1 / 101

IZOMDISZBALANSZ

IZOMDISZBALANSZ. IZOMDISZBALANSZ. Izomegyensúly felbomlás. Definíciója. Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után . Kialakulásának oka. A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak. FUNKCIÓ

abrianna
Download Presentation

IZOMDISZBALANSZ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

  2. Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

  3. Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

  4. FUNKCIÓ VÁLTOZÁS STRUKTÚRA VÁLTOZÁS Ok és következmény

  5. Struktúra változás Funkció változás Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók

  6. Gyengült izmok Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok

  7. Diszfunkciók • A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek • Izomerejük csökken, gyengülnek • Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

  8. Medenceövi diszbalansz Formái

  9. Vállövi diszbalansz Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész Formái

  10. Medenceövi diszbalansz

  11. TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK Izomrosttípusok megoszlása I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

  12. I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció A tónusos és fázikus izmok jellemzői

  13. I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak A tónusos és fázikus izmok jellemzői

  14. Rövidülésre hajlamos izmok

  15. Rövidülésre hajlamos izmok

  16. Rövidülésre hajlamos izmok

  17. Gyengülésre hajlamos izmok • Gluteus maximus • Gluteus medius • Abdominalis izmok • Rhomboideusok • Trapezius alsó része • Longus colli • Vastusok

  18. Kontraktilis elem:izomhas Alapegysége: a sarcomer Neurofiziológiai tulajdonság: Gerincvelői reflexmechanizmusok Viszkoelasztikus tulajdonság : elasztikus elemek által Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás A nyújtást befolyásoló tényezők

  19. A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

  20. Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin Szerkezetének legfontosabb komponensei

  21. Alapállomány funkciója • GAG szintézise • A normál hidratáció és kenés biztosítása • Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot • Biztosítja a rostok közti csúszást • Megelőzi a mikro adhéziókat

  22. Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya

  23. A szöveti mobilizáció hatása • A GAG szintézis stimulációja • A normál hidratáció és kenés helyreállítása • A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése • A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

  24. Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

  25. Mechanikai alapfogalmak • Viszkoelaszticitás az idő függvényében • Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében • Az anyag merevsége az erő függvényében

  26. Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

  27. Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

  28. A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak: • Stressz = erő, terhelés • Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció • Creeping = rostok közötti csúszás

  29. Stressz – strain görbe

  30. A nyújtást befolyásoló tényezők Kontraktilis elem: • Kontraktilis tulajdonság /izomhas/ • Elasztikus tulajdonság /elasztikus kötőszöveti elemek/

  31. Kontraktilis elem /izomhas/ Alapegysége a sarcomer Nem kontraktilis elem Párhuzamosan kapcsolt elasztikus elemek /izomelemeket körülvevő kötőszövet/ Sorosan kapcsolt elasztikus elem /inas eredés és tapadás/ Az izomzat szerkezeti elemei

  32. Sarcomer: Aktív elem Hosszváltozásra, rövidülésre képes Sliding-hipotézis Kereszthíd -kapcsolat Elasztikus elemek: Viszkoelaszticitás Elasztikusan követik a sarcomer hosszváltozásait A kontraktilis elem mechanikai jellemzői

  33. A sarcomerek hosszváltozása Kereszthíd kapcsolatok az izom nyúlásakor és rövidülésekor

  34. Aktív tenzió Az izom aktív feszülése, melynek oka a sarcomerek szintjén létrejövő kereszthíd -kapcsolatok. /csúszás teoria/ Passzív tenzió Az elasztikus elemek tenziója az izom nyúlásakor rövidülésekor nő Párhuzamosan kapcsolt elemek: Sarcomerhossz tenzió Sorosan kapcsolt elem: Sarcomerhossz -tenzió Aktív - passzív tenzió

  35. A megrövidült izom tartós immobilizálásának hatásai • A sarcomer sorozat vesztesége • Izomrostok hosszúságának csökkenése • Az intramuszkuláris kötőszövet strukturális átalakulása • Az elasztikus tulajdonság csökkenése/elvesztése • Izommerevség, atrófia • ROM beszűkülése KONTRAKTÚRA KIALAKULÁSA

  36. Intermittált stretching a sarcomer veszteség megakadályozására immobilizált izomban Megrövidült triceps surae immobilizálása egereken/kísérlet/ • 1. csoport: két hét tartós rögzítés Eredmény: 19% sarcomer veszteség • 2. csoport: napi 1/4 óra nyújtás Eredmény: szignifikáns veszteség • 3. csoport: napi fél óra nyújtás Eredmény: veszteség nem volt • 4. csoport: napi egy óra nyújtás Eredmény: 10% sarcomer sorozat növekedés

