1 / 16

Belügyminisztérium Tállai András önkormányzati államtitkár

Belügyminisztérium Tállai András önkormányzati államtitkár. Egy év tükrében - Önkormányzati feladatfinanszírozás Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Budapest, 2014. január 16. Az új szabályozás súlyponti elemei. Normatív finanszírozási rendszer.

Download Presentation

Belügyminisztérium Tállai András önkormányzati államtitkár

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. BelügyminisztériumTállai András önkormányzati államtitkár Egy év tükrében - Önkormányzati feladatfinanszírozás Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Budapest, 2014. január 16.

  2. Az új szabályozás súlyponti elemei

  3. Normatív finanszírozási rendszer Az önkormányzati finanszírozás 2012-ig a forráselosztás elvén alapult. Forráselosztás: - SZJA részesedés: • helyben maradó rész (8%) • jövedelem-különbség mérséklésének rendszere, normatívákba beépülve (32%) - normatív állami hozzájárulások (normatíva, fejkvóta): • felhasználási kötöttség nélkül • felhasználási kötöttséggel - működőképesség megőrzését biztosító támogatások („6/3”, ÖNHIKI) A normatív finanszírozás hiányosságai, változás szükségessége: - megváltozott SZJA rendszer (egykulcsos SZJA), - a korábbi finanszírozás nem vette figyelembe az önkormányzatok eltérő bevételi lehetőségeit, az ellátandó feladatok nagyságát, - egyre több kötelező önkormányzati feladat, átláthatatlan feladat- és hatásköri rendszer, - feladatok ellátásához szükséges források biztosítása gyakran elmaradt Következmény: eladósodás, vagyonfelélés, működési hiány folyamatos növekedése.

  4. Feladatfinanszírozás 2013-tól új feladat-ellátási rendszer (egyes önkormányzati feladatok állami szintre kerültek) forrásszabályozás átalakítása - Az Mötv. 117-118. §-ai rögzíti a feladatfinanszírozás alapjait: - a feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő feladatalapú támogatást biztosít; - melyet éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja; - a támogatás mértékének meghatározásakor figyelembevételre kerül: • takarékos gazdálkodás, • a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, • a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele - költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető; - az állam által prioritásként kezelt, önként vállalt feladatok finanszírozásához is biztosítható állami támogatás; - az önkormányzat működőképessége megőrzéséhez kiegészítő támogatás adható.

  5. Feladatfinanszírozás 2013-2014. 2013. Feladatfinanszírozás: - önkormányzati kötelező feladatokhoz igazodó, általános támogatások • hivatali feladatok támogatása, • település-üzemeltetési feladatok támogatása (közvilágítás, köztemető, közutak fenntartása, zöldterület-gazdálkodás), - köznevelési feladatok (óvoda): feladat alapú bér- és üzemeltetési támogatás, - szociális szakellátás (intézményi ellátások) Ahol nem valósult meg 2013-ban a feladatfinanszírozás: - szociális és gyermekjóléti alapfeladatok - kulturális feladatok 2014. Első időszak tapasztalatai alapján a finanszírozási rendszer finomhangolása: szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások beépültek az alapfinanszírozásba(20 Mrd forint, 22/2013. (VI. 11.) BM rendelet), -település-üzemeltetés: településkategóriánkénti fajlagos összegek szerinti finanszírozás, - beszámítás rendszere differenciált, törvényben rögzített sorrendben kell érvényesíteni (bővült az érintett jogcímek köre) - gyengébb jövedelem-termelő képességű kistelepülések (2000 fő alatt) támogatása, - pedagógus életpálya-modell, - gyermekétkeztetés: feladat-alapú bér- és üzemeltetési támogatás a normatív elosztás helyett.

  6. Az önkormányzati adósságállomány alakulása - 2005-2006. környékén 500 milliárd forint alatti(szállítói tartozás nélküli) adósságot halmoztak fel a települések (ennek még 95%-a volt hitel és csupán 5%-a kötvény). • 2010. év végére 1 247,5 milliárd forintra nőtt az adósságállomány, melyből a kötvényállomány már 47%-ot tett ki. • 2011. évtől csökken az adósságállomány.

  7. Adósságkonszolidáció I. 2011. év vége: megyei önkormányzatok adósságának átvétele (196 Mrd forint). II. 2012. év vége: 5000 fő alatti önkormányzatok teljes adósságkonszolidációja • 1724 település vonatkozásában • 83 995,3 millió forint összegű adósság teljes visszafizetéséhez nyújtott törlesztési célú támogatást az állam. III. 2013. I. félév: 5000 fő feletti önkormányzatok részleges adósságkonszolidációja (40-70%) • 277 település 1 032 milliárd forintnyi adósságából összesen 603 979 millió forint összegű adósságát vállalta át az állam. IV. 2014. február 28-áig: a 2013. december 31-én fennálló kölcsön,- vagy hiteljogviszonyon, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapíron, váltókibocsátáson, pénzügyi lízingen, valamint szerződésben kapott legalább 365 nap futamidejű halasztott fizetésen, részletfizetésen alapuló, pénzintézet felé fennálló tartozás teljes átvállalása.

