Az eur pai integr ci t rt nete
Download
1 / 141

Az európai integráció története - PowerPoint PPT Presentation


  • 119 Views
  • Uploaded on

Az európai integráció története. Pax Romana. Gondolkodók, filozófusok. 1693, William Penn : „An Essay Towards the Present and Future Peace in Europe” Montesquieu , Rousseau , Emmanuel Kant 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok” 1923, Calgeri : „ Páneurópa ”.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Az európai integráció története' - abra


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript


Gondolkod k filoz fusok
Gondolkodók, filozófusok

  • 1693, William Penn: „An EssayTowardsthePresent and FuturePeacein Europe”

  • Montesquieu,Rousseau, EmmanuelKant

  • 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok”

  • 1923,Calgeri: „Páneurópa”


Mi rt nem az az els vil gh bor ut n
Miért nem az az első világháború után?

  • Széthullottak a nagy közép-kelet-európai birodalmak - nacionalizmus felerősödése

  • Az újonnan alakult államok, - pl. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország - nem akarták feladni frissen szerzett függetlenségüket

  • A gazdasági válság, a fasizmus térhódítása és a fenyegető újabb háborús veszély miatt az államoknak saját gondjaikkal kellett törődniük.


A m sodik vil gh bor ut n
A második világháború után

  • Németország kérdése

  • Megromlik a viszony a szövetségesek között - hidegháború

  • Európa csak egységesen fellépve kompenzálhatja lecsökkent gazdasági súlyát az USA-val és a politikai súlyát a Szovjetunióval szemben (Churchill, 1946)

  • Korábbi laza kormányközi kapcsolatok kudarca (Népszövetség)


1944 benelux uni
1944: Benelux Unió

  • Cél: közös érdekeket megvalósító gazdasági együttműködés

  • Vámunión is túlmutatott, valódi integrációs tömörülésként jött létre


1949 eur pa tan cs council of europe
1949, Európa Tanács (Council of Europe)

  • 10 alapító tagország

  • ma 46 tag

  • kormányközi szervezet

  • fő céljai:

    • pluralista demokrácia

    • jogállamiság

    • társadalmi problémák kezelése

    • emberi jogok védelme

    • az európai kulturális identitás támogatása és fejlesztése


Gazdas gi egy ttm k d s kezdeti l p sei
Gazdasági együttműködés kezdeti lépései

  • 1947: Marshall terv

  • 1948: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) – 1961:OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

  • 1949: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

  • 1952: ESZAK (Európai Szén- és Acélipari Közösség)


Az eur pai sz n s ac lk z ss g mont nuni
Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió)

  • Robert Schumann - Jean Monneta kitervelők (1950)

  • 1951. április. 18: Európai Szén- és Acélközösség (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux Államok) (Nagy-Britannia távol marad)

  • Létrehozásának háttere: gazdasági egymásra utaltság

  • Szervezete:

    • Főhatóság

    • Tanács

    • Közgyűlés

    • Bíróság

  • 50 évre kötötték (2002-ben hatályát vesztette)


Katonai egy ttm k d s l p sei
Katonai együttműködés lépései

  • 1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

  • 1952: Európai Védelmi Közösség

  • 1954: Nyugat-európai Unió

  • 1955: Varsói Szerződés


1958 r mai szerz d sek
1958: Római Szerződések

  • Európai Gazdasági Közösség

  • Euratom


Eur pai gazdas gi k z ss g egk
Európai Gazdasági Közösség (EGK)

  • 6 alapító tagállam (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux államok)

  • célok:

    • vámok, mennyiségi korlátozások megszüntetése

    • vámunió, közös kereskedelempolitika

    • áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása („négy szabadság”)

    • közös mezőgazdasági-, közlekedési-, és versenypolitika

    • jogharmonizáció

    • közös szociálpolitika

    • Európai Beruházási Bank (EBRD) felállítása


Euratom
Euratom

  • célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és békés célú fejlesztése

  • konkrét feladatok:

    • közös kutatások

    • atomenergia hatékony felhasználása

    • nukleáris biztonság megteremtése

    • egészségvédelem, stb.

  • létrejön:

    • Közös Nukleáris Kutatóközpont

    • Európai Egyetemi Intézet


Eur pai szabadkereskedelmi meg llapod s efta european free trade association
Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA - European Free Trade Association)

  • 1960 - Nagy-Britannia kezdeményezésre írják alá a tagok

  • alapítók: Nagy-Britannia, Dánia, Ausztria, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, később cstalakozik Izland, Finnország, Liechtenstein

  • EGK vetélytársának indult

  • Legjelentősebb tagok később csatlakoztak az EGK-hoz - EFTA csekély jelentőségű szervvé apadt


Az egk s az efta
Az EGK és az EFTA Free Trade

  • 1977: ipari termékek szabad kereskedelme EFTA és EGK között

  • 1994. 01.01: Európai Gazdasági Térség:

    • Tagok: EGK 12 tagja, EFTA 6 tagja

    • Az egységes piac szabályainak 80%-t átvették

    • EGT tagállamok konzultációs lehetőséggel rendelkeztek az egységes piacot érintő közösségi jogszabályok kidolgozásánál


Az integr ci s hajland s g alakul sa
Az integrációs hajlandóság alakulása Free Trade

  • ’60-as évtized: „Aranykor”

  • ’70-es évtized: euro-szkepticizmus, pénzügyi válság, olajválság, gazdasági válság

  • ’80-as évtized: Integráció elmélyítése a cél

  • ‚90-es évtized – látványos felzárkózás – sikerek

  • 2000-es évek – válság, széthullás veszélye


Az egk els 15 ve aranykor 1958 1973
Az EGK első 15 éve: „Aranykor” Free Trade (1958-1973)

  • Gyors belső integráció

  • Dinamikus belső kereskedelem

  • GDP növekedés: 5%

  • 1961: UK jelezte csatlakozási szándékát

    (majd 1967-ben ismét)

  • 1962: Közgyűlésből EP

  • 1962: döntés közös agrárpolitikáról

  • 1968: VÁMUNIÓ (de a tőke és a munkaerő teljesen szabad áramlását nem sikerült megvalósítani)


1973 az ek b v t se a 9 ek eur p ja
1973: Az EK bővítése Free Trade A 9-ek Európája

  • Nagy Britannia (EFTA tag)

  • Írország: 83%-os támogatottság

  • Dánia: (EFTA tag) 63%-os támogatottság

  • Norvégia: kudarc a népszavazáson

    1973. január 1-én a Szerződés életbe lépett.

    Megszületett a Kilencek (erős) Európája.

