Romantika
Download
1 / 22

Romantika - PowerPoint PPT Presentation


  • 257 Views
  • Uploaded on

Romantika. Tartalom. A csoportosításról. Új műfajok Dal Szimfonikus költemény Rapszódia Népies műdal Verbunkos zene. Korrajz. Romantikus művészetek. Csoportosítás:. Konzervatív romantikusok :

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Romantika' - alice-rivas


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Tartalom

A csoportosításról

  • Új műfajok

  • Dal

  • Szimfonikus költemény

  • Rapszódia

  • Népies műdal

  • Verbunkos zene

Korrajz

Romantikus művészetek


Csoportosítás:

  • Konzervatív romantikusok:

  • a bécsi klasszicizmusból örökölt műfajokat (szimfónia, vonósnégyes, versenymű stb.) megtartották, csak a mondanivaló, a művészi tartalom volt új.

  • Forradalmi romantikusok:

  • azt vallották, hogy az újfajta tartalomhoz új műfajok is kellenek

  • maguk találtak ki új műfajokat, vagy a kortársaik által kitaláltakat használták

  • természetesen néha ők is írtak a régi műfajok keretei között

  • Színpadi romantikusok:

  • a színház olyan intézmény, amely képes a társadalom nemzeti szellemét kifejezni


Franz Schubert

  • Gyenge egészségű, félénk gyermek volt. Ifjúkorában Magyarországon is járt házitanítóként, az Eszterházyak zseliz-i kastélyában dolgozott.

  • Zeneszerzőként sohasem kötelezte el magát, inkább a nyomort választotta. Barátai segítették, úgynevezett schubertiádákat szerveztek, ahová egy-egy gazdagabb művészetpártolót is meghívtak, aki esetenként pénzzel is támogatta Schubertet.

  • Tragikusan fiatalon halt meg, mégis rengeteg művet hagyott hátra. A dal műfajának megteremtője (600-nál is többet írt), melyekhez a verseket maga válogatta össze. A versek a zongorakíséretnek köszönhetően szinte újjászületnek. Jelentősek kamaraművei, melyekben nemegyszer saját dalainak dallamát használta fel.

  • Annyira félénk volt, hogy egy városban lakott nagy példaképével, Beethovennel, mégsem merte soha felkeresni. Bécsben halt meg, végakarata szerint Beethoven mellé temették.

  • Kiegészítő anyag: A zenetörténészek véleménye megoszlik, egyesek az utolsó bécsi klasszikusnak tartják, Beethoven közvetlen folytatójának, mások az első romantikus szerzőt tisztelik benne.

1797 - 1828


Johannes Brahms

  • Hamburgban született, ifjúkorában mulatókban kénytelen zongorázni, két magyar hegedűművész emeli ki ebből a közegből. (Reményi Ede, Joachim József)

  • Zongorakísérőjükként ismeri meg Európát, és Európa őt. Szerzeményeiben is később gyakran feltűnik a magyaros hangvétel.

  • Schumann utolsó felfedezettje, aki Beethoven és saját elveinek folytatóját látja benne.

  • Egyszerűen élt, a gorombaságig őszinte volt. Műveiben becsület, méltóság és komolyság jellemzi.

  • Zenéje Wagnerénak tökéletes ellentéte, kelletlenül, de tisztelték egymást. A romantika felfokozott érzelmeit egyeztette a klasszikus műfajok fegyelmével.

  • Magyar táncok című sorozatában a 19. szd városi zenénket emelte minden addiginál magasabb színvonalra.

  • Munkásságát csak öregkorában ismerték el, magányával megbékülten halt meg.

  • Művei: 200 dal, 4 szimfónia, versenyművek, kamaraművek, Németh requiem (első sikere), szonáták, zongoraművek, Magyar táncok.

1833 - 1897


Robert Schumann

  • Édesapja halála után, aki mindig támogatta, hamar önálló életet kell kezdenie.

  • Paganini példájára lesz zongoraművész, ujjának bénulása miatt zeneszerző. Újságot indít, melyben minden haladó törekvést támogat. Minden újért, jóért kiállt, sok tehetségre ő hívta fel a figyelmet. (Brahms, Chopin, Liszt)

  • Hosszas harcok után köt házasságot, boldogságáról művei tanúskodnak. 30 éves korától fokozatosan romlik egészsége, munkájába kapaszkodva ír (ezzel bizonyította magának, hogy még egészséges), végül (egy sikertelen öngyilkossági kísérlet után) önként vonult elmegyógyintézetbe, és ott halt meg.

