1 / 21

A nyelvhelyességi szabályokkal kapcsolatos metanyelvi tudás formálása

A nyelvhelyességi szabályokkal kapcsolatos metanyelvi tudás formálása. Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola II. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest, 2008. február 8. A PhD-kutatás központi kérdése.

adrina
Download Presentation

A nyelvhelyességi szabályokkal kapcsolatos metanyelvi tudás formálása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nyelvhelyességi szabályokkal kapcsolatos metanyelvi tudás formálása Szabó Tamás Péter MTA Nyelvtudományi Intézet ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola II. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia Budapest, 2008. február 8.

  2. A PhD-kutatás központi kérdése • az önkéntes és a kikényszerített nyelvi igazodás mechanizmusa • nyelvhelyességi szabályok értelmezésének kérdése elsajátításuk szempontjából • közoktatási gyakorlat és feladatok

  3. A kérdés beágyazottsága • szocializáció és szabálytanulás:Mérei (1988 – megírás: 1970); Collett (1977); Tajfel (1980); Fabó (1984); Somlai (1997). • etnometodológia, népi nyelvészet: Niedzielski–Preston (2000); Domonkosi (2007b); Lanstyák (2007a, 2007b). • tanuláselmélet (konstruktivista): Nahalka (2001, 2002); Korom (2005); Csíkos (2007). • oktatásszervezés és -fejlesztés: Bourdieu (2003); Ferge (2003); Meleg (2003); Kálmán (2006). • (iskolai) nyelvművelés:Tolcsvai Nagy (1989, 1991); Kiss 1998; Kontra (szerk. 2003); Sándor (2006); Domonkosi (2007a).

  4. Az előadás célja • bemutatni a nyelvhelyesség-oktatás néhány társadalmi vonatkozását • felvázolni a nyelvhelyességi szabályok legfőbb jellegzetességeit • az elméleti vonatkozások mellett gyakorlati példákat is említeni öt részvizsgálat tapasztalatai alapján • visszajelzést, segítséget, ötleteket kérni a további kutatáshoz...

  5. Metaismeret és metanyelv • a jelenlegi közoktatás és a meta-területek • metaismeret-központú oktatás (Pléh 2002; Sipos 2002) • tudástranszfer hiánya: metaismeret és alkalmazás független (Korom 2005) • a metakogníció fejlesztése nem elégséges szintű (Csíkos 2007) • mi a metanyelv? • „a vizsgálat tárgyát képező természetes v. mesterséges nyelv valamennyi elemét (kifejezését, nyelvtani és jelentéstani jellemzőjét) magasabb logikai szinten egyértelműen meghatározó fogalomrendszer”(IdSz. 1976: 538)

  6. Iskolai fejlesztés 1. • „az iskolának […] ki kell választania azokat, akiknek adottságai legkönnyebben, legkevesebb erőfeszítéssel vagy ráfordítással fejleszthetők” (Ferge 2003: 210) • „az iskola a társadalmi különbségeket képességbeli különbségekké transzformálja” (Meleg 2003: 15) • rejtett tanterv (Szabó L. T. 1988) és sorok között olvasás • „teljesen csak azt a kultúrához való viszonyt ismeri el az iskola, amelyet csak az iskolán kívül lehet teljesen elsajátítani” (Bourdieu 2003: 58)

  7. Iskolai fejlesztés 2. • „A verbális képesség nagy jelentőségre tesz szert minden olyan tantárgyban, amelyben a tanulóknak rendszeresen kell szöveget olvasniuk és megérteniük, illetve alapvető követelmény, hogy szóban és írásban ki tudják fejezni magukat. Fontossága azonban csökken, ha a tantárgy tanításában és tanulásában inkább a közvetlen tapasztalás (első jelzőrendszer), a képek ismeretközvetítő szerepe (vö. Bruner ikonikus kódjával) és a cselekedtetés (pl. kísérletezés) dominál” (Báthory 1997: 95) vö. Kálmán (2006) vö. Kálmán–Molnár (2007a, 2007b)

  8. Szabályrendszerek, szabályértelmezések és az elsődleges szocializáció

  9. Collett (1977), Fabó (1984) és Somlai (1997) alapján

  10. Kontinuum? [K++] → → → [K] → → → [S] → → → [R] → → → [R++] [K++] erősen konstitutív [K] inkább konstitutív [S] semleges [R] inkább restriktív-regulatív [R++] erősen restriktív-regulatív Diáknál és tanárnál egyaránt!