    Triád (USA, Európai Közösségek, Japán)


A 9 ek eur p ja
A 9-ek Európája Free Trade


1970 es vek euroszekpticizmus
1970-es évek: Free Trade Euroszekpticizmus

Eredmények:

  • Közös kereskedelempolitika teljesen kiépül

  • Intenzív mikro- és makrogazdasági kapcsolatok

  • 1974-től Európai Tanács (rendszeres állam- és kormányfői egyeztetések)

  • 1979-től: Európai Monetáris Rendszer (EMS) útnak indul

    Kudarcok:

  • A 9 tag kevésbé összetartó, mint a 6

  • 1973: arab-izraeli háború – olajválság – protekcionista politikák – közös piac teljes megvalósítása elhúzódott

  • Gazdasági recesszió


1980 as vek
1980-as évek Free Trade

  • Mediterrán bővítés megvalósul

  • 1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • 1985: Schengeni egyezmény

  • 1986: Egységes Európai Okmány


A mediterr n b v t s
A „mediterrán bővítés” Free Trade

  • Görögország: 1981

  • Spanyolország: 1986

  • Portugália: 1986

    Sokszínű Európa

    Jelentős fejlettségbeli eltérések


1985 cockfield bizotts g feh r k nyv
1985: Free Trade Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • Fehér Könyv:

    • nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv

    • Javaslatként adja ki a Bizottság

  • Célja: az egységes piac megvalósítása 1992-re

  • Ehhez

    • pénzügyi (adózási szabályok),

    • fizikai (határellenőrzés),

    • technikai (szabványok, más előírások)

      akadályokat ( kb. 300) kellett lebontani


Schengeni egyezm nyek rendszere
Schengeni Egyezmények Rendszere Free Trade

  • 1985. Schengeni Megállapodás (33 cikk): a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos megszüntetése

    (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg)

    • Rövid távú intézkedések: rendszeres ellenőrzések megszűntetése, formalitások könnyítése, vízumszabályok közelítése, stb.

    • Hosszú távú intézkedések: külső határok erősítése, hozzáadott-érték adó és jövedéki adók harmonizációja, stb.

  • 1990.Schengeni Végrehajtási Egyezmény (142 cikk): részletesen kifejti a megállapodás alkalmazásának és a viták megoldásának módját, kényes kérdések szabályozása (kiadatás, menekültügy, kábítószerek és fegyverek ellenőrzése, stb.)

  • A Schengeni vívmányoknak az EU keretébe történő beillesztéséről szóló egyezményt az Amszterdami Szerződéshez csatolták.

  • Hatályba lépés: 1995.


Schengeni vezet 2007 december 21 t l
Schengeni övezet Free Trade 2007. december 21-től

  • 24 tag           

    • az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország:

    • valamint Norvégia és Izland.


A 3 b v t si k r a 15 k eur p ja szaki b v t s vagy efta b v t s
A 3. bővítési kör: A 15-ök Európája Free Trade („Északi bővítés” vagy ”EFTA bővítés”)

  • Egyre több csatlakozási kérelem az EU-hoz:

    • A.) EFTA országok: Ausztria, Finnország, Svédország

    • B.) Svájc, Norvégia

    • C.) volt szocialista KKE-i országok

  • 3. bővítési kör:Ausztria, Finnország, Svédország 1993-1995 (Norvégia ismét kimarad az újabb sikertelen népszavazás /1972/ után; Svájc szintén leszavazta, itt meg sem kezdődtek a tárgyalások.)

    1995. január 1.: A 15-ök Európája


A 25 k eur p ja az els l p s
A 25-ök Európája: az első lépés Free Trade

Koppenhágai kritériumok (1993, Európai Tanács):

  • Politikai kritériumok:stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását;

  • Gazdasági kritériumok:működő piacgazdaság, képesnek kell lenni az Unióban meglévő piaci erőkkel versenyezni;

  • Jogi, intézményi kritériumok:képesnek kell lenni eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek, beleértve a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is. EU jogrendszerét el kell fogadni.


A 25 k eur p ja tov bbi l p sek
A 25-ök Európája: további lépések Free Trade

  • 2000. dec. Nizzai csúcs - bővítési menetrend elfogadása, bővítési feltételek

  • 2001. jún.: Göteborgi Csúcs – a csatlakozások lezárása 2002-ig

  • 2001. dec. Laekeni csúcs - 10 csatlakozó ország nevesítése

  • 2002. dec. Koppenhágai csúcs - 10 ország meghívása az EU-ba 2004. május 1-jén

  • 2003. április 16. Athén: Csatlakozási szerződések aláírása


A 25 k eur p ja
A 25-ök Európája Free Trade

2004. Május 1-jén csatlakozik az EU-hoz:

Ciprus

Csehország

Észtország

Lengyelország

Lettország

Litvánia

Magyarország

Málta

Szlovénia

Szlovákia


A 27 ek eur p ja
A 27-ek Európája Free Trade

2007. január 1-jén Románia és Bulgária is csatlakozott az EU-hoz.


Tags gi felt teleket teljes t de nem eu tag orsz gok
Tagsági feltételeket teljesítő, Free Trade de nem EU tag országok

Svájc

Liechtenstein (valuta- és vámunió Svájccal)

Izland

Norvégia

Ezekben az országokban jelenleg csatlakozásellenes a közvélemény.



K z ss gi v vm nyok
Közösségi vívmányok Free Trade

Közösségi vívmányok = Közösség joganyaga

„Acquis communautaire”

Kötelező érvényű joganyagok

Nem kötelező érvényű joganyagok

JOGFORRÁSOK

A csatlakozási folyamat

az acquis átvételéről szól.


Jogforr sok
Jogforrások Free Trade

  • Elsődleges jogforrások:

    • Alkotmányszerződés (nem lépett hatályba!!)

    • EU alapszerződései és módosításai

    • Költségvetési és pü-i szerződések (1970, 1975)

    • Csatlakozási szerződések

    • Általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma, jóhiszeműség)

  • Másodlagos jogforrások: Közösségi intézmények által létrehozott jogszabályok

  • Európai Bíróság esetjoga

  • Közösségek és tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények


I 1 alkotm nyszerz d s
I/1. Alkotmányszerződés Free Trade

Az Alkotmányszerződés

hatályba lépése esetén egyetlen szerződésbe vonta volna össze a Római Szerződést és a Maastrichti Szerződést.

Az Euratom Szerződés továbbra is megmaradt volna önálló szerződésként.


I 2 alapszerz d sek
I/2. Alapszerződések Free Trade

Római

Szerződések

  • ESZAK alapító szerződés (2002. júl. 23-án hatályát vesztette)

  • EGK alapító szerződés (később EK)

  • Euratom alapító szerződés

  • Maastricthi Szerződés*

    Ezek a korábban aláírt szerződéseket módosították és felülírták annak érdekében, hogy lépést tartsanak a társadalmi változásokkal.