  • Elsősorban zongorista, bár hangszeres műveket is írt. A komoly művészetet akarta megmenteni az olcsó utánzattól. Addig a pontig jutott el, ahonnan Brahms visszafordult, Liszt pedig előretört. Önarcképe az Álmodozás című zongoradarabja.

  • Művei: egyetlen operája (Genoveva), zongoraművek (Gyermekjelenetek, Ifjúsági album), énekes művek, dalok, szimfóniák.

1810 - 1856


Felix Mendelssohn Bartholdy

  • Hamburgi gazdag család gyermeke, nagyapjától műveltséget, apjától pénzt örökölt.

  • Zenei zsenialitása Mozarthoz hasonló, sőt sok tekintetben túlszárnyalja. Már gyermekkorában remekműveket alkotott, több híres szerzőtől kapott elismerést.

  • 17 évesen zongorista karmesterként beutazza Európát, 20 évesen fontos zenei állásokat tölt be. 30 éves kora után mindenkit elveszít, aki fontos volt neki. 38 évesen hal meg.

  • A műfajokat a bécsi klasszikusoktól örökölte, de a tartalom, amivel megtöltötte őket, romantikus volt. Zenéje derűs, mértéktartóan elegáns, dallamosan érzelmes, de csak a jóízlés határain belül.

  • Művei: szimfóniák, versenyművek, kisebb hangszeres művek, kórusművek, oratóriumok (Éliás, Paulus), dalok, Szentivánéji álom

1809 - 1847


Bedřich Smetana

  • Zenekedvelő apja nem akarta hogy hivatásos zenész legyen, ezért 19 éves korától nem támogatja. Zenetanítást vállal, közben zongoraművésznek készül.

  • Hamarosan a koncertezéstől a zeneszerzés felé fordul. Később zeneiskolát alapít, majd a zenei feladatok kötik le. Szervez, tanít, vezényel.

  • Legfontosabb feladatának a cseh nemzeti opera megteremtését tartja. A hangszeres zenében példaképe és barátja Liszt Ferenc, akihez hasonlóan virtuóz darabokat, szimfonikus költeményeket ír.

  • Nemzeti zenéjében nagyon ritkán vesz át közvetlenül népdalokat, inkább a dallamvilágot formálja cseh nemzetivé.

  • Élete végén sok betegségtől gyötörten élt, de sikerült befejeznie legnagyobb műveit, sőt néhány kitűntetést is szerzett. Első feleségétől született gyermeke haláláig támogatta.

  • Művei: Hazám (szimfonikus költemény sorozat, leghíresebb a Moldva), operák (Az eladott menyasszony – leghíresebb, egyben első cseh nemzeti opera, a legjobb cseh operának választották), kamarazenék, operák, kantáták, kórusművek.

1824 - 1884


Antonin Dvořak

  • Cseh zeneszerző, brácsaművész, zenepedagógus. 34 évesen állami ösztöndíjat kap, Brahms felfigyel zenéjére, ettől kezdve barátok.

  • Művészi pályáját egyre erősödő tisztelet és megbecsülés kísérte, díszdoktorrá, akadémiai taggá választják, New Yorkba hívják művészeti vezetőnek.

  • Smetana munkásságának folytatója, kiegészítője. Elsősorban a hangszeres zenében alkotott maradandót. (Bár más műfajokban is vannak híres művei!) Egész zenéjét átszövi a cseh népi zene hangja.

  • Művei: Szláv táncok, Ruszalka (meseopera), Te Deum (egyházi hálaadó ének), gordonkaverseny, és a híres IX. Újvilág-szimfónia

1841 - 1904


Liszt Ferenc

  • Zongoraművész, zeneszerző, karmester, zenei író. Egyszerű családból származik, tehetségét hamar felismerték, Beethoven tanítványától tanult Bécsben. Sikereit a magyar újságok egy ideig követik, aztán elfelejtik.

  • Apja halála után a koncertezés helyett a zeneszerzés felé fordul. Barátságot kötött sok pályatársával. 1838-ban tér haza, részt vesz a zenei élet megteremtésében. A Zeneakadémia első elnöke.

  • Később Weimarban telepedett le, ott írta legfontosabb műveit. Hányattatott magánélete ellenére pályatársai népszerűsítője, elfeledett szerzők felfedezője, meg nem értettek támogatója volt. Zongoratechnikai újításai is jelentősek. Más nemzetek dallamaira írt műveivel a nemzeti romantika fő támogatója lett.

