Kult ra s kult r k
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 27

Kultúra és kultúrák PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kultúra és kultúrák. A kult úra fogalma. Mi a kultúra?. Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

Download Presentation

Kultúra és kultúrák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Kult ra s kult r k

Kultúra és kultúrák

A kultúra fogalma


Mi a kult ra

Mi a kultúra?

  • Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

    kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja.3. Vminek kulturált volta. A viselkedés~́ja.4.Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]


Sz fogalom jelens g dolog

szó  fogalom  jelenség/dolog

  • A szótár meghatározza

    • azokat a fogalmakat, amelyeket a köznyelvben „kultúra” szóval szokás jelölni

    • vagyis azt, amit a leggyakoribb szövegösszefüggésekben a „kultúra” szóval ki szokás fejezni

  • Nem mondja meg, hogy milyennek kellene lennie

    • sem a kultúra fogalmának (mit kellene „kultúrán” érteni)

    • sem azoknak a jelenségeknek/dolgoknak, amikre a kultúra fogalma vonatkozik (pl. a műveltség szintje, a növénytermesztés, a görög ókor kutatása, a bakterológia)

  • Csak leír, nem értékel, ugyanakkor a kultúrát értékelő, pozitív konnotációjú fogalomként írja le: „értékek összessége”


Fogalom s jelens g dolog

Fogalom és jelenség/dolog

  • A jelenségek/dolgok fogalmak közbeiktatása nélkül nem vizsgálhatóak, mert így nem tudjuk körülhatárolni, hogy milyen jelenségekről/dolgokról van szó, mik tartoznak a vizsgált halmazba, és mik nem

  • Nem maguk a jelenségek, hanem a róluk alkotott fogalmaink határozzák meg a cselekedeteinket: ha egy polgármester „kulturáltabbá” akarja tenni települését, akkor ehhez csak annak megfelelően tud hozzálátni, amit a „kultúra” szerinte jelent

  • A fogalmak így nemcsak (tudományos) vizsgálódások kiindulópontjai, hanem társadalmi változások okai is lehetnek


V ltozik e a kult ra fogalma

Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 1972):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja.3. Vminek kulturált volta. A viselkedés ~́ja. 4.Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [nk: lat.]

Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja.3. Vminek kulturált volta. A viselkedés~́ja.4.Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

Változik-e a kultúra fogalma?


Egy ath nt kiszolg l nemesf mb nya felt r sa a rabszolgamunka r sze a g r g kult r nak

Egy Athént kiszolgáló nemesfémbánya feltárása: a rabszolgamunka része a görög kultúrának?


Mi a k l nbs g

Concise Oxford English Dictionary (OUP, Oxford, 2004):

culture ■n. 1 the arts and other manifestations of human intellectual achievement regarded collectively.  a refined understanding or appreciation of this. 2 the customs, ideas, and social behaviour of a particular people or group. 3Biology the cultivation of bacteria, tissue cells, etc. in an artificial medium containing nutrients.  a preparation of cells obtained in such a way. 4 the cultivation of plants.  [in combination] denoting cultivation or husbandry: aviculture. ■ v. Biology maintain (tissue cells, bacteria, etc.) in conditions suitable for growth.

Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, Bp., 2003):

kultúra fn 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. | A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi ~; a görög ~. | ritk A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei ~́ja.3. Vminek kulturált volta. A viselkedés~́ja.4.Tud. | termesztés, művelés. Növényi ~́k | Termesztett növénnyel borított terület. | Biol (Baktérium)tenyészet. [lat.]

Mi a különbség?


Jelent s s jelent sb v l s

Jelentés és jelentésbővülés

  • Egy új szó/kifejezés felbukkanásából (a tisztán esztétikai-költői újítás lehetőségét kizárva) következik, hogy

    • valamilyen új jelenséget/dolgot akarnak jelölni vele, ami korábban nem létezett (pl. „számítógép”, „áfacsaló”, „kokárda”)

    • valamilyen korábban is létező jelenség/dolog nagyobb jelentőségre tesz szert, és ezért saját ill. pontosabb nevet adnak neki (pl. „drogfüggőség”, „népirtás”)

  • Ha egy már meglevő szót kezdenek új értelemben, vagyis új fogalom jelölésére használni, akkor egy új vagy fontosabbá vált jelenséget/dolgot egy régi jelenséghez/dologhoz hasonlítanak/társítanak (pl. „[villany]körte”, „kerekasztal”)

  • Sok furcsaság is:

    • pl. régebben kamera (mozgókép) és fényképezőgép (statikus kép) de ma már digitális kamera

    • alamizsna és elemózsia – ugyanabból a tőből, de más jelentés


  • Kult ra s kult r k

    A „kultúra”

    nem homonim szó, mint pl. a „nyúl” vagy a „hat”

    nem is neologizmus, mint a „számítógép” vagy az „áfacsaló”