Maastrichti szerz d s
Maastrichti Szerződés Free Trade

  • EU létrehozása

  • EGK helyett EK

  • Létrejön az ún. 3 pilléres szerkezet

  • 1999-ig: Gazdasági- és monetáris unió és közös valuta létrehozása

  • Megállapodás közös kül-, és biztonságpolitika, valamint bel- és igazságügy kérdéseiben

  • Bevezették az uniós polgárságot

  • Kimondták az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad mozgását

  • Megnövelte az EP hatáskörét

  • A Tanácsban növelte a többségi szavazást

  • Bevezette a szubszidiaritás elvét


Az eur pai uni 3 pill re
Az Európai Unió 3 pillére Free Trade

Európai Unió

*Amszterdam után: „Rendőrségi és igazságügyi együttműködés

büntetőügyekben”

I. pillér

II. pillér

III. pillér

Európai Közösségek

-ESZAK/Montánunió

-EURATOM

-EK (EGK)

-Gazdasági és mon. unió

-Környezet

-Mezőgazdasági politika

-Polgárjogok

-Regionális politika

-4 alapszabadság

-3. pillérből áthelyezett témák

Közös Kül- és Biztonságpolitika

Bel- és Igazságügyi Együttműködés*


Az eur pai uni 3 pill re1
Az Európai Unió 3 pillére Free Trade

  • I. pillér: Európai Közösségek – SZUPRANACIONALITÁS

    • „Felségjog” a tagállamok felett

    • Széles és mélyreható hatáskörök

    • Egyes közösségi szervek tagállami függetlensége (EP, Európai Bíróság)

    • Kötelező erejű, széles körű többségi döntéshozatali és jogalkotási mechanizmusok

    • A közösségi szervek által alkotott jogszabályok közvetlen alkalmazandósága, közösségi jogrendszer autonómiája

    • Európai Bíróság kötelező joghatósága

  • II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika – KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Megteremtette az egységes fellépés jogi feltételeit

    • Fő célok: a tagállamok biztonságának erősítése; a világ békéjének és biztonságának megőrzése az ENSZ alapelvei szerint; a nemzetközi együttműködés fejlesztése


Az eur pai uni 3 pill re 4
Az Európai Unió 3 pillére 4. Free Trade

  • III. pillér: Bel-és igazságügyi együttműködés (később Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) –

    KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Létrehozásának okai: A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció

    • Fő célok: a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás, menedékjog, vízumok; küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem, terrorizmus; EUROPOL (Európai Rendőri Hivatal); bírósági együttműködés

    • A harmadik pillérből később több terület átkerült az elsőbe az Amszterdami Szerződés miatt, ezért átnevezték Rendőrségi és Igazságügyi együttműködésre


Iii pill r egy ttm k d se
III. Pillér együttműködése Free Trade

  • EUROPOL

    • Illegális kábítószer kereskedelem

    • Nukleáris és radioaktív anyagok csempészése

    • Embercsempészet

    • Emberkereskedelem

    • Gépjárműbűnözés

    • Élet-, testi épség, személyi szabadság , tulajdon elleni bűncselekmények

  • Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között

    • Kiadatás megkönnyítése

    • Együttműködés, végrehajtás megkönnyítése

    • Stb.


Az eur pai uni 3 pill re2
Az Európai Unió 3 pillére Free Trade

Két alapvető különbség:

  • Az 1. pillér az ún. közösségi modellen nyugszik, a másik 2 pillérkormányköziegyüttműködésen alapul. A 2. és a 3. pillér területén a tagállamoké és az EurópaiTanácsé a főszerep;

  • Az 1. pillérnek saját jogrendszere van, míg a másik 2 pillér esetén a nemzetközi jog szabályai az irányadók.


Az uni s polg rs g
Az uniós polgárság Free Trade

Mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió polgára is.

Az uniós polgárság nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít.


Az uni s polg rs g t bbletjogok
Az uniós polgárság - többletjogok Free Trade

  • EU tagországban szabad mozgás, utazás, tartózkodás

  • Lakóhely szerinti tagállamban helyhatósági és EP választáson aktív és passzív választójog

  • EU-n kívüli országokban bármely más EU tagállam diplomáciai képviseletének igénybe vétele

  • Petíció joga az EP-hez

  • Panasz joga az európai ombudsmanhoz


Maastrichti szerz d s az eu helye
Maastrichti Szerződés Free Trade - az EU helye

  • Az EU nem lépett a korábbi 3 Közösség helyébe és nem is szüntette meg azokat.

  • Az EU továbbra sem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is a 3 Közösség rendelkezik.

  • Az EU inkább politikai, mintsem jogi kategória.

  • Az EU az integráció minden elemét, annak kiteljesedését jelenti.

    Maastricht óta: európai integráció = Európai Unió


I 2 alapszerz d sek m dos t sai
I/2. Alapszerződések módosításai Free Trade

  • ESZAK szerződést (1952) és a Római Szerződést (1958) módosító:

    • Egyesülési Szerződés (1967)

    • Egységes Európai Okmány (1987).

  • Maastrichti Szerződést (1993) módosító:

    • Amszterdami Szerződés (1999),

    • Nizzai Szerződés (2003)

    • Lisszaboni Szerződés (2007).


Egyes l si szerz d s eur pai k z ss gek merger treaty european communities
Egyesülési Szerződés – Free Trade Európai Közösségek(Merger Treaty – European Communities)

  • Hatályba lépés: 1967. július 1.

  • Új név: Európai Közösségek (EK)

  • Összevonták:

    • ESZAK

    • EGK párhuzamos szervezeteit

    • Euratom

  • Fontos: a 3 szervezet megőrizte önálló jogalanyiságát, csak az intézmények váltak közössé!


Egys ges eur pai okm ny single european act
Egységes Európai Okmány Free Trade (Single European Act)

  • Luxemburg: 1987. január 1.

  • Római Szerződés módosítása

  • Kimondja: az egységes piac megvalósítását 1992. 12.31-ig el kell érni.

  • Tartalom:

    • Európai Tanács formális elismerése

    • Jogharmonizáció, közösségi jogalkotás fontossága

    • Környezetvédelmi politika

    • Intézményi változások


Az amszterdami szerz d s el zm nyek
Az Amszterdami Szerződés Free Trade - előzmények

  • Eredeti célja: Maastrichti Szerződés működésének értékelése, esetleges módosítások

  • Egyre több probléma az EU működésével:

    6 tagra szabták

    15 taggal működött

    27 tagúvá válik a közeli jövőben

  • Intézményi ill. döntéshozatali reform szükségessége

  • 1996. Torino: kormányközi konferencia

  • 1997. Amszterdam: a tárgyalások lezárása

  • 1999. május 1.: Amszterdami szerződés, a Maastrichti Szerződés módosítása – fél siker


Az amszterdami szerz d s 2
Az Amszterdami Szerződés 2. Free Trade

Pozitívumok:

  • 1. pillérben:

    • Bővítette az EP hatásköreit (együttdöntési jog bővítése)

    • Tanácsban tovább szűkült a konszenzusos döntéshozatal

    • Alapjoggá nyilvánította az Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférést

    • Az alapszerződéseket áttekinthetőbbé tette

  • Változások a közös kül-, és biztonságpolitika területén (2. pillér)

  • Változások a bel-, és igazságügyi együttműködés területén. (3. pillér) Innen az 1. pillérbe kerül (Schengeni Egyezmény):

    • A külső- és belső határőrizet

    • Bevándorlás

    • Menekültügy

    • Polgári igazságügyi együttműködés

  • 3. pillért átkeresztelték Rendőrségi és Bűnügyi együttműködésre


Az amszterdami szerz d s 3
Az Amszterdami Szerződés 3. Free Trade

  • Negatívumok:

    • Mértéktartó reformok

    • Nem született döntés:

      • Az EU további bővítéséről

      • Az intézményrendszer hatékonyabbá tételéről

    • A legfontosabb döntéseket elhalasztották = „Amszterdami maradékok”:

      • A Tanácsban az egyhangú döntések minimálisra csökkentése

      • A Tanácsi szavazatok újrasúlyozása

      • A Bizottság méretének és összetételének meghatározása

  • 1999. Kölni csúcs: „Új konferencia legkésőbb 2000-ig!”