  • Magyarul nem tudott, de mindig magyarnak vallotta magát. Élete végén írt művei előremutatnak a 20. szd felé.

  • Művei: szimfonikus költemények (Mazeppa), zongoraművek (Magyar rapszódiák) egyéb szimfonikus művek (Koronázási mise, Magyar fantázia).

1811 - 1886


Frèderic Chopin

  • Lengyel zeneszerző, a zongoramuzsika történetének egyik legnagyobb alakja. Pályáját ő is csodagyermekként kezdte, tanulmányai végén már zenei lángészként emlegették.

  • 21 évesen letelepszik Párizsban, ettől kezdve keveset koncertezett, műveiben a magas technikai színvonalat, mély költői, művészi tartalommal egyesítette. Ezzel szállt harcba a kor „szalonvirtuózai” ellen. (Divatos, kitűnő technikai tudású, de a művészet iránt érzéketlen zongoristák.) Megélhetését kiadott műveiből és tanításból biztosította.

  • Zenéjében hazája dallamait szólaltatja meg, bemutatva annak szellemi kincseit.

  • Fiatalon tüdőbajt kapott, egy tanítványa meghívására Angliába utazott, itt adta utolsó koncertjét a lengyel emigránsok javára. Betegségét reménytelen szerelme is súlyosbította. (Georg Sand, a híres írónő) Párizsba visszatért, és hamarosan meghalt.

  • Művei: mazurkák, polonézek, etűdök (=technikai gyakorlat), keringők

  • Kiegészítő anyag: Párizsban temették el, de később szívét hazavitték Lengyelországba.

1810 - 1849


Richard Wagner

  • Liszt pályatársa, barátja, később veje. Saját karrierjének fáradhatatlan építője. Lipcsében született, színházi emberek között nőtt fel. Későn kezdett zenét tanulni.

  • 30 évesen lesz színházi karnagy, ekkor kezd hozzá operatervei megvalósításához. Részt vesz a 48-as forradalomban, emiatt később Svájcban él. Anyagi helyzete és magánélete csak 60 éves korára rendeződik.

  • Ő teremtette meg az összművészetnek nevezett stílust, melyben a zeneszerző, a szövegíró, és a díszlettervező ugyanaz. Operáiban örök igazságokat mond ki, beleszőve kora társadalmi kérdéseit és saját személyes problémáit. Operáinak hősei saját személyiségének egy-egy oldalát mutatják be. Témáit általában a germán mitológiából vette.

  • Operái: Bolygó hollandi, Tannhauser, Lohengrin, Niebelung gyűrűje ciklus – tetralógia (Rajna kincse + Walkűr + Siegfrid + Istenek alkonya), Nürnbergi mesterdalnokok (egyetlen vígoperája), Parsifal

  • Kiegészítő anyag: nagyon nehéz természetű ember volt, csak azok bírták ki mellette, akik feltétel nélkül elfogadták zsenialitását. Zavaros pénzügyei és szerelmei miatt gyakran költözött. Liszt lányának is második férje volt, egy karmestertől csábította el.

1813 - 1883


Erkel Ferenc

  • Zenészcsaládból származott, 10-11 évesen zongorázik, 17-18 évesen már művész. Pozsonyban végezte középiskoláit, itt ismerte meg a klasszikus szerzőket. Kolozsváron a színtársulat karnagya, itt ismerte meg a magyar zenét és szerezte az előadói gyakorlatot.

  • 1838-ban a Nemzeti Színház karnagya, ekkor indul 50 éves színházi pályafutása. 1844 a Hunyadi László és a Himnusz éve. A szabadságharc után zeneszerzőként hallgat, viszont megalapítja a Filharmóniai Társulatot.

  • 1861 a Bánk bán bemutatásának éve, ezután szövegkönyvírója (Egressy Béni) halála miatt kiemelkedőt már nem ír.

  • A Nemzeti Színház örökös igazgatójává, a Zeneakadémia igazgatójává, az Operaház főzeneigazgatójává választják. 50. karnagyi jubileumát fényes külsőségek között ünneplik. A magyar kórusmozgalom egyik vezéralakja.

  • Művei: Hunyadi László, Bánk bán, Brankovics György, Sarolta, István király, Névtelen hősök, Himnusz, Magyar ünnepi nyitány

  • Kiegészítő anyag: Szenvedélyes és nemzetközileg elismert sakkjátékos volt, a Pesti Sakk-kör elnöke.

1810 - 1893


Mogyeszt Petrovics Muszorgszkíj

  • Falun nőtt fel, ismerte a népmesék és népdalok világát. Zenei tehetsége ellenére katona lett, közben zenét tanult.

