Javaslatok a zöld államháztartási reformra Lukács András Leveg ő Munkacsoport levego.hu

1. Javaslatok a zöld államháztartási reformra Lukács András Levegő Munkacsoport www.levego.hu „A környezetvédelmi szempontból káros támogatások és megszüntetésük lehetőségei” konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 2004. szeptember 2-3.

2. Magyarországon minden forint nettó bérre még egy forint bérteher (szja, tb-járulék stb.) jut. Az államháztartás összes bevételét tekintve – a bért közvetlenül terhelő adók és járulékok: >50% – a környezetvédelmi jellegű adók: <8%

3. Magyarországon még legalább 1 millió főt kell foglalkoztatunk: • versenyképességünk így jelentősen növelhető, • ez felel meg az EU követelményeinek. • Ez a legfőbb tartalékunk. • A szakképzett munkaerőre jellemző: ha van munkája, fejlődik; ha nincs, elvész. Tehát állandóan munkát kell biztosítani, ellenkező esetben óriási kár éri az országot.

4. *Azt mutatja, hogy Magyarországon hány százalékkal rosszabb az előző oszlopban található mutató, mint az adott országban. Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2001

5. A foglalkoztatást növelni kell. Ez csak akkor lehetséges, ha csökkentjük a fajlagos bérterhet. Ennek feltétele, hogy megszüntessük a környezeti szempontból káros támogatásokat, aminek legfontosabb eleme az ökoszociális adóreform.

6. Konkrét javaslataink a 2005. évi állami költségvetéshez

7. 1. Többletbevételek, kiadáscsökkentések (példák)

8. Autópálya-építések visszafogása 300 milliárd Ft • Az autópálya-építések állami támogatása jelentősen rontja a környezetvédelem jogszabállyal biztosított szintjét, ezért az AB 28/1994. sz. határozata alapján alkotmányellenes. • Az autópálya-építések jelentős összegeket vonnak el azokról a területekről, ahol azok sokkal jobban hasznosulnának. • Az autópálya-építések olyan közlekedési rendszer bővítését jelentik, amelyről az Európai Unió és az OECD is megállapította, hogy fenntarthatatlan.

9. Gazdaságosak-eaz autópályák? Levegő MunkacsoportBudapest, 2003 http://www.levego.hu/kiadvany/autopalyak.htm

10. A személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása 200 milliárd Ft Fokozatosan, de mielőbb fel kell számolnia jelenleg tömegesen folytatott bűncselekményt (Btk. 310. § – adócsalás) – különösen ennél a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységnél.

11. Üzemanyag-turizmus visszaszorítása 40 milliárd Ft A személy- és teherautók, valamint az autóbuszok gyárilag beépített tartályában évente annyi üzemanyagot hoznak be külföldről, ami megfelel a hazai felhasználás 30%-ának.

12. Az üzemanyagok jövedéki adójának szinten tartása 30 milliárd Ft Ez EU-követelmény is!

13. Az üzemanyagok jövedéki adójának szinten tartása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem ad meg levegőminőségi határértékeket a dieselüzemű járművek kipufogógázaira, mert álláspontja szerint nincs olyan alacsony koncentrációjuk, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

14. „Középtávon kívánatos lenne, ha a benzin és a gázolaj adója minden üzemanyag-fogyasztó számára azonos lenne.” • Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni • (Az Európai Bizottság Fehér könyve, 2001 • http://www.gkm.hu/site/fomenu/eu/feherkonyv.zip

15. A belföldi gépjárműadó emelése (különösen: nagy értékű autók, pl. luxusterepjárók) 25 milliárd Ft

16. Nehéz tehergépjárművek „svájci” útdíjának bevezetése 40 milliárd Ft

17. (Nehéz) tehergépkocsik útdíja 2001 – Svájc 2004 – Ausztria 2005 – Németország 2006 – Csehország 2006 – Szlovákia? New Scientist

18. A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek túlsúlydíjának emelése 20 milliárd Ft A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek az összes gépjármű kevesebb, mint 1%-át teszik ki. Ugyanakkor 50%-kal növelik az utak rongálását. A kormány 300 milliárd forintot irányoz elő, hogy a fő közlekedési utakat e járművek igényei szerint megerősítsék. Ezt nem közpénzekből kellene fedezni, hanem „a használó fizet” elv alapján.

19. Külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése 6 milliárd Ft Jelenleg a közúti fuvarozók jóval kedvezőbben számolhatják el külföldi kiküldetésük napidíját, mint az egyéb területeken dolgozók. Ez súlyosan sérti a tisztességes piaci versenyt,

20. Személygépkocsik regisztrációs díjának emelése (különös tekintettel a nagy értékű járművekre) 40 milliárd Ft Dániában a regisztrációs díj az autó árának 218%-a. Koppenhágában a munkába járók 30%-a kerékpárral megy a munkahelyére.