    Mai jelentései

    egy eredeti jelentés kibővülésével jöttek létre, és

    különböző történeti korszakokban jelentek meg

    Ezért csak történeti elemzés tárhatja fel, hogy

    - elsősorban miért ezek és nem más jelentések kapcsolódnak a „kultúra” szóhoz,

    - hogyan változnak ezek a jelentések, és

    - miért úgy változnak, ahogy változnak


    Az kori kult rafogalom

    Az ókori kultúrafogalom

    • A „colere” latin ige ókori jelentése

      (1) „lakni”, „valahol tartózkodni”

      (2) „[növényeket/állatokat] gondozni”, „[földet] megművelni”

    • A második jelentéshez két főnévi alak is tartozott, a „cultus” és a „cultura”, eredetileg azonos jelentéssel („cultura agri” = „cultus agrorum” = földművelés, mezőgazdaság  angolul: „agriculture”)

    • A kultúra legkorábbi fogalma ezekhez a főnévi alakokhoz kapcsolódik jelentésbővüléssel:

      • test és lélek gondozása mint nevelés, tanítás/tanulás, ill. öltözködés, kozmetika („cultus/cultura animi”; „cultus feminarum”)

      • vmivel való törődés, foglalkozás, vminek a csinálása (pl. „cultus litterarum”, „cultus iustitiae”; sőt: „cultus vitiorum”  magyarul: pl. „a tudományt műveli”; pejor.: „mit művelsz?!”)

      • az istenek illetve más nagy becsben tartott/szent dolgok/személyek (pl. haza, szülők) tisztelete


    Kult ra s kult r k

    A jelentésbővülés metaforikus alapja: mindig a természetileg adott dolgok emberi beavatkozással történő átalakításáról van szó

    Az új jelentések és a régi folyamatosan hatnak egymásra, ami segít megteremteni a kultúrkritika fogalmi alapjait

    Kultúrkritika: a kultúra túlzottan eltávolít a természettől, túlzottan kifinomulttá, gyengévé, nőiessé tesz

    Ugyanakkor a tág jelentéstartomány miatt a kultúrának nincsenek szinonimái: ez egyik oka lehet hosszú karrierjének


    K z pkor

    Középkor

    • „Cultus” és „cultura” szinonimitása fennmarad; csak az újkorban tűnik el, és akkor sem teljesen, vö. „Kultuszminisztérium”

    • Viszont mindkettő jelentése (a mezőgazdasági jelentésen túl) a vallás területére szűkül

    • A „cultura” alak a „cultus”-hoz képest ritkává válik

    • A cultus/cultura fogalmának alapvetően pozitív konnotációja semlegessé válik: vallási értelemben lehet jó is meg rossz is, attól függően hogy tárgya Isten-e vagy valamilyen pogány istenség, démon, Lucifer, az Antikrisztus, stb.

    • Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kultusz modern fogalma leíró fogalom (a kultúráé nem!)


    Az egy ni kult ra fogalma

    Az egyéni kultúra fogalma

    • 16-17. sz.: ókori minták hatására a „cultura” ismét gyakorivá válik

    • Újjáéled a „cultus”/„cultura” nem vallásos ókori jelentéstartománya

    • A 17. századtól a két szó jelentése különválik

    • A „cultura”-t különösen a cicerói „cultura animi” értelmében kezdik használni: az egyéni szellem művelése, (ön)nevelés

    • Tárgyai mindenek előtt a tudományok

    • Folyamatból eredmény: a „cultura” egyre inkább a szellem művelésének, a(z) (ön)nevelésnek az eredményére (és nem a folyamatára), vagyis az egyén „kiművelt” voltára vonatkozik

    • Ezáltal a kultúra birtokolhatóvá válik: van olyan, akinek van, és van olyan, akinek nincs


    A kult ra s a kultusz elv l sa

    A kultúra és a kultusz elválása

    • Hobbes Leviatán (1651)

      • A kultúra olyan munkafolyamatot jelent, melynek „természetes következménye” az elvégzéséből származó haszon ─ mint a „földre fordított munka” vagy a gyermekek nevelése esetében, mely utóbbit ezért „elméjük kiművelésének (a Culture of their mindes)" nevezünk.

        • kultúra – munkafolyamat -> haszon

      • A kultusz (cult) viszont ─ mint a Cultus Dei, vagyis az istenimádat ─ „annyit jelent, mint udvarolni, azaz valaki kegyét jó szolgálatokkal megnyerni”.