  • Megismerkedik az Ötök társaságával, bennük barátokra és támogatókra talál. Sokat olvasott, általános műveltsége nagy volt. 20 évesen rosszul fizetett állást vállal, életét a zenének szenteli.

  • Élete második szakaszára jellemző, hogy zongoristaként tisztelik, zeneszerzőként nem értik, néha még barátai sem. Végül teljesen elfordulnak tőle. Művei sokszor közönség elé sem jutnak, vagy belejavítanak, holott erre semmi szükség, csak később jönnek rá. A lelki terheket és az alkotói feszültséget nem bírja, iszik, majd 42 évesen meghal.

  • A 19. szd egyik legmerészebb úttörője volt, az orosz nyelv megzenésítésének problémáját szinte egymaga oldotta meg. Zenéjére az orosz népiség és a képszerűség a jellemző. Jelentőségét Liszt az elsők között ismerte fel.

  • Művei: Egy éj a kopár hegyen (szimfonikus költemény), Hovanscsina, Borisz Godunov (zenés népdrámák), Egy kiállítás képei (zongoraciklus – Ravel hangszerelte), kb. 50 dal

1839 - 1881


Pjotr Iljics Csajkovszkíj

  • Középosztálybeli család tehetséges gyermeke volt, iskoláit Szentpéterváron végezte. 19 éves korától hivatalnok, 21 évesen kezd csak komolyan foglalkozni a zenével.

  • Muszorgszkijjal és az Ötökkel egymás nemzetiességét méltányolták, de a művészetről másképp vélekedtek. 30 évesen Európa szerte játszott zeneszerző, megosztja a közvéleményt, de tekintélye egyre nő.

  • A balett zenéje neki köszönheti, hogy egyenrangú társa lett a táncművészetnek. Operái Wagner vagy Verdi mellett szürkének tűnnek, pedig a visszafogottságukkal is remekművek.

  • 50 évesen elveszti egyik támogatóját, amit sosem hever ki. Amerikába megy, ünneplik, majd hazatér. A legnépszerűbb orosz zeneszerző, bár egész életében kételkedett magában és zenéjében. Utolsó műveiben hidat épített klasszicizmus és romantika közé.

  • Művei: 6 szimfónia, hegedű- és zongoraversenyek, balettzenék (Diótörő, Csipkerózsika, Hattyúk tava), operák (Anyegin, Pikk dáma), nyitányok (1812, Rómeó és Júlia), Vonósszerenád

1840 - 1893


Giuseppe Verdi

  • Vidéki kocsmáros fia volt, tehetségét felfedezték, de nem tanították a megfelelő színvonalon. Magántanuló volt, közben első operáján dolgozott, amit kedvezően fogadtak.

  • Az igazi sikert 3. operája a Nabucco hozta meg, egész Olaszországban megismerték nevét. Sikere nem tette elbizakodottá:

  • „Minden régi és mai szerző közül és vagyok a legkevésbé művelt.”

  • Ennek ellenére természetesebb volt valamennyinél.

  • Az olasz forradalom idején tett szert országos népszerűségre. Végső magaslatára emelte az opera műfaját, életében stílusa háromszor újult meg, mégis mindig hű maradt önmagához.

  • Ahogyan Brahms a szimfonikus zenében, úgy Verdi a színpadon jelentette a romantika konzervatív irányzatát. A 19. szd. végén emelte fel a dúr-moll rendszerű zenét, hogy utoljára ragyogja be Európát.

  • Művei: Nabucco, Don Carlos, Aida, Trubadúr, Traviata, Otello, Falstaff (egyetlen vígoperája), Requiem (gyászmise)

1813 - 1901


Romantikus zeneszerzők

Schubert 1797.01.31. – 1828.11.19.

Mendelssohn 1809.02.03.-1847.11.04.

Chopin 1810.03.01. – 1849.10.17.

Schumannt 1810.06.08. – 1856.07.29.

Erkel 1810.11.07. – 1893.06.15.

Liszt 1811.10.22. – 1886.07.31.

Wagner 1813.05.22. – 1883.02.13.

Verdi 1813.10.10. – 1901.01.27.

Smetana 1824.03.02. – 1884.05.12.

Brahms 1833.05.07. – 1897.04.03.

Muszorgszkij 1839.03.21. – 1881.03.28.

Csajkovszkij 1840.05.07. – 1893.05.01.

Dvořak 1841.09.08. – 1904.05.01.