21. Külföldi autóbuszok utáni áfa beszedése 5 milliárd Ft Ausztriában és Szlovákiában is beszedik a külföldi autóbuszok utasai után az áfát. A jelenlegi helyzet a magyarországi utasszállítás versenyképességét rontja.

22. Repülőtér-fejlesztési támogatások megszüntetése Repülőtéri adó bevezetése 15 milliárd Ft

23. Bányajáradék emelése 43 milliárd Ft Szénhidrogének után: 40 milliárd Ft Nem szénhidrogének után: 3 milliárd Ft

24. A földvédelmi járulékemelése és kiterjesztése 50 milliárd Ft Magyarországon a zöldterületek pusztításának és az e téren szinte általánossá vált súlyos korrupciónak egyik fő oka, hogy az ingatlan értéknövekedésekor a megnövekedett haszon a tulajdonos zsebébe vándorol, a társadalmat ért kárt viszont a közösség viseli.

25. Lakóövezetté nemrég átminősített terület a Pilisben Fotó: WWF Magyarország

26. Földvédelmi járulékemelése és kiterjesztése • A zöldterületek beépítése miatt keletkező károk, különösen a városi terjeszkedéssel összefüggésben: • értékes zöldterületek pusztulása, • átszellőző csatornák „elépítése”, • megnövekedett közlekedési igények és az ezzel járó környezetszennyezés, • többlet infrastruktúra – víz, csatorna, egészségügyi ellátás, iskola stb. – iránti igény, • a más helyütt már meglévő infrastruktúra kihasználtságának – és így a hatékonyságának – romlása.

27. Budaörsi látkép Fotó: WWF Magyarország

28. Földvédelmi járulékemelése és kiterjesztése A földvédelmi járulékot – elvben – akkor kell fizetni, ha mezőgazdasági vagy egyéb zöldterületet más jellegű (például építési, közlekedési) övezetté minősítenek át. A földvédelmi járulék azonban jelenleg olyan alacsony, hogy nem ösztönöz a termőföld, a zöldterületek megőrzésére. Ezért a járulék mértékét sokszorosára kell emelni és a mentességeket meg kell szüntetni. Ez az intézkedés azért is hasznos, mert a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős (a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem fedett területen történő) beruházások megvalósítását is ösztönözné.

29. A lakástámogatások környezeti szempontú átalakítása 20 milliárd Ft • Ne lehessen lakástámogatást kapni, amennyiben például: • az építés termőföld megsemmisítésével vagy növényzet károsításával történik; • a lakástól 500 méteren belül nincs olyan tömegközlekedési megállóhely, ahol csúcsidőben legalább 15 percenként megáll egy járat; • a lakás telke nincs ellátva folyóvízzel és biológiai szennyvíz-tisztítást biztosító csatorna-rákötési lehetőséggel stb.

30. A földvédelmi járulék emelésével és a lakástámogatások környezeti szempontú átalakításával az állam és az önkormányzatok a jövőben évente több száz milliárd forintot takaríthatnak meg. (A lakosságnak is jelentős megtakarítást jelent.)

31. A fekete gazdaság visszaszorítása az igazságszolgáltatás, VPOP, APEH, rendőrség, környezet- és természetvédelmi hatóságok stb. megerősítésével és érdekeltségének növelésével 30 milliárd Ft

32. Pornó- és erőszaktartalmú termékek kulturális járulékának megfizettetése 5 milliárd Ft Végrehajtási utasítás hiánya miatt az APEH gyakorlatilag nem szedi be a pornó- és erőszaktartalmú termékek és szolgáltatások törvényileg előírt, 25%-os kulturális járulékát.

33. Termékdíjak, környezetterhelési díjak emelése és kiterjesztése

34. Összes államháztartási többletbevétel, illetve kiadáscsökkentés (egyéb, itt fel nem sorolt tételekkel együtt) Ö >1000 milliárd forint

35. 2. Többletkiadások, bevételcsökkentések (példák)

36. „A kormány fordulatot hajt végre a modern társadalom alapját jelentő oktatásban és képzésben, a kultúrához, az informatikához, a tudományhoz és az innovációhoz való viszonyában. A kormány programjának középpontjában a tudásalapú társadalom megteremtése áll.” (Idézet a Kormányprogramból)

38. A várható hatások • Nő a foglalkoztatottság. • Emelkedik a családok jövedelme. • Javul a környezet állapota. • Jobb lesz a lakosság egészsége. • Növekszik a versenyképesség. • Ezek a hatások egymást erősítik.

39. Köszönöm a figyelmüket!