Tóth Fruzsina

1. Egyes anyagforgalmi és szaporodásbiológiai paraméterek összefüggésének vizsgálata laboratóriumi diagnosztikai módszerekkel tejtermelő szarvasmarha állományokban Tóth Fruzsina

2. A tejtermelés helyzete Magyarországon (Mészáros, 2003) • A tejtermelők(25-26 ezer gazda és gazdaság) • 3 % -a, az ország tejhasznosítású tehénállományának 70 %-t jelenti, • az ország éves tejtermelésének ~83 % -át termeli ( ~1,610 milliárd kg) • 1999 január 1. - 2003 október 31. • a tehenek létszáma kb. 50 ezerrel csökkent (223 ezer tehén), • az összesített tejtermelés pedig 80 millió literrel nőtt. • a tejtermelés átlagosan eléri a tehenenkénti 7500 litert.

3. A magas tejtermelés következményei Az állatok igényeinek minél tökéletesebb kielégítéséhez minél jobban ismernünk kell az egyes egyedek élettani állapotát (anyagforgalom, szaporodásbiológia, tejtermelés). • Fokozottabb igény a takarmányellátottság iránt. Ennek kielégítése nehéz, mert csoportokat takarmányozunk, de egyedeket termékenyítünk, ezért ismernünk kell az egyes egyedek reakcióit • Az elégtelen takarmányozás fertilitási problémákat okoz: az ivari működés elégtelensége, vemhesülési eredmények romlása • A tejtermelés növekedése a szaporodási potenciál romlásával jár • a két ellés közötti idő (KI) (2003): 429nap • egy vemhesülésre eső termékenyítések száma (TI) (2003): 3.48.

4. A vizsgálatok célja • Olyan anyagforgalmi folyamatokra illetve ezek zavaraira jellemző vérszérum ill. vérplazma paraméterek vizsgálata, amelyek statisztikai módszerekkel összefüggésbe hozhatók a korai (30-36 napos) vemhesség vizsgálatok során nyert adatokkal, illetve a petefészek működést jellemző szérum progeszteron szintekkel. • A vizsgálatok további célja annak megállapítása, hogy a szaporodásbiológiai zavarok hátterében milyen kóros élettani folyamatok, esetleg takarmányozási problémák állnak.

5. A vizsgálatok során alkalmazott módszerek • Laboratóriumi • endokrinológiai és szerológiai • szérum PSPB kimutatása • szérum P4 kvantitatív vizsgálata • klinikai kémiai • Szérum P, Ca, karbamid, glükóz, tg, koleszterin, összfehérje, karotin, ALT, LDH, AST • Klinikai szaporodásbiológiai • rektális ultrahang • rektális palpáció

6. A vemhességi fehérje (PSPB) kimutatásának biológiai háttere Szaporodásbiológiai vizsgálatok

7. Placenta mikrobolyhok Caruncle Cotyledon

9. kétmagvú óriás sejtek placenta méh PSPB az anyai keringésben

10. magzati placenta (Cotyledon) Anyai placenta (Caruncula) A PSPB festődése a placentómában

11. Tehenek száma A PSPB első kimutatása a szérumban (nap) a termékenyítés után

12. BioPRYNPregnant Ruminant Yes/NoELISAVemhességi Teszt A gyakorlatban 30-36 nap (heti egy alkalom) között történnek a vizsgálatok

13. A szérum vemhességi fehérje koncentrációk értékelése O D Cutoff+10 %: embrióvesztés 25-35 nap között?? PSPB felezési idő: 2-3 nap

14. Szérum progeszteron koncentrációvizsgálat • 1. Ciklusdiagnosztika az üres állatok nemi működésének nyomon követésére. • 2. A feltételezett embrionális veszteségek vizsgálatára (a határértékhez közeli szérum PSPB szint esetén).

15. EREDMÉNYEK Endokrinológia, szerológia és klinikai szaporodásbiológia

16. A szérum progeszteron eredmények diagnosztikai értékelése 1. • Ciklusdiagnosztika: • Tapasztalataink szerint kiegyensúlyozott takarmányellátottság esetében az üres tehenek 2/3-a ciklikus petefészek-működéssel bír, míg 1/3-a nem mutat sárgatest aktivitást. • Ha ez az arány eltolódik, ennek hátterében anyagforgalmi, takarmányozási problémák állhatnak.

17. A szérum progeszteron eredmények diagnosztikai értékelése 2.(PSPB határérték + 10 %)

18. A feltételezett és a tényleges magzati veszteségek arányának alakulása * Rektális palpációval megállapítva 60 nappal a termékenyítés után.