Új műfajok

Dal: strófikus (versszakos) szerkezetű műfaj. Az éneket hangszeres kíséret teszi még szebbé. Schubert dalaiban a vers és a zene együtt, egymást segítve fejezi ki a mű mondanivalóját. Egyenrangú társak, a vers mondanivalója gyakran új jelentéssel gazdagodik a zene által. (Pl.: a Pisztráng zongorakíséretében a patakcsobogás) Schubert 600-nál is több dalt írt, ő a műfaj kialakítója.

Rapszódia: A 19. szd-i hangszeres zene jellemző műfaja, nemzeti – népi dallamokra épül. (Magyar rapszódiák – Liszt (19-et írt), Spanyol rapszódia, stb.) Nagy hangszertudást igényel az előadótól, jellemzőek rá a gyakori tempó és hangerőváltások.

Szimfonikus költemény: Liszt Ferenc a műfaj megteremtője, a bécsi klasszicizmusban megismert szimfónia műfaját alakította át. A 4 tételt egyetlen szünet nélküli alkotássá vonta össze. A szimfonikus költeménynek általában irodalmi, vagy képzőművészeti programja (= közölnivaló tartalom) van.

Tananyagunk a Mazeppa, ami Byron elbeszélő költeményén alapul. Zenében mondja el a hős történetét, aki halálraítéltből lett vakmerő hadvezér. (Zenével jeleníti meg a ló vágtatását, az ostorcsapásokat, a harcokat és a diadalmas bevonulást.)


Magyar műfajok

Népies műdal: külsőre a magyar népdalok sajátosságait utánozza (kvintváltás, hosszú sorok stb.), de szerzőjét ismerjük. Természetesen nem szájhagyomány útján terjedt, hanem nyilvános előadásokon, és fennmaradását sem az emlékezetnek, hanem inkább írott kottáknak köszönheti. Ezeket gondolták akkoriban magyar népdaloknak, és felhasználták népszínművekben. (Kodály és Bartók csak jóval később fedezte fel az igazi magyar népdalok világát.) Sok népies műdal született nagy költőink (Petőfi, Arany, Tompa Mihály) verseire is.

Verbunkos zene: a 18. szd-ban keletkezett katonai toborzótánc. (A német werbung = hirdetés, reklám szóból) Táncos ritmusú műzene, a kuruc dalok világát idézi. Jellemzője a Liszt által elnevezett Ungar-hangsor, sűrű díszítések, éles és nyújtott ritmusok, triolák, szinkópák, , bokázó ritmus a sorvégeken, lassú és friss részek egymásutánja. Leghíresebb művelői: a virtuóz triász (Bihari József, Lavotta János, Csermák Antal) és Rózsavölgyi Márk.


Korrajz

  • A 19. sz-ban a reformok, forradalmak, átalakulások közepette született új művészet. Először irodalmi irányzat volt, később vette át a zene és a képzőművészetek. Az egyén és művészet szabadságát hirdette. Gondolatban állandóan keresett valamit, csapongó, fantáziadús, szárnyaló, majd elkeseredett. Hajlamos volt a végletek között hányódni.

  • A klasszicizmus kimért szertartásos érzelmei után ismét a valódi érzelmek kerültek előtérbe, sőt ábrázolásuknak valóságos divatja kezdődött el. A zeneszerzők örömüket, bánatukat, álmodozásaikat stb. zenében akarták kifejezni.

  • A romantika stílusjegyei:

  • Történelmi visszatekintés

  • Végtelen utáni vágy

  • A megálmodott jövőbe tekintés

  • A népi hagyományok élesztgetése

  • A távoli népek kultúrájának megismerése

  • Élmények leplezetlen, őszinte, felfokozott érzelmekkel való közlése

  • A zenei romantikát előkészítette, eszköztárát kialakította Schubert, lezárta, eredményeit összegezte Verdi és Csajkovszkij. A romantika támogatta a nemzetek zenei törekvéseit, ebben a legjelentősebbek: Chopin, Erkel, Muszorgszkij.

  • Ez volt az utolsó zenei korszak, amelyben a dúr – moll hangrendszer volt az uralkodó.



Híres személyiségek

Irodalom: Puskin, Cooper, Hugo, Dickens

Történelem: Marx, Engels, Márciusi ifjak

Festészet: Delacroix, Goya, Székely, Madarász, Munkácsi, Paál, Szinyei-Merse

Magyar építészet:Pollack Mihály, Strobl Alajos, Shulek Frigyes, Steindl Imre, Hauszmann Viktor


ad