Nizzai szerz d s 2003 febru r 1
Nizzai Szerződés: 2003. február 1. Free Trade

Alapvető cél: az EU hatékonyabb működése

Eredmények:

  • Lehetővé tette az EU keleti bővítését

  • Amszterdami maradékok:

    • minősített többségi szavazás kiterjesztése a vétójog rovására (68 területből 35-re sikerült kiterjeszteni)

    • a szavazatok újrasúlyozása a Tanácsban,

    • a Bizottság nagysága és összetétele

  • Tovább növelte az EP súlyát

  • A „megerősített együttműködés” könnyítése


Nizzai szerz d s
Nizzai Szerződés Free Trade

Kritika:

  • Az EP hatásköreit nem szélesítette ki eléggé: az integráció szempontjából fajsúlyos kérdések konszenzuson alapuló döntések maradtak:

  • A legfontosabb kérdések esetén fennmaradt a nemzeti vétó:

    • Nagy Britannia (adó és TB ügyek),

    • Németország (bevándorlás- és menedékügyek),

    • Spanyolország (strukturális és kohéziós alapok felhasználása)

  • A döntéshozatal az állampolgárok számára átláthatatlan lett:

    „Nizzában végre elérhető közelségbe került a keleti bővítés – az unió átláthatóvá, érthetőbbé válása viszont még az eddigieknél is messzebbre”.


Nizzai nyilatkozat
Nizzai Nyilatkozat Free Trade

  • Nizzai csúcs: 2004-ben újabb kormányközi konferenciát kell tartani az EU hosszabb távra szóló, komolyabb intézményi átalakításáról

  • Leendő témák:

    • EU és a tagállamok hatásköreinek precízebb szétválasztása

    • Az EU Alapjogi Charta státuszának meghatározása

    • A Szerződések egyszerűsítése


Lisszaboni szerz d s
Lisszaboni Szerződés Free Trade

  • Teljes neve: „az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”,

  • Aláírás: 2007. december 13.

  • Hatályba lépés: 2009. január 1.


Lisszaboni szerz d s1
Lisszaboni Szerződés Free Trade

  • Minősített többségi szavazatok számának növelése a Tanácsban,

  • Az EP megnövelt szerepe a döntéshozásban,

  • A pillérrendszer megszüntetése,

  • Új tisztségek: az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,

  • Jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát,

  • Kilépés az EU-ból.


I 3 csatlakoz si szerz d sek
I/3. Csatlakozási Szerződések Free Trade

1973: Dánia, Írország, Egyesült Királyság,

1981: Görögország,

1986: Spanyolország, Portugália,

1995: Ausztria, Finnország, Svédország

2004: Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia

2007: Románia, Bulgária csatlakozásakor.


Az els dleges jogforr sok jellemz i
Az elsődleges jogforrások jellemzői Free Trade

  • Kormányközi konferenciákon születnek

  • Konszenzus kell az elfogadásukhoz

  • Minden aláíró államnak belső alkotmányos előírásai szerint ratifikálni kell


Ii m sodlagos jogforr sok
II. Másodlagos jogforrások Free Trade

Jellemzői:

  • A Szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközök.

  • A közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.


ALAPÍTÓSZERZŐDÉSEK Free Trade

ÁLTALÁNOS JOGELVEK

Közös stratégia

Együttes fellépés

Közös álláspont

Rendelet

Kerethatározat

Irányelv

Határozat

Határozat

Határozat

Ajánlás

Egyezmény

Vélemény

1. pillér

2. pillér

3. pillér


Ii m sodlagos jogforr sok az 1 pill r jogi aktusai
II. Másodlagos jogforrások: Free Trade Az 1. pillér jogi aktusai

  • Rendelet (regulation):általános hatályú jogi aktus, amely kötelező és közvetlenülalkalmazandó (azaz a tagállamoktól nem igényel külön jogszabály kibocsátását).

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.

  • Irányelv (directive): a rendelethez képest kevésbé konkrét jogi aktus, kötelezően előírja a tagállamok részére az elérendő célt, de a megvalósítás formáját, módját, és a saját jogrendszerbe illesztést átengedi a tagállamoknak. A jogharmonizáció kapcsán különösen fontos jogforrás.

    Kiadja: Tanács, Tanács és EP közösen, Bizottság

  • Határozat (decision): Konkrét ügyekben konkrét címzettekhez szól, ami kötelezi a címzetteket.

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.


Ii m sodlagos jogforr sok az 1 pill r jogi aktusai1
II. Másodlagos jogforrások: Free Trade Az 1. pillér jogi aktusai

  • Ajánlás (recommendation): A címzettek felé magatartási vagy cselekvési elvárást fejez ki, de nem kötelező jogi aktus.

  • Vélemény (opinion): A címzett felé egy álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Szintén nem kötelező erejű norma.


Az eu m k d se
Az EU működése Free Trade


Az eu m k d se1
Az EU működése Free Trade


Int zm nyek rdek ir nyults gai
Intézmények érdek-irányultságai Free Trade

  • Tanács = tagállamok kormányai által kifejezett nemzeti érdek

  • Parlament = politikai pártok által hozott állampolgári (politikai) érdekek

  • Bizottság = szupranacionális bürokrácia által érvényesített közösségi érdekek

  • Bíróság = ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására, zökkenőmentes érvényesülésére


Int zm nyek alapfunkci i
Intézmények alapfunkciói Free Trade

  • Európai Tanács: állam- és kormányfői szintű ülések. Szerepe: az EU számára a politikai lendület megadása.

  • Európai Unió Tanácsa:az Unió fő döntéshozó, jogalkotó testülete. (kormányközi jelleg)

  • Európai Parlament: osztozik a jogalkotói és a döntéshozói hatáskörökön az Európai Unió Tanácsával. Ellenőrző, konzultatív szerv.

  • Európai Bizottság: A fő végrehajtó szerv, amely az EU közös érdekeit képviseli (szupranacionális jelleg). Javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező, és biztosítja az EU politikáinak megfelelő végrehajtását.


