volt átlátható; • Az MNV Zrt. számviteli, pénzügyi és vagyon-nyilvántartása nem lett egységes, teljes körű és megbízható ; • Az intézményi döntéshozók (Kormány, RJGY, Tanács, vezérigazgató) beavatkozásai összességükben nem voltak kellően eredményesek;

20. Kiemelt vagyonkezelésimegállapítások (2) • Nem volt a Kormány által elfogadott vagyongazdálkodási stratégia; • Az ingatlanértékesítések során nem érvényesült az átlátható pályáztatási rendszer. pl.:a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanának értékesítése során; • Az NFA-ra vonatkozó törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, részlegesen teljesültek a termőföld hasznosítási tervben előírtak, az értékesítési egységek értékbecslései nem készültek el. pl.: a sukorói földterület cseréje a pilisi/albertirsai ingatlanra; • A társasági portfólió vagyonkezelése nem felet meg a Vtv. általános céljainak. pl.: (Bábolna Nemzeti Ménesbirtok működtetése, a Kerteskői Gazdaság értékesítése, a Tisza Volán BUSZPORT beruházása, a MÁV, Magyar Posta székház értékesítése).

21. Javaslatok, Ajánlások (1) a Pénzügyminiszternek: • tekintse át az állami vagyonról szóló törvény, és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának tapasztalatait és kezdeményezze annak módosítását; • kezdeményezze a szükséges felelősségre vonást azokkal szemben, akik miatt az ún. „előd” szervezetek és az MNV Zrt. éves beszámolóinak törvényessége, hitelessége, a felelősség megállapítása nem volt biztosított, akik miatt az RJGY döntések a törvényes határidőben nem születtek meg ; • vizsgáltassa ki az NVT, az MNV Zrt. és a KHEM bevonásával a MÁV Zrt. és a Magyar Posta Zrt. székházakkal kapcsolatos döntéseit; • gondoskodjon az MNV Zrt. működésének támogatási előirányzata megalapozottságáról, az előirányzat és a teljesítés összhangjáról.

22. Javaslatok, Ajánlások (2) a Nemzeti Vagyontanács elnökének • intézkedjen az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos, az RJGY elvárásainak megfelelő középtávú stratégia kidolgozásáról, kezdeményezze a Kormány általi elfogadást, döntéseit a stratégia alapján annak figyelembe vételével hozza meg ; • kellő időben hozza meg a döntést a hatáskörébe tartozó ügyekben, gondoskodjon a törvényes határidők, és a jogszabályokban foglaltak betartásáról és betartatásáról.

23. Javaslatok, Ajánlások (3) az MNV Zrt. vezérigazgatójának • biztosítsa az állami pénzeszközből megrendelt, külső szakértők által készíttetett tanulmányok, hozzáférhetőségét; • intézkedjen a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanának értékesítéséből származó 3,5 Mrd Ft költségvetésbe történő befizetéséről; • vizsgáltassa felül a Tisza Volán Zrt. és a SAL Kft. között létrehozott együttműködési megállapodást, a Kbt.-ben meghatározott közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége miatt. • gondoskodjon a hatáskörébe tartozó, kellően megalapozott döntéshozatali (Társaság és Tanács) folyamat megteremtéséről a jelentésben leírt hiányosságok megszüntetése érdekében.

24. A 2008. évi költségvetési adatok szerint a központi költségvetési szervek ingatlan vagyonának nyilvántartott bruttó értéke 1 133 Mrd Ft volt. Ennek 2%-os amortizációja évi 22,7 Mrd Ft. Ugyanakkor a tárcák és intézményeik előirányzott felújításának értéke 11,2 Mrd Ft volt, az is úgy, hogy annak 71%-a három költségvetési fejezetben – Országgyűlés, Honvédelmi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium – szerepelt.

25. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok száma és értéke december 31-i állapot Forrás: KSH

26. Önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanok (2000-2008) december 31-i állapot Forrás: KSH

27. A 2007-2008. évi költségvetési adatok szerint a helyi önkormányzatok ingatlanvagyonának nyilvántartott bruttó értéke közel 10 000 Mrd Ft volt. Ennek 2%-os amortizációja évi ~ 200 Mrd Ft, ugyanakkor a helyi önkormányzatok 2007. évben 99,2 Mrd Ft-ot, 2008. évben 102 Mrd Ft-ot terveztek eredeti előirányzatként felújításokra. A teljesítések bruttó összege mind a két évben 100 Mrd Ft alatt volt.

28. Az auditálási és letétbe helyezési kötelezettséget elmulasztóönkormányzatok száma Forrás: ÁSZ

29. A könyvvizsgálati záradék megoszlásának alakulása2003-2009 között (%-ban) Forrás: ÁSZ

30. A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket!