Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban

1. Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME

2. Hogyan történt az átállás? Az új képzések • céljának, • tartalmának, • kereteinek, • közös jellemzőinek, • specialitásainak meghatározása.

3. Terhelésváltozás a BME-n Hallgató (csak nappali) /főállású oktató a BME-n TU Delft, 2002 forrás: BME Oktatási Igazgatóság

4. Felhasználói igények I.

5. Felhasználói igények II. • megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként), • erős természettudományos alapok, • probléma megoldási készség, • önálló tanulásra való készség, • kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, • nyelvtudás.

6. A felhasználói igények eltérőek • nagyvállalat - kisvállalat, • gyártó cég - kereskedő cég, • multinacionális cég - hazai cég, • közszféra - versenyszféra, • ...

7. A javasolt struktúra

8. Új képzési struktúra • Nem cél – lehetséges megoldás. • Műszaki területen jól illeszkedik az igényekhez. • A képzési célok módosítása szükséges. • Alapdiploma ≠ főiskolai diploma. • Mesterdiploma ~ egyetemi diploma.

9. A főiskolai és egyetemi mérnökképzés egyetem első 3 év elmélet főiskola gyakorlat

10. Szakképzési szintek felsőfokon

11. BSc szakok a magyar műszaki és informatikai felsőoktatásban • anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki • bio-, környezet- és vegyészmérnöki • építőmérnöki és műszaki földtudományi • építészmérnöki, ipari termék- és formatervezői • gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki • had- és biztonságtechnikai mérnöki • villamos- és energetikai mérnöki • műszaki menedzser, műszaki oktató • mérnök informatikus, progr. terv. inf., gazdaságinf., (a Műegyetemen is indítani tervezett szakok) NBB műszaki szakbizottságaiban részt vesznek a gazdasági szféra képviselői

12. Milyen változást hoz a kétciklusú képzés? Az első ciklusban: • szakon belüli specializáció csökken, • nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat), • gyakorlat + labor: min. 60 kredit, • a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása, • elitképzés a tömegképzésen belül.

13. Képesítési követelmények a műszaki alapképzési szakokon • Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, • A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) 210 kredites szakon: természettudományos alapismeretek: 40–50 kr. gazdasági és humán ismeretek:16–30 kr. szakmai törzsanyag: 70–103 kr. • Szakmai gyakorlat • Nyelvi követelmények

14. A műszaki alapképzési szakok közös jellemzői • A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: - ; • A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont:40; • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok:10; • A szakdolgozathoz rendelt kreditpont:15 ; • A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 60;

15. MSc szakok a magyar műszaki felsőoktatásban • egyelőre nincs túlburjánzás a szakok számát illetően, • a szaktávolság tételes mérése nem indokolt, • szakon belüli szakirányok: diplomába is beírható, ha legalább 30 kreditnyi kötelező tantárgy tartozik hozzá.

16. A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői I. természettudományos alapismeretek 17 – 30 %, 20 – 36 kredit gazdasági és humán ismeretek 8 – 17 %, 10 – 20 kredit szakmai törzsanyag 8 – 25 %, 10 – 30 kredit differenciált szakmai ismeretek 38 – 50 %, 46 – 60 kredit ebből diplomamunka 17 – 25 % 20 – 30 kredit szabadon választható min. 5 % min. 6 kredit ÖSSZESEN 76 – 127 % 92 – 152 kredit (120 kredites képzésekben)

17. A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői II. • Elméleti/gyakorlati képzés aránya: a gyakorlati képzéshez rendelt kreditek aránya min. 25 % (120-ból min. 30 kredit, de a diplomamunka nem számítható ide) • Idegen nyelv ismeret: szakmai anyaggal bővített középfokú C • Kontaktórák minimális száma: 22 / hét

18. Képzési és kimeneti követelmények • megfogalmazása egyszerű: knowledge, application, analysis, • megfogalmazása nem egyszerű, mind a programok mind a hallgatók értékelésénél nehezen mérhető : comprehension, synthesis, evaluation.

19. Learning outcome • új fogalom, • fontosságáról előbb meg kell győzni az érintetteket, • kifejező és mérhető kell legyen.