Int zm nyrendszer sszegz gondolatok
Intézményrendszer – Free Trade összegző gondolatok

  • Nem érvényesül a klasszikus hatalommegosztási elv

  • Tanácsközpontú modell

  • Demokrácia-deficit



Az eur pai cs csszervezetek
Az európai csúcsszervezetek döntéshozatalban

A Bizottság 1993. évi nyilatkozata: COM (93) 600 teszi egyértelművé:

  • „szakmákat átfogó/ágazatközi VAGY szektorális / ágazati, de európai szinten szerveződő szövetségeknek kell lenniük;

  • tagságuk olyan szervezetekre terjed ki, melyek saját országukban elismert és integráns részei a munkaügyi kapcsolatok rendszerének,

  • megfelelő szervezettel és infrastruktúrával rendelkeznek.”


Konkr tan
Konkrétan: döntéshozatalban

  • ETUC: Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation)

  • BusinessEurope

  • CEEP: Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Employers and Enterprises providing Public services)


ETUC döntéshozatalban

  • Megalakulás: 1973.

  • Megerősödés: Delors elnöksége alatt

  • 60 millió munkavállalói tag

  • Tagok: európai ágazati szakszervezetek; tagállami szakszervezetek

  • Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI)

  • 1990 óta: Európai Szakszervezeti Főiskola (European Trade Union College, ETUCO)


Etuc c ljai
ETUC céljai döntéshozatalban

  • A gazdasági és monetáris integrációt egyre mélyebb szociális tartalommal töltse meg.

  • Az Európa Tanács, az EFTA, valamint további európai intézmények relációjában az együttműködésre és a munka világára vonatkozó szabályok közelítésén dolgozik.

  • Az európai munkaadókkal az európai szintű munkaügyi kapcsolatok kialakításán és működtetésén munkálkodik.


Magyar tagok
Magyar tagok döntéshozatalban

  • Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

  • Liga Szakszervezetek

  • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

  • Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

  • Munkástanácsok Országos Szövetsége

  • Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés


Businesseurope
BusinessEurope döntéshozatalban

  • Jogelőd: UNICE (Union des Industries de la Communauté européenne) – 1958.

  • 2007. óta: BusinessEurope - The Confederation of European Business

  • A szervezet 35 ország összesen 41 tagszervezetét tömöríti magába (kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt)


Businesseurope c ljai
BusinessEurope céljai döntéshozatalban

  • Az európai munkaadók közötti együttműködés erősítése;

  • egy Európa-szerte versenyképes szabályozás kialakításának támogatása;

  • az EU valamennyi intézménye felé a munkaadói oldal érdekeinek képviselete – de mindez horizontálisan, azaz az ágazati törekvések figyelembevételével, de azok szintetizálásával történik


Magyar tag
Magyar tag döntéshozatalban

MGYOSZ: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége


CEEP döntéshozatalban

  • Alapítás: 1961.

  • Tagok:

    • állami tulajdonnal – teljes mértékben vagy részben – rendelkező munkaadók,

    • a tulajdonosi szerkezettől függetlenül mindazon szervezetek, amelyek általános gazdasági érdekeket megtestesítő tevékenységeket – közszolgálatot – végeznek (energia, közlekedési, kommunikációs és telekommunikációs, valamint az egészségügyi és oktatási szektorok)


Ceep c ljai
CEEP céljai döntéshozatalban

  • Képviseli tagjait az európai szociális párbeszéd tárgyalások és megállapodások rendszerében,

  • A tagszervezetek számára alapvető területeken a kutatás, az információk allokációja

  • Szakmai publikáció


Magyar tag1
Magyar tag döntéshozatalban

STRATOSZ: Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége


Tov bbi gazatk zi munkaad i sz vets gek
További ágazatközi döntéshozatalbanmunkaadói szövetségek

  • EUROCHAMBRES(The Association of European Chambers of Commerce and Industry);

  • Európai Kerekasztal (European Round Table);

  • AMCHAM-EU(American Chamber of Commerce to the European Union);

  • UEAPME(European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises);

  • EUROPEMI(European Committee for Small and Medium-sized Independent Companies)


Megjegyz sek
Megjegyzések döntéshozatalban

  • Az európai szintű szakszervezeti szövetségek, és a munkaadói szerveződések ágazatközi és ágazati szinten egyaránt jelen vannak. az EU döntéshozatali mechanizmusainak különböző színterein.

  • A munkaadók elsősorban az általuk képviselt vállalatok és a térség versenyképességéért dolgoznak (gazdaság- vagy a pénzügyi politika, a környezetvédelem és a klímaváltozás, a világkereskedelem, vagy az energetika.), és csak másodsorban képviselik a munkaadói érdekeket



Sz nterek
Színterek döntéshozatalban

  • Tripartit concentration: a szociális partnerek + a közösségi intézmények közös fóruma (=közös szakpolitika formálás)

  • A szociális partnerekkel való konzultáció

    • tematikus tanácsadó bizottságok;

    • Bizottság által kezdeményezett konzultáció (EUMSz 154.cikk) → MEGÁLLAPODÁS

  • Autonóm párbeszéd: a szociális partnerek bipartit kapcsolatrendszere


I tripartit concentration
I. Tripartit concentration döntéshozatalban

2002/174/EK határozat:

Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozóról

(Tripartit Social Summit for Growth and Employment

röviden: Tripartit Social Summit)


Tripartit concentration
Tripartit concentration döntéshozatalban

Résztvevők:

  • Tanács elnöksége és a két következő elnökség,

  • Bizottság,

  • szociális partnerek legmagasabb szintű képviselői.

    Témák:

    makrogazdaság, foglalkoztatáspolitika, szociális védelem és a képzés-fejlesztés


Ii konzult ci a tan csad bizotts gok
II. Konzultáció döntéshozatalbanA tanácsadó bizottságok

Tripartit működés a Bizottság mellett:

  • Foglalkoztatási Bizottság

  • Szociális Védelemmel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Európai Szakképzés-fejlesztési és Dokumentációs Központ

  • Munkahelyi Biztonság és Egészség Tanácsadó Bizottság

  • Nők és férfiak közötti egyenlő esélyek Tanácsadó Bizottság

  • Migráns Munkavállalók Szociális Biztonságával Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Személyek Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottság


Ii konzult ci eumsz 154 cikk
II. Konzultáció döntéshozatalbanEUMSz 154. cikk

„A Bizottság feladata elősegíteni a szociális partnerek uniós szintű konzultációját és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy könnyítse a felek közötti párbeszédet a számukra nyújtott kiegyensúlyozott támogatás biztosításával.

Ebből a célból a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt konzultál a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról.”

[EUMSz 154. cikk (2) bekezdés].


A konzult ci menete
A konzultáció menete döntéshozatalban

  • A Bizottság felhívást készít - a szociális partnerek megvitatják a szabályozandó kérdést. (max. 6 hét)

  • A Bizottság a kapott észrevételek függvényében dönt a második fázis elindításáról.

  • Ha szükséges a folytatás: második felhívás - a szociális partnerek jelzik a Bizottság felé egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a javaslattal kapcsolatban. (max. 6 hét)

  • A Bizottság szabadon dönt arról, hogy beépíti-e a véleményt vagy ajánlást az általa kibocsájtott jogszabályba vagy sem (a figyelmen kívül hagyással jogalapot teremthet az EB számára a döntés esetleges későbbi érvénytelenné nyilvánításához.)


