1 / 25

Anyagszerkezeti szintek

Anyagszerkezeti szintek. Előadó: Dr. Koczor Zoltán a műszaki tudományok kandidátusa, főiskolai tanár. A tárgy követelményrendszere. ELŐADÁS: Péntek 14:40-16:10, Új épület Aud. max. ELŐADÓK: DR. KOCZOR ZOLTÁN DR. KOVÁCS ZSOLT GREGÁSZ TIBOR

alder
Download Presentation

Anyagszerkezeti szintek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Anyagszerkezeti szintek Előadó: Dr. Koczor Zoltán a műszaki tudományok kandidátusa, főiskolai tanár

  2. A tárgy követelményrendszere • ELŐADÁS: Péntek 14:40-16:10, Új épület Aud. max. • ELŐADÓK: DR. KOCZOR ZOLTÁN DR. KOVÁCS ZSOLT GREGÁSZ TIBOR • az előadások látogatása kötelező • minden előadáson számonkérésre kerül az előző előadás ismeretanyaga néhány kérdésre adott rövid válasz formájában • a félév során 1 zh a 12. tanítási héten,1 pótlási lehetőség a szorgalmi időszakban • előadás segédletek, prezentációk a DTI honlapjánhttp://dti.rkk.bmf.hua letöltés Neptunkód + jelszó segítségével lehetséges

  3. A tárgy követelményrendszere • GYAKORLAT: a csoportbeosztás szerinti időpontokban a Doberdó utcai vagy aKiscelli utcai épületek tantermeiben • a csoportbeosztás letölthető a DTI honlapjáról valamint megtekinthető a Doberdó utcai és a Kiscelli utcai épület hirdetőtábláin • a csoportbeosztáson megtalálható, hogy az egyes heteken melyik téma, melyik tanteremben kerül megtartásra, a téma pontos címe és a gyakorlatvezető neve • gyakorlati csoportot cserélni csak írásbeli kérelem alapján és alapos indok esetén lehetséges

  4. A tárgy követelményrendszere • a gyakorlatok látogatása kötelező, hiányzást minden esetben pótolni kell • pótlási lehetőség: más csoporttal, ahol ugyanaz a téma fut,a témát oktató gyakorlatvezetőtől a gyakorlat előtt legkésőbb 1 nappal erre engedélyt kell kérni • gyakorlatok pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében is lehetőség lesz,pótolni max. 3 gyakorlatot lehet • a gyakorlatról max. 10 perc késés megengedett, ezután már nem lehet bemenni a gyakorlatra  ez hiányzásnak számít és pótolni kell • a gyakorlatokra az adott témához tartozó gyakorlati segédletből fel kell készülni  óra elején rövid számonkérés  ha nem sikerül, nem vehet részt a gyakorlaton  hiányzásnak számít, ezért pótolni kell

  5. A tárgy követelményrendszere • gyakorlati segédletek a DTI honlapjáról tölthetők le az előadás-segédletekhez hasonló módon • minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készítenijegyzőkönyv-formalapok a gyakorlati segédletekben találhatók meg  ezt javasolt a gyakorlatra elvinni • gyakorlatokhoz szükséges eszközök: tudományos zsebszámológép, vonalzó, toll, ceruza

  6. A tárgy követelményrendszere • A gyakorlati jegyzőkönyvek beadásának rendje: • jegyzőkönyvek leadásának helye: a DTI Kiscelli utcai adminisztrációján • leadási időpontok: a leadás helyén lévő hirdetőtáblán és a DTI honlapján megtalálható • jegyzőkönyvet beadni a gyakorlat napjától számított 2 hétig lehetezt követően pótlás jelleggel még 2 hétig leadható a jegyzőkönyv különeljárási díj ellenében • a jegyzőkönyvek leadását a titkárnő - Zsebe Viktória - aláírásával és dátummal igazolja, csak így érvényes a leadás  a titkárnő asztalára becsempészett jegyzőkönyv nincs beadva!

