140 likes | 245 Views
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése. Molnár Béla – Ursula Schneider-Lüpkes. Bevezetés. A KNP-hez tartozó tó tájvédelmi körzet és madárrezervátum. A tó Kkfélegyházát elhagyva a Dongér-csatorna mentén Ny felé fordulva közelíthető meg (Duna-Tisza közi futóhomok hátság), 684 ha
E N D
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider-Lüpkes
Bevezetés • A KNP-hez tartozó tó tájvédelmi körzet és madárrezervátum. • A tó Kkfélegyházát elhagyva a Dongér-csatorna mentén Ny felé fordulva közelíthető meg (Duna-Tisza közi futóhomok hátság), 684 ha • Kiterjedése: ÉNY-DK-i: 2,4 km • Tgszfm: 90m • Átl. vízmélység: 0,3-1 m (Keleti Fény Tsz.)
Felszíni üledéktípusok: A tómedencében karbonátiszap borítja a felszínt (karbonáttart. 55%) Uralkodó szemcseösszetétele a kőzetliszt frakcióra esik Karbonátiszap (vált. vastagság, szemcseösszetétel, időszakos víz borítottság) Futóhomok (jól koptatott 0,1-0,2 mm, karbonáttart. 10%) Tómederi fúrásokkal feltárt üledékt.: Legalul futóhomok ált. 0,5-2,6 m mélységközben (sárga színű (piszkosf.), okkerfoltos (Fe), vast.: 1m) DNY-i részén tőzeg (nedves időszak, vast.: 0,5 m) Legfelül karbonátüledékek (karbonátszázaléka 40-83%, vast.: 0,7-1,8 m) A felszíni üledék nagyobb humusz-tart., mint a felszín alatti Szemcseösszetételi elemzés
Az üledék term. víztart.: Futóhomok víztart. 4-20% A karbonátoké 40-80% A szerves anyagot tartalmazó minta 60% körüli Karbonátásvány-fajták: Tavi üledékeket 3 részre lehet tagolni: karbonátos sziliciklasztos homok, cementált karbonát, karbonátiszap Kalcit, dolomit, ferrodolomit, kvarc, földpát Szemcseösszetételi elemzés
Fosszíliatartalom: 47 minta fosszíliát hat. meg Elsősorban tavi karbonátokból kerültek elő Molluszka-fauna Bryozoa-telep Pisidium kagylók Ostracoda teknők A fosszíliák a tavi fácienst, vmint az időszakos vízborításokat bizonyítják (1985-ben kiszáradt) Vízelemzések: A talajvízminta hőmérsékletét a terület évi átl. hőm. hat. meg: 9,5 C Jelentős az oldott tart.: kálium, litium, kalcium, magnézium, stroncium, bárium, vas, mangán Szemcseösszetételi elemzés
A tó kialakulása, fejlődéstört. és a tavi üledék keletkezése • A tó a Duna-Tisza közi futóhomokhátság ÉNy-DK-i irányú buckasora között deflációs mélyedésben jött létre • D-i részén csatlakozott hozzá a vele Ny-on párhuzamos, kisebb deflációs mélyedés • A futóhomok, mivel a legfiatalabb lösz felett települ,holocén korú • A tó ezen a felszínen alakult ki, magasabb vízálláskor, amikor a mélyedésben a talajvíz a felszínfölé emelkedett.
A tó kialakulása, fejlődéstört. és a tavi üledék keletkezése • A tó vize nagy sókoncentrációjú, magas pH értékű, jelentős nátrium, magnézium, kálcium és hidrogénkarbonát tartalmú volt • A Péteri-tónál a tóvíz aug. végére többé-kevésbé már kiszáradt (1993) • A szelvény alján és tetején a dolomit a közepén pedig kalcit uralkodott • A szél a futóhomok területéről időnként nagyobb mennyiségű homokot fújt a tóba • A vízborítás időszakosságát a tavi karbonátban a vízi és száraztérszíni fosszíliák együttes megjelenése igazolja.