  8. Adósságkonszolidációból kimaradt települések támogatása 2013. évi támogatási rendszerek: - az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás esetében önerő nélkül pályázhattak az önkormányzatok a vonatkozó BM rendelet szerinti fejlesztési célok megvalósítására; - az első ütemben hozott döntés alapján csak az adósságkonszolidációból kimaradt települések részesültek támogatásban (43 önkormányzat 707 millió forint összegű támogatást kapott), - az EU Önerő Alapból az adósságkonszolidációból nem részesülő települések magasabb, 75%-os támogatási intenzitásra jogosultak. 2014. évi költségvetési törvény alapján: - 10 Mrd forint összegű forrást biztosít a költségvetési törvény az adósságkonszolidációból kimaradt települések fejlesztéseinek támogatására (a részletszabályokat BM rendelet rögzíti, melynek előkészítése folyamatban van).

  9. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások szabályozása - A stabilitási törvény alapján 2012. január 1-jétől az önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást – a törvényben meghatározott ügyletek kivételével – kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthetnek. - Az ügylethez a Kormány az alábbi feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá: • A fejlesztési célú ügylet a törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, • az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó összes fizetési kötelezettség az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, • a hozzájárulás megadása nem veszélyezteti az államháztartás önkormányzati alrendszere központi költségvetésről szóló törvényben rögzített adósságának tarthatóságát, • az önkormányzat a helyi iparűzési adót vagy a törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább az egyiket vagy a magánszemélyek kommunális adóját bevezette, • kezesség-, illetve garanciavállalás esetén, ha az a) és b) pont szerinti feltétel teljesül. - Az adott hónap 16-áig a kincstári véleményezésen átesett kérelmekről a Kormány a hónap végéig dönt.

  10. Működőképesség megőrzését szolgáló támogatási rendszer változása - 2013-ban is igényelhettek támogatást a helyi önkormányzatok a működőképességük megőrzésére a fejezeti tartalék terhére, a megyei önkormányzatok pedig a megyei tartalék támogatás terhére. - 2014-ben továbbra is biztosít forrást a költségvetési törvény a működőképesség megőrzéséhez (az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzata 2014-ben emelkedett: 38,6 Mrd forint), - új elem! rendkívüli támogatást is igényelhetnek a települések kivételes esetben a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében, - a rendkívüli támogatást a működőképesség megőrzését szolgáló támogatástól kis mértékben eltérően (egyszerűsítetten) lehet majd igényelni a tervek szerint. A rendkívüli támogatás forrásául továbbra is a fejezeti tartalék szolgál. - A megyei önkormányzati tartalék kapcsán változás nem várható.

  11. Önkormányzati működési támogatások ÖNHIKI támogatás, működőképesség megőrzését segítő támogatás alakulása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása A szerkezetátalakítási tartalékból juttatott támogatások (2013.)

  12. Önkormányzati fejlesztési célú támogatások EU Önerő Alap támogatás  Az EU forrásból megvalósuló fejlesztések saját forrásának kiegészítésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott célokra (ivóvízminőség-javítás, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékgazdálkodás, az egészségügyi alap és járóbeteg-szakellátó, bölcsődei, óvodai és általános iskolai feladatokat ellátó intézmények fejlesztése) adható költségvetési támogatás. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása 2013-ban: - kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására, - óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésre, felújításra, - közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítására.

  13. Egyéb önkormányzati támogatások NFM/NFÜ Önerő Alap támogatás Vis maior támogatás Szociális tűzifa támogatás

  14. Összegzés • Az alapértékek megőrzésével az önkormányzati önállóság megőrzése. • Megvalósult az önkormányzatok feladatrendszerének átalakítása. • Ebben a kormányzati ciklusban sikerült az önkormányzatok működőképességét biztosítani. • Új fejlesztések megvalósítása, ezek befejezéséhez támogatás biztosítása. • Átalakult a finanszírozásirendszer. • Az önkormányzati rendszer adósságterhei megszűnnek.

  15. Célkitűzések • Az önkormányzatok új fejlesztési rendszerének kialakítása. • A feladatfinanszírozási rendszer további finomítása. • Az adósság újratermelődésének megakadályozása szabályozás révén. • Az önkormányzati gazdálkodásért való személyi felelősségi rendszer erősítése. • Állami - önkormányzati kontrolling rendszer kialakítása.

  16. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

More Related