  11. INFORMÁLIS KÖRNYEZET ÉS ELSŐDLEGES NYELVI INPUT • nem | kor | szocioökonómiai státusz | lakóhely urbanizáltsága • anyanyelv | nyelvjárás(ok), kisebbségi nyelv(ek) és megítélésük • kultúrafogyasztási szokások • iskolán kívüli nyelvtanulás jellege és intenzitása ↓ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY: A SZABÁLYFOGALOM KIDOLGOZOTTSÁGA (K++ | K | S | R | R++) • nem önvezérelt nyelvi hibajavítás során szerzett egyéni tapasztalatok • beszélőközösségekkel és regiszterekkel kapcsolatos attitűdök • nyelvi hibajavítás szituációfüggően • grammatikalitás szituációfüggő megítélése ↑ FORMÁLIS ISMERETSZERZÉSI KERET • az elmúlt félév végén kapott érdemjegye magyar nyelvből • az elmúlt két félévben kapott tanulmányi átlaga • az iskolában alkalmazott magyar nyelvtankönyv • az iskolai tananyag alapján összeállított teszt kitöltése során nyújtott teljesítmény

  12. Fejlesszük? • „teaching metalinguistic knowledge is not an appropriate means to improve students’ linguistic proficiency” (Alderson, Clapham and Steel [1997] és mások eredményeit összefoglalva Szerencsi 2002: 40) • „Az implicit tudás kölcsönös előfeltételezésekkel jár, amiket közös életvilágunk, s annak kulturális magától értetődőségei tesznek lehetővé” (Somlai 1997: 125) • a formalitásfok megítélése ilyen jellegű implicit tudásra épül, és korántsem egyszerű feladat, mert azt, hogy egy helyzet mennyiben számít formálisnak, a beszélő maga ítéli meg, miközben a megválasztott formalitásfokú regiszter alkalmazásával maga is hozzájárul a beszédhelyzet formális jellegének fenntartásához vagy módosításához (vö. Sándor 2006: 968)

  13. Fejlesszük! 1. állapotfelmérő tesztek készítése 2. egyéni tapasztalatok csoportos megbeszélése • eltérő kulturális és SES-hátterű diákok elképzeléseinek ütköztetése 3. explicitté tenni, ami explikálható, hogy elkerüljük azt a helyzetet, ami abból adódik, hogy az iskola olyan implikált tudást tételez fel, ami a diákban nincsen meg • fogalomhasználat, órai nyelv: úgy fogalmazni, hogy tudjuk: főleg azok veszik szó szerint a mondottakat, akiknek a legnagyobb szüksége lenne megtanulni olvasni a sorok között

  14. Példák

  15. Öt vizsgálat • a nyelv változásfolyamatainak és a nyelvművelő javak hatásának megítélése; 450 kérdőív + 30 interjú; gimnazisták, főiskolások, egyetemisták; Budapest, Pécs, Szeged • a határozott és a határozatlan névelő használatának megítélése; 80 kérdőív; egyetemisták; Budapest • a nem önvezérelt hibajavítás kapcsolathálóba ágyazottsága; 100 kérdőív; gimnazisták; Budapest • nyelvművelő javak szabályértelmezése; magyar, angol és francia kiadványok; szövegelemzés • próbakérdőív tesztelése: 21 általános iskolás, 24 magyar szakos egyetemista; Budapest. Moderált feladatmegbeszélés

  16. Mi a nyelvhelyességi szabály?(á20. számú válaszadó) • „Egy szónak az első betűje[!] csak a <lyuk> és ragozott alakjainál kezdődik <ly> betűvel” majd: Miért nem javít? – „Mert nem illendő azt a személyt”. Őt miért nem javítják? – „Mert tudja, hogy az abban a helyzetben nem lényeges”.

  17. Szituációfüggő megítélés 1.

  18. Szituációfüggő megítélés 2. Általános iskolások általában: • „Mert <hát>tal nem kezdünk mondatot” • „tényleg nem kezdünk <hát>tal mondatot” • „Nem kellene <hát>tal mondatot kezdeni.” • „Helytelen a mondat de...” • „Ha legközelebb figyel, biztos nem rontja el”. • „Gyakran még a legjobb tanulók is így kezdik a mondatot, ezért nem lenne igazságos, ha emiatt egyest kap.” Ritka: • „A <hát> szóval bizonyos esetekben lehet mondatot kezdeni. Ebben a helyzetben nem igazán kell odatenni, de ez nem olyan súlyos hiba”. (á20) • „Ha egyszer-egyszer becsúszik egy <hát>[,] nem olyan vészes”. (á12) Magas szocioökonómiai státus (2 diploma és 1000+ könyv)

  19. Komplex vizsgálat terve A formális és az informális ismeretszerzési közeg hatása a teljesítményre: önkitöltős kérdőívek + irányított frontális interjúk • általános iskolások (8. évf.) • szakközépiskolások (utolsó évf.) • gimnazisták (utolsó évf.) Részvizsgálatok: irányított frontális interjúkkal • 1., 2., 3. évfolyamos általános iskolások (a szabályfogalom kezdetei) • magyar szakos pedagógusjelöltek (szabályértelmezési és módszertani kérdések gyakorlat kezdetén és végén) • magyar szakos tanárok (több korcsoport)

  20. Köszönöm a figyelmet! sztp@nytud.hu

More Related