1 / 20

4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján

Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása. 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

adara
Download Presentation

4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus) az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása 4.4 A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján

  2. A tudományos világkép kialakulása

  3. A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Szabadkőművesség FELVILÁGOSODÁS Természetjogi koncepció Hobbes Locke Felvilágosult abszolutizmus Társadalmi szerződés népszuverenitás Hatalmi ágak megosztása Montesquieu Jean-Jacques Rousseau

  4. A tudományos világkép kialakulása A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai

  5. A tudományos világkép kialakulása a kora újkorban Elméletével forradalmasította az egész világ képét és megalapozta felfedezéseit: Nikolausz Kopernikusz Galileinek lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép Keplernek Egy oldal a fő művének – A De Revolutionibus – kéziratából Newtonak

  6. A felvilágosodás alapvető szellemi irányzatai, legfőbb képviselői és alkotásai

  7. FELVILÁGOSODÁS XVII-XVIII. század - a természettudomány fejlődésén alapul - a feltörekvő polgárság eszmerendszere, - A felvilágosodás gondolkodói szerint fontos A józan ész A tolerancia A haladás A szabadság Angliából indul (pl. Locke) majd Franciaországban terebélyesedik ki. Mindvégig a művelt világ keretein belül marad. http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=39

  8. Államelmélet

  9. Természetjogi koncepció Hobbes Locke A nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázza az állam kialakulását A társadalmi szerződés felbontható, új szerződéssel helyettesíthető

  10. Jean-Jacques Rousseau Hobbes Locke Társadalmi szerződés ember Bizonyos jogait átruházza államra megvédi a külső támadásoktól belső jogsértésektől A népnek joga van az államra átruházott jogokért cserében a népszuverenitás hatalom ellenőrzésére

  11. Montesquieu (1689 – 1755)‏ A törvények szelleméről Franciaországban tiltólistán Hatalmi ágak megosztása végrehejtó bírói törvényhozó Montesquieu szerint az alkotmányos monarchia a megfelelő (angol rendszer) Megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül.

  12. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)‏ Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.” Rousseau sok kortársával nem értett egyet. Elveti Locke és Montesquieu társadalmi szerződését (társ.szerz: az emberek és az állam közt szerződés jön létre, a nép bizonyos jogait az államra ruházza át, amely cserébe megvédi a külső támadásoktól és a belső jogsértésektől.) A nép közvetlen hatalmát hirdeti (népszuverenitás elve) Nem tartotta szükségesnek a hatalmi ágak szétválását, mert szerinte ha mindenki rész vesz a döntéshozásban, így a többségi döntés maga a közjó, tehát nincs szükség ellenőrzésre. Az egyéni szabadságot alá kell rendelni a közjónak. Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost”

  13. Voltaire Voltaire a filozófiai elbeszélés mestere volt. Isten létét nem tagadja, de az egyházat támadja, mert az hátráltatja a fejlődést „tiporjátok el a gyalázatost” Candide, vagy Az optimizmus MVGYOSZ hangoskönyvek http://mek.oszk.hu/03900/03981/mp3/ http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Voltaire.htm http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/voltaire/candide/candide.htm

  14. Szabadkőművesség Angliában jött létre az első szabadkőműves csoport( 1717), a század végére egész Európát behálózták szervezeteik Jelszavai: „szabadság-egyenlőség-testvériség” A páholyok terjedése hozzájárult a felvilágosodás terjedéséhez Kétszáz éves szabadkőműves naplót fejtett meg az SZTE-s hallgató http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html

  15. A francia felvilágosodás áramlatai társadalmi és politikai hatásai

  16. Felvilágosult abszolutizmus Az abszolút uralkodó a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül modernizálni kívánta birodalmát Merkantilista vámpolitikával adókedvezményekkel Oktatás fejlesztésével A hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték

  17. Poroszország II. Frigyes

  18. Oroszország I Péter (1682-1725) II. Katalin

More Related