Rintett ter letek eumsz 153
Érintett területek (EUMSz 153.) döntéshozatalban

  • Munkakörnyezet javítása

  • Munkafeltételek

  • Munkavállalók szociális biztonsága

  • Védelem MV megszüntetése esetén

  • Munkavállalók tájékoztatása

  • Munkaadók, munkavállalók érdekeinek képviselete, participáció

  • Harmadik országbeliek foglalkoztatása

  • Munkaerőpiacról kirekesztettek védelme

  • Férfiak és nők esélyegyenlősége

  • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

  • Szociális védelmi rendszerek modernizációja


Meg llapod s eumsz 155 cikk
MEGÁLLAPODÁS – döntéshozatalbanEUMSz 155. cikk

  • A szociális partnerek között uniós szintű párbeszéd, amennyiben úgy kívánják, szerződéses kapcsolatokhoz, így megállapodásokhoz vezethet.

  • Az uniós szinten megkötött megállapodásokat a tagállamok és szociális partnerek sajátos eljárásainak megfelelően VAGY a 153. cikk alá tartozó kérdésekben a felek együttes kérelmére a Tanács által meghozott határozattal kell végrehajtani. (A szövegen a Bizottság nem módosíthat)


P ld k
Példák döntéshozatalban

  • Keretmegállapodás a szülői szabadságról (1995), amelyet a szociális partnerek 2009-ben megújítottak

  • Keretmegállapodás a részmunkaidőről (1997)

  • Keretmegállapodás a határozott idejű foglalkoztatásról (1999)


Iii auton m p rbesz d
III. Autonóm párbeszéd döntéshozatalban

  • Indulás: 1985. Val Duchesse-i találkozó

  • Bizottsági kezdeményezésektől független, autonóm szerepvállalás a szociális partnerek részéről

  • Bipartit működés

  • Eredmény: közös állásfoglalás (joint opinion)

  • Jogi kötőerejük nincs

  • Témák: foglalkoztatáspolitika, képzés, szakképzés


Eumsz 155 auton m p rbesz d
EUMSz 155: Autonóm párbeszéd döntéshozatalban

Az EUMSz 153. cikkben felsorolt területeket érintő kérdésekben az aláíró felek együttes kérelmére a Bizottság jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezi, amelyet a Parlament véleményezése után a Tanács hoz meg irányelv, rendelet vagy határozat formájában.

A Tanács érdemben a szociális partnerek által kialakított szövegen nem módosíthat.


Eumsz 155 auton m p rbesz d1
EUMSz 155: Autonóm párbeszéd döntéshozatalban

A jogforrás végrehajtása a jogforrás minősítése szerint alakul és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatban a Bizottság folyamatosan konzultál a szociális partnerekkel, akik értelemszerűen érdekeltek a hatékony implementálásban.



Gazati szoci lis p rbesz d1
Ágazati szociális párbeszéd döntéshozatalban

  • 1999. január 1. óta: Ágazati Párbeszéd Bizottságok (Sectoral Dialogue Committees)

  • Előzmények: ágazati Közös Bizottságok, informális munkacsoportok, vitacsoportok

  • 37 db ÁPB (2008)

  • Bipartit struktúra

  • Eredmény: állásfoglalás, közös nyilatkozat, ajánlás, vélemény)

  • Jogi kötőerő nincs, alacsony hatásfok, önkéntes vállalás


Gazati szoci lis p rbesz d c lja
Ágazati szociális párbeszéd célja döntéshozatalban

  • véleményükkel segítik a Bizottság jogalkotó, politikaformáló és végrehajtó munkáját

  • fórumot teremtenek az ágazati szintű közvetlen szociális párbeszédhez, cél: a felek közötti megállapodások kötése, gyakorlatilag bármely témakörben, amely az adott bizottság kompetenciájába tartozik


L nyeges
Lényeges… döntéshozatalban

Nincs lehetőség arra, hogy az aláírók a Bizottsághoz fordulva kérjék annak tartalmának irányelvként való beemelését a közösségi jogba!


Eur pai pb k p lda
Európai ÁPB-k (példa) döntéshozatalban

  • Közúti szállítás

  • Munkaerő-kölcsönzés

  • Szálloda, étterem, kávéházak

  • Személyi szolgáltatások (fodrászat)

  • Tengeri halászat

  • Tengeri szállítás

  • Textilipar

  • Bőripar

  • PostEurope

  • Belvízi hajózás

  • Bankok

  • Biztosítás

  • Építőipar

  • Kereskedelem

  • Média

  • Mezőgazdaság

  • Távközlés

  • Vasút

  • Villamosenergia



Ter letek
Területek döntéshozatalban

INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG:

  • Egyenlő bánásmód elve

  • Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Munkafeltételek

  • Atipikus foglalkoztatás

    KOLLEKTÍV MUNKAJOG

  • Szociális párbeszéd


Egyenl b n sm d elve
Egyenlő bánásmód elve döntéshozatalban

  • RSZ 2. cikk és 119. cikk

  • 75/117/EGK irányelv („Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • 76/207/EGK irányelv („Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • 86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”)

  • 96/34/EK és 2010/18/EK irányelv (Szülői szabadság)

  • 97/80/EK irányelv (Bizonyítási teher és közvetett diszkr.)

  • ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely)

  • 2000/43/EK irányelv (Faji diszkrimináció tilalma)

  • 2000/78/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • 2006/54/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)


Rsz cikkelyek
RSZ cikkelyek döntéshozatalban

  • 2. cikk: RSZ egyik célja: a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása

  • 119. cikk: a nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bér jár (gazdasági megfontolások)


Jogesetek
Jogesetek döntéshozatalban

  • Defrenne kontra Sabena I-II-III.

  • Walrave & Koch kontra Association Union Cycliste


75 117 egk ir nyelv egyenl munk rt egyenl b r
75/117/EGK irányelv döntéshozatalban(„Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • Ok: 119. cikket nem alkalmazták a munkaadók

  • 3 megoldás:

    • Férfiak bérét csökkenteni (2. cikkbe ütközik)

    • Férfiak, nők bérét közelíteni (2. cikkbe ütközik)

    • Nők bérét emelni

  • Egyenlő munka ≠ Egyenlő értékű munka (munkakör-értékelés!)

  • Bér = alap + kiegészítés

  • Tilos a közvetlen, közvetett diszkrimináció


76 207 egk ir nyelv egyenl b n sm d ir nyelv
76/207/EGK irányelv döntéshozatalban(„Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • Nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód: a munkához jutás, szakmai előrejutás, munkafeltételek, szakképzés terén

  • A nőknek elsőbbséget biztosító szabályok akkor jogszerűek, ha:

    • Nem automatikusak és feltétel nélküliek

    • A jelölteket objektív módon értékelik

  • Von Colson és Kaman; Abrahamsson; és Kalanke ügyek


86 613 egk ir nyelv nfoglalkoztat k
86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”) döntéshozatalban

  • Önfoglalkoztató (self-employed) nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód

  • Önfoglalkoztató:

    • Nem bérből, hanem a munkájának hasznából él

    • Nem függő munka

    • Általában nincs alkalmazottja

  • DE! Nincs általános és kötelező fogalom!

