1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása

1. 1848/49-es szabadságharc nemzetiségi, kisebbségi vonatkozása Együtt a Kárpát-medencében

2. Az 1848. évi márciusi törvények • A rendi különbségek megszüntetésével megteremtették a törvény előtti egyenlőséget • Egyéni szabadságjogokat biztosítottak, de kollektív jogokat nem Együtt a Kárpát-medencében

3. Nemzetiségi mozgalmak Eltérő kívánságok: nemzetként való elismeréstől, nyelvhasználattól kezdve a területi autonómiáig. Nemzetgyűlések Szlovák Liptószentmiklóson Szerb Karlócán, Pesten, Újvidéken Együtt a Kárpát-medencében

4. Délszláv népek egységének gondolata • Szerb politikusok a kezdeményezői az együttműködésnek • Közeledés 1848-ban – sikertelen • Szerbek körében népszerűbb a „nagyszerb” koncepció Együtt a Kárpát-medencében

5. Nemzeti-kisebbségi ellentétek • Kisebbségek közös jogainak biztosítására nem készültek tervezetek, kormányhatározatok • Szerb-magyar, horvát-magyar, román-magyar konfliktus hatására a magyar kormány rászánta magát a megegyezésre 1949 tavaszán. Együtt a Kárpát-medencében

6. A görög katolikus és pravoszláv alsópapság, amelyet a kormány a vallások teljes egyenlőségét kimondó 1848: 20. tc. alapján támogatásban is részesített A lengyelek közvetítése, főleg maga Bem tábornok. A nemzetiségekkel való megegyezés elősegítői Együtt a Kárpát-medencében

7. 1849. július 28. törvény „a magyar birodalom területén lakó minden népiségek nemzeti szabad kifejlődése biztosíttatik.” • A magyar maradt ugyan a hivatalos nyelv, de a községekben érvényesülhetett a nemzetiségi nyelv • A törvényhatóságokban a többség nyelvét is hivatalos nyelvnek kellett tekinteni • Az esküdtszéki eljárásban és az anyakönyvezésben is használható a nemzetiségi nyelv Együtt a Kárpát-medencében

8. A vallásszabadság és a felekezetek egyenjogúsága 1848: 20. tc. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetre különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.” Bevett vallásokra vonatkozik; unitáriusra igen, zsidókra nem A választójogi törvény a bevett valláshoz tartozást választójogi feltétellé tett Együtt a Kárpát-medencében

9. Örmények • A 19. század közepén mintegy 12-15 ezer örmény identitással - anyanyelv, vallás, származás- rendelkező ember élt a hazánkban. Az 1848/49-es forradalmat megelőzően 57 örmény család kapott illetve vásárolt nemességet, akik a 19. század közepére gyakorlatilag integrálódtak a magyar nemességbe. • Az 1848/49-es harcokban hetvennél több örmény származású tiszt és mintegy kétszáz fő közkatonaként vett részt a magyarok oldalán. Köztük volt Kis Ernő és Lázár Vilmos, akik Aradon vértanúhalált haltak. Együtt a Kárpát-medencében

10. Szlovének • A forradalom és szabadságharc során megoszlottak, amelynek oka elsődlegesen vallásfelekezeti jellegű volt és nem etnikai. A szlovénok többsége katolikus, vannak evangélikusok is. • Nagy számban szolgáltak a honvédseregben. Ezek azonban csak kis hányadában voltak önkéntesek • A magyarországi szlovén nyelv, a vend szabad használatát követelték az iskolákban. • Önmagukat magyaroknak tekintették, de szlovén nyelvűnek is Együtt a Kárpát-medencében

11. Izraeliták Néhány városban (Pozsony, Pécs stb.) zsidóellenes zavargások voltak, ennek ellenére 30 ezer zsidó honvéd vett részt a magyarok oldalán a harcokban. Sokan jelentős anyagi támogatást nyújtottak Sok zsidó volt a tábori orvosok között Bach-korszakban mindezért a megtorló osztrák hatalom jelentős hadisarcot vetett ki rájuk. Együtt a Kárpát-medencében

12. Nemzetiségi egyenjogúsítás mellett zsidó emancipáció • Érvényesnek tekinti a törvény a keresztény és zsidó között kötendő házasságot, amit polgári hatóság előtt lehet kötni Együtt a Kárpát-medencében