Kompetencia alapú oktatás

1. Kompetencia alapú oktatás Történelem tantárgy

2. A részletes vizsgakövetelmény bevezetője az alábbi célkitűzéseket fogalmazta meg: • ·  Korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeret­anyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kife­jez­ni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisz­tában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátaival. • ·  A középiskolai történelemtanítás akkor tekinthető eredményesnek, ha a tartalmak elsa­já­tí­tásával párhuzamosan megtörténik a történelmi megismeréshez szükséges kész­sé­gek kialakítása.   • Az általános vizsgakövetelményekben megfogalmazottak szerint a történelem érettségi  vizsga azt hivatott mérni, hogy „a vizsgázó • ·  rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal, • ·  birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek, • ·  tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet, • ·  képes-e ismereteit szóban és írásban előadni, • ·  elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi ese­mé­nye­ket és jelenségeket értelmezni tudja, • ·  képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldol­go­zá­sok – elemezni és értelmezni; a múlt emberének életét reálisan elképzelni, • ·   tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit, • ·  képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előny­ben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.”

3. A történelem tantárgy helyzete Kötelező érettségi tantárgy Érettségi feladattípusok: Írásban: - Rövid választ igénylő tesztfeladatok (12) • Összefüggő, magyarázatokkal ellátott esszé fogalmazások (2+1) Szóban: • 1 húzott téma önálló kifejtése, bemutatása

4. Az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés „hármasának” belső egyensúlya • meghatározó legyen a képességjellegű követelmények (kompetenciák) szerepe a taní­tási folyamatban és a vizsgán, • érvényesülhessen a nevelési-oktatási folyamatban a nemzeti és európai azonosság­tudat, a humanista és de­mok­ra­tikus értékrend, • az eseménytörténeti ismeretek mellett több figyelmet kapjanak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a tartalmak, amelyek az egyes korszakok komp­lex, életszerű bemutatásához szükségesek, • nagyobb súllyal szerepeljenek azok a konkrét történelmi tartalmak és elemzési szem­pon­tok, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek, • illetve kedvező megvalósítási feltételeket biztosítson – a központi igényeken túl – a helyi szakmai önállóságból adódó lehetőségeknek.

5. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) • nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás, • információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldó gondolkodás, • logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, • önkifejező képesség, • széles körű alkalmazási képességek.

6. Értékelések szempontjai Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Feladatmegértése Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Nyelvhelyesség, megszerkesztettség

7. A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése • „A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai ada­tok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszá­mok­ra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendel­hető – tantárgyi követelményeivel. • Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megol­dá­sá­hoz szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, sze­mé­lyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. • Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szó­beli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsga­kö­ve­telmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.”

8. Órakeretek Heti óraszámok • 9-10- 11.évfolyamokon 2 óra/hét = 74 óra/év • 12. évfolyamon 3 óra/hét = 96 óra /év Nincs csoportbontás: 32 - 42 fő/ osztály

9. Érintett osztályok Kompetenciaalapú oktatás: • történelem tantárgyból9.Éger,9.Fagyal és 10.D • szakközépiskolai osztályokban Bemeneti mérés eredményei: • Fővárosi átlaggal megegyező eredmények • Fejlesztendő terület a lexikai tudás Emlékszik még Ön a Blagovesenyszkij Székesegyházra?

10. Kompetencia-alapú oktatásban rejlő lehetőségek, adottságok a történelem tantárgy számára • Csoportbontások 18-20 fő/csoport • Tantárgyi koncentrációk • Önálló munka • Gyakorlás

11. Módszertani lehetőségek • Internet - könyvtárhasználat, mint forrás • Csoportmunka / önálló munka – tanulók érdeklődése, képességei alapján • Differenciált feladatkiosztás • Órai kutatómunkák • – mozaik tanulás • Közös megbeszélés

12. Tömbösített órákadottságai múzeumlátogatás, filmvetítés, élő helyszínek

13. Kompetenciák fejlesztése Olvasás, szövegértés Fogalommagyarázat Ábra-, képelemzés Órai tanulás – rövid távú memória Önálló véleményalkotás: érvelés PowerPoint bemutatók készítése – elsajátított ismeretek bemutatása

14. Mózes sosem tudott horgászni:D

15. Technikai vagy kulturális szakadék? • „Ki gépen száll fölébe…” – akinek van otthon számítógépe: Az használja is bátran: profi a stratégiai játékokban, letöltésekben, információ-halászatban, netes kommunikációban. (Nagy-Britannia: net-generáció 800 szó!!!) • A megszerzett adatok megformázása, megjelenítése az informatikai tudás (órák) számától függ (10.D órai Pp készítése – 9.Fagyal otthoni Pp vállalásai) • Ha nincs otthon internet-előfizetés vagy gép sincs… - nem lehet megtanulni zongorázni zongora nélkül A Net használatának is megvan a maga sajátos logikája

16. Milyen az Ön Hófehérkéje? Olvasott szöveg Fantázia Szókincs

17. Hátrányai – a termek • Kisebb csoport – kisebb terem- • IKTs órát nem vagy csak nehézségek árán lehet tartani • Nem lehet benne mozgatni a diákokat

18. Hátrányok – a gyerek feje • Tanulók befogadó-képessége korlátozott: fáradtság a nap végére • Sok a megtanulandó tananyag 3-4 lecke/3 hét

19. Tananyag – Idő - Memória • Otthoni tanulás: rapszódikus • Nincs „rendszeres” számonkérés, • Nincs folyamatos tanulás • A hosszú távú memória gyorsan kopik

20. Összegzés • Egyéni fejlesztés lehetősége • Személyre szabott feladatok • Kevesebb fegyelmezési probléma

21. Javaslatok jövő tanévre • Kompetenciára alkalmas termek kijelölése és elérhető 2 IKTs doboz • 2+4 vagy 3+4 órabontás (pl: 2 magyar + 4 történelem majd fordítva), változatosabb lenne a diák napja • Terepmunka/ múzeumlátogatás továbbra is megoldható lenne.