  7. Anyagszerkezeti szemlélet • Az anyag egy modell • Térbeli kontinuum, melyet tulajdonságok jellemeznek • Természetes anyagok: a természet változatossága (kombinációs lehetőségek, evolúció) • A mesterséges és szintetikus anyagok: tudatos komponálás, további jellemzők kialakítása • Az anyagjellemzők egymástól eltérő dimenziókat alkotnak, melyek együttesen értékelhetőek • A mérnöki gyakorlat a felhasználás szempontjai szerint értékel meglévő, vagy alkot új anyagokat

  8. Az anyag egy modell • Az anyag és az energia ekvivalencia alapján a világról alkotott szemléletünk más, mint a klasszikus megközelítésben (görögök, alkimisták, A. Einstein), az anyag az energia sűrűsödése • Az anyagok megismerési lehetősége korlátos (pl. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egyik elve, mely azt állítja, hogy nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre egy részecske helye és impulzusa tetszőleges pontossággal. Alsó korlátot ad a mérések szórásának szorzatára.)

  9. Tulajdonságok • A tulajdonságok megismerésének fontosabb motívumai: • Anyag azonosítás (eseményreprodukálás, értelmezés…) • Anyagválasztás (természetes és korábban kifejlesztett anyagok választékából választunk egy adott célrendszerhez) • Anyagfejlesztés (egy elváráshoz a homogén anyagok modifikálása) • Társítás kihasználás (az anyagok kölcsönhatásba hozása, együttes működéseket illesztünk az elvárásokhoz)

  10. A technológiákban használt anyagokkal kapcsolatos elvárások • Az anyagjellemzők egymástól eltérő dimenziókat alkotnak, melyek együttesen értékelhetőek Kompromisszum logika: egyoldali, kétoldali határelvárások • Gyakran a költséghatékonyság meghatározó jellege • A termékek teljes életciklusa szerinti anyagfelhasználás (tervezhetőség, hozzájutási lehetőség, előkészítési és megvalósítási műveletekre való alkalmasság, kezelhetőség, használat közbeni megbízhatóság, tönkremenetel után való visszaforgatás vagy lebomlás)

  11. A szerkezeti szint fogalma • Az anyag egymásra épülő modellek rendszere • Az anyagszerkezeti szint jellemzőit meghatározza az őt építő építőkövek sajátosságai • A rendszer alulról és felülről nyitott • A mérnökileg vizsgálandó részek azonban végesek • Az anyagok kiválasztása vagy modifikálása az alatta lévő szerkezeti szintek változtatásával történhet

  12. Vályogtégla fal jellemzői • A vizsgálat eredményei: A préselt vályogtéglák tömege 7,38-7,89 kg között változik, átlagosan 7,67 kg, szórása 0,151. A téglák tényleges mérete pihentetés után a névleges mérettől max. 5 mm-t tér el. A vályog téglák sűrűsége 1,82-1,94 g/cm3 között változik. A téglák hajlító-húzó szilárdsága 0,26-0,88 N/mm2 között változik. A téglák nyomószilárdsága 2,82-3,75N/mm2 között változik, átlagosan 3,25 N/mm2, szórása 0,2493. • Következtetések: A vályogfal a faszerkezetekkel szemben éghetetlen. Jelentős a súlya. Kis nyomó és igen csekély szakítószilárdság van. A zsugorodási hajlandósság (mely a tiszta agyagtartalomtól függ). A szálasanyag tartalom növekedésével fokozható, egyébként nagyjából a téglafaléval egyező hőszigetelőképesség (50 cm vastag vert fal "k" értéke 1,1 kcal/m2C). A téglafalaknál kedvezőbb hőtárolási képesség és hanggátlás. Nagyfokú nedvesség- és (nedves állapotban) fagyérzékenység

  13. Atomi kötések(forrás: Eric Baer)

  14. Néhány polimer(forrás: Eric Baer)

  15. A gyökök egymással alkotott kapcsolódásai (forrás: Eric Baer)

  16. A lineáris láncmolekulák rendszere

  17. Kristályrendszer(forrás: Eric Baer) Amorf és kristályos rendszer

  18. A kristályrendszerek(forrás: Eric Baer) Szferolit

  19. Irányfüggőség

  20. A szerkezet és a külső hatások Kristályrendszer terhelés nélkül és terheléssel

  21. Sodrott szálköteg (forrás: SAUER prospektus)

  22. Lapszerű termék: fonalrendszerként

  23. Egymásra épülő szerkezeti szintek (forrás: SAUER prospektus)

More Related