        • kultusz – Cultus Dei, istenimádat


    A kollekt v kult ra fogalma

    A kollektív kultúra fogalma

    • Franciaországban a „culture” szó a 20. sz. közepéig megőrzi szűk, egyénre vonatkozó jelentését; Angliában a 19. sz. végéig

    • Ezzel szemben Németországban, a 18. sz. második felében két értelemben is kiterjesztik:

      • az egyénről a csoportra: nem egy egyén, hanem egy egész nép(csoport) jellemzője

      • az oktatás területéről az ismertek és gyakorlatok összességére: nem csak tudományos és művészeti tárgyak tartoznak ide, hanem mesterségek, hagyományok, hiedelmek stb.

    • Ugyanerre a jelenségre Franciaországban és Angliában a civilizáció fogalma vonatkozik

    • A csoport kultúrája nem tagjai egyéni kultúrájának összege; a csoport részben kollektív módon birtokolja kultúráját

      • rendi társadalom és egyéni siker


    A t rgyiasult kult ra fogalma

    A tárgyiasult kultúra fogalma

    • Szintén a 18. sz. második felétől a kultúra fogalma egyre inkább kiterjed a kulturális termékekre, a kultúrával rendelkező ember tevékenységének eredményeire

    • A modern szóhasználatban a k. gyakran csak különféle műalkotások, művek összességét jelöli, és nem az alkotás folyamatát vagy az alkotó tudását

    • A 18. században számos más fogalom is ilyen változáson megy át: pl. vallás, tudomány, művészet, irodalom, társadalom

    • A tárgyiasulás előfeltétele az átfogó történelmi perspektíva, amelyben a felhalmozott alkotások egyénektől független rendszerekként jelennek meg, amelyek elemei komplex viszonyban állnak egymással

    • A kultúra története így jelentős részben ezeknek az alkotásoknak és összefüggéseiknek a története


    Johann gottfried herder 1744 1803

    Johann Gottfried Herder (1744-1803)

    • A kollektív és tárgyiasult k. fogalmának legteljesebb értelmezése: nyelv, létfenntartási eszközök és tárgyak, a csere, a közlekedés és a társadalmi érintkezés módjai ill. eszközei, művészet, tudomány, jogi és politikai intézmények, vallásos hitek és szertartások, szokások, erkölcsi szabályok

    • A kultúra ellentéte a vadság, a barbárság, így a kultúra teljesen pozitív fogalom

    • A k. fogalma az egész emberiségre kiterjed: az egyetemes k. mindannak az összessége, amit a történelem során az ember kigondolt, megtanult, létrehozott

    • A kultúrának fokozatai vannak – mindenek előtt erkölcsi értelemben

    • A mérce nem az európai vagy a német kultúra, hanem a humanitás (Humanität) erkölcsi eszménye


    A herderi kult rafogalom

    A herderi kultúrafogalom

    • a "kultúra" különbözteti meg az ember életmódját az állati léttől

    • az ember "gyenge ösztönökkel" bíró teremtmény, szüksége van egy "második eredetre”

    • Ez a kultúra

      • a múltból örökölt, s a jelenben használt és módosított teljesítmények, a tárgyiasult formában, társadalmilag átadott képességek és tapasztalatok összessége

      • felöleli a gyakorlati fizikai készségek kifejlődését, az emberi érzékek kifinomodását és meghatározott, mind elméleti, mind morális alkotóelemeket tartalmazó gondolkodásmódok, elsősorban a nyelv elsajátításán keresztül történő kialakulását,

      • kultúrafogalma a jelenségek rendkívül széles körét fogja át.


    N pi s n pszer kult ra

    Népi és népszerű kultúra

    • A 18. sz. második felében a k. Identitásképző, ill. társadalmi státuszt legitimáló szerepe megnő

    • A 18. század végétől a parasztságként értelmezett nép kultúrája illetve ennek a nemzetek régmúltjából eredeztetett elemei óriási jelentőségre teszek szert, és a nemzeti kultúrák egyik alkotóelemévé válnak

    • Ezzel nagyjából egy időben, a városokban egyre inkább piaci alapon szerveződő kulturális termelést kritizálni kezdik

    • Kialakult egy új értékdimenzió a kultúra fogalmának értelmezésében

    • Fontos, hogy a népi kultúra a kultúra tág, kollektív fogalmához, míg a népszerű kultúra szűk, egyéni fogalmához kötődik


    A polg ri kult ra

    A polgári kultúra

    • (Friedrich Tenbruck leírása alapján)

    • A kultúra „önállósul”

      • már nem egy kiváltságos rend őrzi és ápolja

      • kibővül, szakadatlanul önmagát termeli és önmagára reflektál, differenciálódik

      • szüntelenül megújítja a belső és a külső valóság értelmezését

      • „a kultúra azért találja meg közönségét, mert önnálósult, s ugyanakkor azért önállósult, mert megtalálta közönségét”

      • a kölcsönös megértés újy színterévé válik


    A polg ri kult ra1

    A polgári kultúra

    • Fontos előfeltétel a vallás intézményeiről való leválás, a világi kultúra létrejötte, a latin trónfosztása, és számos technikai vívmány

    • A kulturális közönség kibővülése

      • színházak Párizsban: 1700 – 2, 1754 – 5, 1774 – 10, 1791 – 51; Napleon után újra: 1829 – 18, 1833 – 31.