  37. A stretching neurofiziológiai alapjai Szenzo-motoros integráció • Inger • Receptor • Szenzoros afferens rendszer • Motoros efferens rendszer • Válaszreakciók, információk az izmokhoz

  38. Szenzoros /afferens/ rendszer „PROPRIOCEPCIÓ” • Sherrington /1906/: az izületi helyzet, a testtartás és a mozgás érzékelése • Specializált receptorok az izületekben, izmokban, inakban • Információk a központi idegrendszerbe

  39. Exteroceptorok: Bőr mechanoreceptorai -Tapintásérzékelés -Taktlitás Felületi szenzibilitás Információk a proprioceptorok felé Proprioceptorok: Izületi receptorok Golgi ínorsók Izomorsók A mechanikai folyamatok /izület helyzete, mozgása/ érzékelése és ennek továbbvitele Mély szenzibilitás A proprioceptív rendszer

  40. Proprioceptív ingerek • Izületi receptorok: trakció, approximáció • Golgi ínorsó: - erős ellenállással szembeni /meg/feszülés - tartós nyújtás - reflexes gátlás • Izomorsók: nyújtás, húzás – stretch reflex kiváltása

  41. Izületi proprioceptorokRuffini végződések Előfordulás: izületi tok /külső réteg/ Érzékelik: • Az izületi tok nyúlásának irányát • Az izület helyzetváltozását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladatuk: Helyzetérzékelés a tónusos izmokhoz rendelve /poszturális rekciók receptorai/ HELYZETJELZŐ

  42. Izületi proprioceptorokPacini testek Előfordulás: -izületi tokban -a tok és a szinoviális membrán határán Érzékelik: • Az izületi helyzetváltozást /gyors, lassú/ • A szinoviális membrán károsodását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: gyors Feladat: Mozgásérzékelés a fázisos izmokhoz rendelve MOZGÁSJELZŐ

  43. ProprioceptorokGolgi-Mazzoni testek Előfordulás: izületi tok/belső réteg/ Érzékelik: az izületi tok axiális irányú összenyomását /nyúlását nem/ Ingerküszöb. alacsony Adaptáció: lassú Feladat: Facilitálja a törzs stabilizációját zárt kinetikus láncban

  44. ProprioceptorokGolgi szalagvégződések Előfordulás: izület körüli szalagok, izület közeli íntapadások Érzékelik: • Az izületeket alkotó csontok helyzetét • Az inak nyúlását, feszülését Ingerköszöb: alacsony és magas Adaptáció: lassú Feladat: védelem a túlterheléstől - véghelyzetjelző Reflexes gátlás az alfa motoneuronokra

  45. ProprioceptorokGolgi ínorsó Előfordulás: az ínban, az izom-ín átmenetnél Érzékelik: • az izom kontrakciót • Az izom nyúlását Ingerküszöb: magas Feladat: - a hozzárendelt izom autogén gátlása - az antagonista izom facilitálása Az izom feszülési kontroll rendszere

  46. ProprioceptorokIzomorsók Előfordulás: izomhas közepén Érzékelik: izomhossz változását Ingerküszöb: alacsony Adaptáció: lassú Feladat: a kinesztetikus /testhelyzet érzés/ érzékelése Beidegzés: szenzoros és motoros rostokon keresztül • Szenzoros /afferens/ rostok: információk az izom megnyúlásának mértékéről Az izomhossz kontroll rendszere Stretch vagy miotatikus reflex • Motoros/efferens/rostok: Motoros neuronok

  47. A proprioceptív ingerületek szerveződése I. Szint: Gerincvelői reflexmechanizmusok II. Szint: Központi idegrendszer /agytörzsi, kisagyi szint/

  48. Proprioceptív reflexek Miotatikus vagy nyújtási reflex • monoszinaptikus reflex • kiváltója az izomorsó • adekvát ingere az izom passzív megnyújtása Autogén facilitáció • Inverz miotatikus reflex • biszinaptikus reflex /gátló neuron/ • kváltója a Golgi ínorsó • adekvát ingere az ínreceptorok deformációja Autogén gátlás -

  49. Proprioceptív reflexkör

  50. Az autogén gátlás reflexmechanizmusa

More Related