  • Túl általános


96 34 ek s 2010 18 ek ir nyelv sz l i szabads g
96/34/EK és 2010/18/EK irányelv döntéshozatalban(Szülői szabadság)

  • Keretmegállapodásból lett irányelv!! (BusinessEurope, CEEP, ETUC)

  • Parental leave ≠ Maternity leave (szülési szabadság)

  • Ffi és nő is igénybe veheti

  • A szülési szabadság után jár

  • 3 hó – gyermek 8 éves koráig

  • Lejárta után joga van az eredeti munkakörbe való visszajutáshoz


97 80 ek ir nyelv bizony t si teher s k zvetett diszkrimin ci
97/80/EK irányelv döntéshozatalban(Bizonyítási teher és közvetett diszkrimináció)

  • CÉL: fenti irányelvekben garantált jogok megsértése esetén segítse a hatékony fellépést

  • Bizonyítási teher megfordítása: alperest (MA) terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést

  • Közvetett diszkrimináció: ha a diszkrimináció látszólag független a MV személyétől, de mégis az egyik nemhez tartozókat sújtja aránytalanul nagyobb mértékben, KIVÉVE, ha a szabály objektíve indokolható, jogszerű céljai vannak.


Asz 13 cikk antidiszkrimin ci s cikkely
ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely) döntéshozatalban

Alap: „Közösségi Charta a munkavállalók jogaiért”

Tiltja a hátrányos megkülönböztetést:

  • Nem

  • Faji, etnikai hovatartozás

  • Vallás, meggyőződés

  • Fogyatékosság

  • Kor

  • Szexuális irányultság alapján.


2000 43 ek ir nyelv faji diszkrimin ci tilalma
2000/43/EK irányelv döntéshozatalban(Faji diszkrimináció tilalma)

  • Irányelv a faji és etnikai hovatartozástól független egyenlő bánásmód biztosításáról

  • Tilos: közvetlen és közvetett diszkrimináció + zaklatás

  • Bizonyítási teher megfordítása

  • Viktimizáció tilalma

  • Kiterjed: foglalkoztatás, önfoglaloztatás, szakképzés, szociális védelem, oktatás …


2000 78 ek ir nyelv keretir nyelv az egyenl b n sm dr l a foglalkoztat sban
2000/78/EK irányelv döntéshozatalban(Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • Kiterjed:

    • Vallás, meggyőződés

    • Fogyatékosság

    • Kor

    • Szexuális orientáció

  • Nem terjed ki:

    • Faji, etnikai hovatartozás (lásd fent)

    • Nem (lásd lent)


2006 54 ek ir nyelv f rfiak s n k k z tti es lyegyenl s g a foglalkoztat s ter n
2006/54/EK irányelv döntéshozatalban(Férfiak és nők közötti esélyegyenlőség a foglalkoztatás terén)

  • Kiterjed: nemek vonatkozásában

  • Hatályát veszti:

    • 75/117/EGK irányelv

    • 76/207/EGK irányelv

    • 86/613/EGK irányelv

    • 97/80/EK irányelv


Munkav llal i jogok v delme a v llalkoz sok struktur lis talak t sa sor n
Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Transzfer: 77/187/EGK, 98/50/EK, 2001/23/EK irányelv

  • Csoportos létszámleépítés: 75/129/EGK, 92/56/EGK, 98/59/EK irányelv

  • Inszolvencia: 80/897/EGK, 87/164/EGK, 2008/94/EK irányelv


Transzfer ir nyelvek
Transzfer irányelvek strukturális átalakítása során

  • Alap: társasági jog – Rt-k fúziója – Goldmann jelentés

  • Lényeg:

    • Munkajogviszony átszáll

    • Munkavállaló ellentmondási joga? (Németo.)

    • Jogelőd, jogutód együttes felelőssége

    • Jogelőd tájékoztatási kötelezettsége

    • KSZ sorsa

    • Munkavállalói képviselők védelme, tájékoztatása

  • Mikkelsen, Sophie-Redmond Stichting ügyek


Transzfer szab lyok magyarorsz gon
Transzfer szabályok Magyarországon strukturális átalakítása során

2012.07.01-től:

  • MA személyében bekövetkező változás

  • Jogügyleten alapuló (adásvétel, bérlet …)

  • Általános successio (egyesülés, szétválás) kikerül az Mt-ből

  • Átvevő 1 évig köteles megtartani átadó KSZ-ét (kivéve: munkaidő, pihenőidő, kivéve, ha átvevőnél van KSZ)


Csoportos l tsz mle p t s ir nyelvek
Csoportos létszámleépítés irányelvek strukturális átalakítása során

  • Fogalom:

    • 20-100 fő között: 10 fő; 100-300 fő között: 10%; 300 felett 30 fő VAGY

    • 90 napon belül legalább 20 fő

  • Tájékoztatás és konzultáció:

    • Illetékes állami hatósággal

    • Munkavállalók képviselőivel

  • Tájékoztatás és konzultáció tárgykörei

    • (okok, érintettek száma, összlétszám, ütemezés, kiválasztási szempontok)


Csoportos l tsz mle p t s magyarorsz gon
Csoportos létszámleépítés Magyarországon strukturális átalakítása során

  • 1991: Flt. 22-23. §

  • 1995-től: Mt. 94/A. §

  • 2012.07.01-től: relatív diszpozitív rendelkezések


Inszolvencia ir nyelvek
Inszolvencia irányelvek strukturális átalakítása során

  • Alap: ILO 95. sz. egyezmény a munkabér védelméről

  • Tartalom:

    • Munkavállaló fogalma (tá. joga szerint)

    • Munkavállalói igény alapja (munkaviszony, Mszerződés)

    • Munkavállalói igény (munka díjazása)

    • Fizetésképtelenség meghatározása

    • Releváns időszak

    • Kifizetések limitje

    • Finanszírozó


Fizet sk ptelens g fogalma
Fizetésképtelenség fogalma strukturális átalakítása során

  • A hitelezők kérelmezték az eljárás megindítását

  • A tá. jogszabályai, közigazgatási intézkedései alapján meg kell indítani az eljárást

  • A hatáskörrel rendelkező szerv megállapította, hogy a munkaadó vállalkozását véglegesen bezárták, és a rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek az igények kielégítését szolgáló eljárás megindításához


Relev ns id szak
Releváns időszak strukturális átalakítása során

  • Fizetésképtelenség bekövetkezése

  • Fizetésképtelenségre alapozott felmondás közlése

  • A 2 között döntési lehetőség


Ltal nos limit
Általános limit strukturális átalakítása során

  • Vállalkozás jövedelmezőségétől függően

  • Egységesen

  • Munkavállalói kategóriánként eltérően


Finansz roz
Finanszírozó strukturális átalakítása során

  • Munkaügyi szervezet

  • Ere szakosodott más állami szerv

  • Bíróság (pl.: Svédország)


Inszolvencia magyarorsz gon
Inszolvencia Magyarországon strukturális átalakítása során

  • Törvényi háttér:

    • 1994. évi LXVI. tv. A Bérgarancia Alapról

    • 1991. évi IL. tv. Csődtörvény

    • Súlyos fogyatékosság: a csődtörvényre (felszámolásra) épül az inszolvencia eljárás

  • Felszámoló kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez, ha a bérfizetési napon a MA nem tud bért fizetni.