19. A vizsgált vemhességek száma 759 25-35 nap közötti embrióvesztés 25 3.29 % 35-60 nap közöttiembrióvesztés 93 12.67% Összes embrióvesztés (25-60 nap) 118 15.54 % Embrionális és magzati veszteségek a vemhesség 25 és 60. napja között

20. Az embrió- és magzatvesztések megoszlása a tejtermelés függvényében a vemhesség 25 és 60. napja között (r=0.93 P<0.001)

21. Metabolikus (analitikai) vizsgálatok

22. A vizsgálatok célja • Alkalmasak-e a vemhességvizsgálatra beküldött minták az alábbi metabolikus paraméterek vizsgálatára: P, Ca, karbamid, glükóz, tg, koleszterin, összfehérje, karotin, ALT, LDH, AST • Eltérő mintakezelési protokollokat kontrolláltunk: Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző tárolási körülmények (hőmérséklet, tárolási időtartam) befolyásolják-e a fenti paraméterek szérum koncentrációját illetve aktivitását?

23. A tárolási körülmények hatása a vizsgált metabolikus paraméterekre • A referencia érték: a frissen centrifugált minta • Vizsgált tárolási körülmények: • hűtve tárolás (+4 C) • fagyasztás (-20 C) • Tárolási időtartam (1-35 nap)

24. EREDMÉNYEK Klinikai kémiai vizsgálatok

25. A tárolási körülmények hatása a vizsgált metabolikus paraméterekre • A vérszérum glükóz, karotin, összfehérje és karbamid koncentrációját nem befolyásolja szignifikáns mértékben a hosszan tartó fagyasztva tárolás. • A P, Ca, koleszterin triglicerid és a májenzimek csak friss mintából vizsgálhatók. • Amájenzimek (AST, ALT, LDH) aktivitása a vérszérumban a laktáció korai szakaszában a nagy tejtermelés miatt kialakuló negatív energia egyensúly (NEB) miatt kóros mértékű, ezért nem jelző értékű.

26. Tervezett vizsgálatok • Olyan, a szérumból vizsgálható metabolikus paraméterek analízisét tervezzük, amelyek segítségünkre lehetnek annak eldöntésében, hogy a vemhes vagy üres, ciklikus petefészek-működésű vagy sárgatest aktivitással nem rendelkező egyedek metabolikus paraméterei között tapasztalható-e különbség? Ennek kórjelző értéke is lehetne. • A fenti kérdéseink tisztázására szolgál az eddig ebben a témában elnyert két pályázat: • A korai embrionális és magzati veszteségek állategészségügyi prevenciójának lehetőségei szarvasmarha állományokban(NKFP). • A szaporasági mutatók javítása okszerű takarmányozással tejelő szarvasmarha állományokban (GAK).

27. Publikációk Közlemények: • Sasser G., Gábor Gy., Tóth F.: Korai vemhesség diagnosztizálása ELISA teszt segítségével szarvasmarhában és egyéb kérődzőkben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004. 53. 2. 164-165 • Gábor György, Tóth Fruzsina, Garth Sasser, Szász Ferenc, Bárány Imre, Wölfling Anna, Völgyi-Csík József: Két ellés közötti idő csökkentésének lehetőségei tejelő szarvasmarha állományban I. Korai vemhességvizsgálat a Biopryn ELISA teszt segítségével. Magyar Állatorvosok Lapja, 2004. 126. 8. 459- 464. • Gábor György, Tóth Fruzsina, Szász Ferenc, Petró Tamás, Györkös István: Két ellés közötti idő csökkentésének lehetőségei tejelő szarvasmarha állományban II. Ivarzás indukciós és ovuláció szinkronizálási eljárások. Magyar Állatorvosok Lapja, 2004. 126. 11. 658-663. • Fruzsina Tóth, György Gábor, Fan Huang, Garth R. Sasser: Prediction of the embryonic loss by Pregnancy-Specific Protein B (PSPB) ELISA test in dairy cattle. Biology of Reproduction, 2004. 258. SI 152. • György Gábor, Fruzsina Tóth and Miklós Mézes: Preliminary comparison of luteal cavity size with some serum metabolic parameters in dairy cows. Biology of Reproduction, 2004. 790. SI 274.

28. Nemzetközi konferencia kiadványokban: • György Gábor, Fruzsina Tóth, Ferenc Szász: Pregnancy Specific Protein B in Bull Fertility Analysis. In: Abstract book of 4th Biannual Meeting Association for Applied Animal Andrology (AAAA), pp. 16-17., 7-8 August 2004.Porto Seguro, Brazil • F. Tóth, G. Gábor, F. Szász, Fan Huang and R.G. Sasser: Early pregnancy detection by BIOPRYNTM ELISA test in dairy cattle. In: Abstract book of the 15 th International Congress on Animal Reproduction, Vol. 1. 73., 9-12 August 2004. Porto Seguro, Brazil • G. Gábor, F. Tóth and F. Szász: Influence of synchronized ovulation and pre-synchronization on pregnancy rates used timed AI in lactating dairy cows. In: Abstract book of the 15 th International Congress on Animal Reproduction, Vol. 2., 338., 9-12 August 2004. Porto Seguro, Brazil

29. Köszönöm a figyelmet!