      • Buda: 1814 (német), 1837 (magyar)

      • A fejedelmi udvarok szerzői (Goethe, Schiller) már a polgároknak címezik a darabjaikat

      • A zene, az opera is hasonlóképpen kikerül a fejedelmi udvarokból, és fontos közügy lesz


    A polg ri kult ra2

    A polgári kultúra

    • Fejedelmi ritkasággyűjteményekből múzeumok a nyilvánosság számára

    • A műértelmezés (Diderot: Salons c. kritikai lap, 1759)folyamatos, a műértés erény

    • Olvasási kultúra: az olvasni tudók aránya a németek körében 1800 és 1870 között 25%-ról 75%-ra nőtt

    • Önkéntes olvasókörök tömege – közös olvasás, értelmezés

    • Az olvasás habitus lesz – a hangos olvasás ókortól kezdve bevett gyakorlatát a magányos, vizuális olvasás váltja fel


    A polg ri kult ra3

    A polgári kultúra

    • A kultúra társadalmasulása – a polgári kultúra mint általánosan érvényes kultúra

      • áthidal korábbi regionális, társadalmi és rendi különbségeket

      • Nem egy társadalmi csoporthoz kötődik, hanem „közönsége” van: nemesek, városi polgárok és munkások egyaránt

      • Nincs alapító mítosza: „ott indult fejlődésnek, ahol a hagyományos rend kétségessé vált”

      • Új legitimációs struktúra: „az ember önmaga kulturális feladatává lett”


    A polg ri kult ra terjed se

    A polgári kultúra terjedése

    • „Az elmúlt század legkevésbé elterjedt ismeretei napról napra általánosabbak lesznek. Alig van ma már olyan nő, ha némi neveltetéssel rendelkezik, aki ne tudná pontosan használni a festészet, a szobrászat, az építészet és az irodalom általános kifejezéseit. Ugyanakkor egy másik nagy áram a természettudomány, a kémia, az anatómia s a kísérleti fizika felé sodorja az elméket. E tudományok kifejezései máris igen elterjedtek s szükségképp egyre jobban elterjednek.” (Diderot: Enciklopédia)


    Inhomogenit s kult r n bel l

    Inhomogenitás kultúrán belül

    • A 19. sz. végére repedések a polgári kultúra éthoszán

      • A kulturális „kínálat” egyre széttartóbb, egyre áttekinthetetlenebb, radikálisabb

      • integráló ereje gyengül, egyre kevésbé képes áthidalni az osztálykülönbségeket

    • Disraeli: Sybil or the two Nations

      • Szegények és gazdagok „Két nemzet, melyek közt nincs érintkezés és megértés, akik annyira nem ismerik egymás szokásait, gondolatait és érzelmeit, mintha más-más égöv alatt élnének, avagy különböző bolygók lakói volnának; akiket más-más nevelés formál, másmilyen étel táplál, akiket másmilyen erkölcs szabályoz, akikre nem azonos törvények vonatkoznak.”


    Kult ra s kult r k1

    Kultúra és kultúrák

    • Annak ellenére, hogy Herder már minden népnek saját kultúrát tulajdonít, a „kultúra” többes számú alakja csak a 20. században terjed el.

    • Előfeltétele az, hogy a kultúrák egyszerű összemérhetőségét, rangsorba állíthatóságát elvessék (deskriptív szemlélet)

    • Ezzel megjelenik a kultúra egy viszonylag semleges leíró fogalma, amelyet először a kultúra szaktudományának, a kulturális antropológiának a képviselői használnak, de a 20. sz. végén általánossá válik

    • Ugyanakkor, minden pluralizmus ellenére továbbra is beszélünk „a kultúráról”, vagyis a kultúra egy másik értelemben tovább őrzi eredeti, értékelő jelentését (normatív szemlélet)


    Sszefoglal s

    Összefoglalás

    • A modern kultúrafogalom jelentésének dimenziói

      • hordozói: egyéni / kollektív

      • jelentéstartománya: a művészetek/tudományok szűk körétől az ember alkotta világ teljességéig

      • létmódja: tárgyiasult / nem tárgyiasult

      • értéke: magas / alacsony, csodált / lenézett, autentikus / nem autentikus


  • Login