  • Mérték: LEGFELJEBB a tárgyévet megelőző 2. év bruttó nemzetgazdasági átlagbér ötszöröse

  • A támogatást vissza kell fizetni


Munkafelt telek
Munkafeltételek strukturális átalakítása során

  • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: 91/533/EGK irányelv

  • Munkaidő megszervezése: 93/104/EK és 2003/88/EK irányelvek

  • Gyermekek, fiatalok védelme: 94/33/EK irányelv


Munk ltat t j koztat si k telezetts ge
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége strukturális átalakítása során

  • EU munkajogának legáltalánosabb szabálya!

  • A munkaadó köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkajogviszony lényeges feltételeiről tájékoztatni.

  • Határidő: munkaviszony kezdetét követő 2 hónapon belül

  • Mód: munkaszerződésben, alkalmazást igazoló okiratban, egyéb iratban

  • Példálózó felsorolás:

    • Felek adatai, munkakör, munkavégzés helye, díjazás, határozott idő, szabadság mértéke, felmondási idő mértéke, munkaidő, KSZ/üzemi megállapodás, stb.


Munkaid megszervez se
Munkaidő megszervezése strukturális átalakítása során

  • Fogalom meghatározások (munkaidő, pihenőidő, éjszakai idő, …)

  • Minimális pihenőidők (munkaközi szünet, napi-, heti pihenőidő, maximális heti munkaidő, éves szabadság)

  • Éjszakai munka, váltott műszak, munkarendek


Gyermekek fiatalok v delme
Gyermekek, fiatalok védelme strukturális átalakítása során

  • Alap: ILO 5. sz. egyezmény + további 10 db

  • Cél: gyermekmunka felszámolása

  • Irányelv rendelkezések:

    • Gyermekmunka tilalma

    • Munkavégzés alsó korhatára: 15 év, kivétel:

      • Könnyű munka (14 felett)

      • Szakképzés, gyakorlati képzés (14 felett)

      • Sport, művészeti, film, reklám (hatósági engedéllyel)

    • Fiatal:

      • Gyermek (15 év alatt)

      • Serdülő (15-18 között)


Atipikus jogviszonyok
Atipikus jogviszonyok strukturális átalakítása során

  • Munkaerő-kölcsönzés: 91/383/EGK, 96/71/EK és 2008/104/EK irányelvek

  • Részmunkaidő: 97/81/EK irányelv (keretmegállapodás)

  • Határozott idő: 1999/70/EK (keretmegállapodás)

  • Távmunka: Távmunka Keretmegállapodás


Munkaer k lcs nz s 2008 temporary work leihkraft
Munkaerő-kölcsönzés (2008) strukturális átalakítása során(temporary work, Leihkraft)

  • Egyenlő bánásmód alapelve, kivétel:

    • A kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések között is kap fizetést

    • Kölcsönzöttek KSZ-e ettől eltérően rendelkezik

  • Ideiglenes jelleg


R szmunkaid part time job
Részmunkaidő strukturális átalakítása során(part-time job)

  • UNICE, CEEP, ETUC keretmegállapodása alapján

  • Irányelv: „minimumok minimuma”

  • Cél:

    • Dereguláció

    • Hátrányos megkülönböztetés felszámolása

    • Részmunkaidős foglalkoztatás minőségének javítása

    • Időarányosság elve

    • Önkéntesség elve


Hat rozott id fixed duration
Határozott idő strukturális átalakítása során(fixed duration)

  • UNICE, CEEP,ETUC keretmegállapodás

  • Határozott idő (objektív módon!):

    • Naptári nap

    • Feladat elvégzése

  • Munkaadói visszaélések megakadályozása:

    • Megújítás csak objektív okból

    • Idő maximalizált

    • Megújítások számának maximalizálása

  • Munkaadó tájékoztatási kötelezettsége a határozatlan idejű lehetőségekről


Szoci lis p rbesz d
Szociális párbeszéd strukturális átalakítása során

  • Európai üzemi tanácsról: 94/45/EK és 2009/38/EK irányelvek

  • Munkavállalók tájékoztatásáról és a velük való konzultációról: 2002/14/EK irányelv


Eur pai zemi tan cs
Európai üzemi tanács strukturális átalakítása során

„Közösségi szintű vállalkozás”:

  • tagállamokban működő, legalább 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve

  • legalább 2 tagállamban működő, mindegyikben legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás


Eur pai zemi tan cs1
Európai üzemi tanács strukturális átalakítása során

CÉL:

  • Az EUÜT, mint intézményes munkavállalói érdekképviseleti szerv létrehozása

  • A tájékoztatás és a véleményhez való jog gyakorlása az EUÜT-hoz képest eltérő módon, az érintettek megállapodása alapján kialakított, az előbbivel egyenértékű eljárásban is megvalósulhat.


Eur pai zemi tan cs t rgyk r k
Európai üzemi tanács tárgykörök strukturális átalakítása során

  • Rendkívüli részvételi jogok

  • (minden rendkívüli eseménykor):

  • Különleges, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények, így:

  • Vállalkozás, üzem áthelyezése, bezárása

  • (Tervezett) csoportos létszámleépítések

Rendes részvételi jogok

(évente 1-szer):

  • Vállalkozás felépítése

  • Gazdasági, pénzügyi helyzet

  • Várható fejlődés

  • Foglalkoztatás, befektetések helyzete

  • Szervezetet érintő lényeges változások

  • Új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése

  • Termelés áthelyezése

  • Egyesülések

  • Vállalkozások, üzemek, ezek részeinek leépítése, bezárása

  • Csoportos létszámleépítések


E t magyarorsz gon
Eüt Magyarországon strukturális átalakítása során

  • 2003. évi XXI. Törvény az Eüt-k létrehozásáról


T j koztat si ir nyelv 2002 14 ek
Tájékoztatási irányelv: strukturális átalakítása során2002/14/EK

  • Egy tagállamban legalább 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás

  • Egy tagállamban legalább 20 munkavállalót foglalkoztató üzem KÖTELES tájékoztatni és konzultációt folytatni:

    • Vállalkozás gazdasági helyzetéről

    • Foglalkoztatási szerkezetről

    • Olyan döntésekről, amelyek lényegesen befolyásolják a foglalkoztatás, munkaszervezés gyakorlatát


ad