Az eur pai integr ci t rt nete
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 141

Az európai integráció története PowerPoint PPT Presentation


  • 71 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az európai integráció története. Pax Romana. Gondolkodók, filozófusok. 1693, William Penn : „An Essay Towards the Present and Future Peace in Europe” Montesquieu , Rousseau , Emmanuel Kant 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok” 1923, Calgeri : „ Páneurópa ”.

Download Presentation

Az európai integráció története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az eur pai integr ci t rt nete

Az európai integráció története


Pax romana

Pax Romana


Gondolkod k filoz fusok

Gondolkodók, filozófusok

  • 1693, William Penn: „An EssayTowardsthePresent and FuturePeacein Europe”

  • Montesquieu,Rousseau, EmmanuelKant

  • 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok”

  • 1923,Calgeri: „Páneurópa”


Mi rt nem az az els vil gh bor ut n

Miért nem az az első világháború után?

  • Széthullottak a nagy közép-kelet-európai birodalmak - nacionalizmus felerősödése

  • Az újonnan alakult államok, - pl. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország - nem akarták feladni frissen szerzett függetlenségüket

  • A gazdasági válság, a fasizmus térhódítása és a fenyegető újabb háborús veszély miatt az államoknak saját gondjaikkal kellett törődniük.


A m sodik vil gh bor ut n

A második világháború után

  • Németország kérdése

  • Megromlik a viszony a szövetségesek között - hidegháború

  • Európa csak egységesen fellépve kompenzálhatja lecsökkent gazdasági súlyát az USA-val és a politikai súlyát a Szovjetunióval szemben (Churchill, 1946)

  • Korábbi laza kormányközi kapcsolatok kudarca (Népszövetség)


1944 benelux uni

1944: Benelux Unió

  • Cél: közös érdekeket megvalósító gazdasági együttműködés

  • Vámunión is túlmutatott, valódi integrációs tömörülésként jött létre


1949 eur pa tan cs council of europe

1949, Európa Tanács (Council of Europe)

  • 10 alapító tagország

  • ma 46 tag

  • kormányközi szervezet

  • fő céljai:

    • pluralista demokrácia

    • jogállamiság

    • társadalmi problémák kezelése

    • emberi jogok védelme

    • az európai kulturális identitás támogatása és fejlesztése


Gazdas gi egy ttm k d s kezdeti l p sei

Gazdasági együttműködés kezdeti lépései

  • 1947: Marshall terv

  • 1948: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) – 1961:OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

  • 1949: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

  • 1952: ESZAK (Európai Szén- és Acélipari Közösség)


Az eur pai sz n s ac lk z ss g mont nuni

Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió)

  • Robert Schumann - Jean Monneta kitervelők (1950)

  • 1951. április. 18: Európai Szén- és Acélközösség (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux Államok) (Nagy-Britannia távol marad)

  • Létrehozásának háttere: gazdasági egymásra utaltság

  • Szervezete:

    • Főhatóság

    • Tanács

    • Közgyűlés

    • Bíróság

  • 50 évre kötötték (2002-ben hatályát vesztette)


Katonai egy ttm k d s l p sei

Katonai együttműködés lépései

  • 1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

  • 1952: Európai Védelmi Közösség

  • 1954: Nyugat-európai Unió

  • 1955: Varsói Szerződés


1958 r mai szerz d sek

1958: Római Szerződések

  • Európai Gazdasági Közösség

  • Euratom


Eur pai gazdas gi k z ss g egk

Európai Gazdasági Közösség (EGK)

  • 6 alapító tagállam (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux államok)

  • célok:

    • vámok, mennyiségi korlátozások megszüntetése

    • vámunió, közös kereskedelempolitika

    • áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása („négy szabadság”)

    • közös mezőgazdasági-, közlekedési-, és versenypolitika

    • jogharmonizáció

    • közös szociálpolitika

    • Európai Beruházási Bank (EBRD) felállítása


Euratom

Euratom

  • célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és békés célú fejlesztése

  • konkrét feladatok:

    • közös kutatások

    • atomenergia hatékony felhasználása

    • nukleáris biztonság megteremtése

    • egészségvédelem, stb.

  • létrejön:

    • Közös Nukleáris Kutatóközpont

    • Európai Egyetemi Intézet


Eur pai szabadkereskedelmi meg llapod s efta european free trade association

Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA - European Free Trade Association)

  • 1960 - Nagy-Britannia kezdeményezésre írják alá a tagok

  • alapítók: Nagy-Britannia, Dánia, Ausztria, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, később cstalakozik Izland, Finnország, Liechtenstein

  • EGK vetélytársának indult

  • Legjelentősebb tagok később csatlakoztak az EGK-hoz - EFTA csekély jelentőségű szervvé apadt


Az egk s az efta

Az EGK és az EFTA

  • 1977: ipari termékek szabad kereskedelme EFTA és EGK között

  • 1994. 01.01: Európai Gazdasági Térség:

    • Tagok: EGK 12 tagja, EFTA 6 tagja

    • Az egységes piac szabályainak 80%-t átvették

    • EGT tagállamok konzultációs lehetőséggel rendelkeztek az egységes piacot érintő közösségi jogszabályok kidolgozásánál


Az integr ci s hajland s g alakul sa

Az integrációs hajlandóság alakulása

  • ’60-as évtized: „Aranykor”

  • ’70-es évtized: euro-szkepticizmus, pénzügyi válság, olajválság, gazdasági válság

  • ’80-as évtized: Integráció elmélyítése a cél

  • ‚90-es évtized – látványos felzárkózás – sikerek

  • 2000-es évek – válság, széthullás veszélye


Az egk els 15 ve aranykor 1958 1973

Az EGK első 15 éve: „Aranykor”(1958-1973)

  • Gyors belső integráció

  • Dinamikus belső kereskedelem

  • GDP növekedés: 5%

  • 1961: UK jelezte csatlakozási szándékát

    (majd 1967-ben ismét)

  • 1962: Közgyűlésből EP

  • 1962: döntés közös agrárpolitikáról

  • 1968: VÁMUNIÓ (de a tőke és a munkaerő teljesen szabad áramlását nem sikerült megvalósítani)


1973 az ek b v t se a 9 ek eur p ja

1973: Az EK bővítése A 9-ek Európája

  • Nagy Britannia (EFTA tag)

  • Írország: 83%-os támogatottság

  • Dánia: (EFTA tag) 63%-os támogatottság

  • Norvégia: kudarc a népszavazáson

    1973. január 1-én a Szerződés életbe lépett.

    Megszületett a Kilencek (erős) Európája.

    Triád (USA, Európai Közösségek, Japán)


A 9 ek eur p ja

A 9-ek Európája


1970 es vek euroszekpticizmus

1970-es évek: Euroszekpticizmus

Eredmények:

  • Közös kereskedelempolitika teljesen kiépül

  • Intenzív mikro- és makrogazdasági kapcsolatok

  • 1974-től Európai Tanács (rendszeres állam- és kormányfői egyeztetések)

  • 1979-től: Európai Monetáris Rendszer (EMS) útnak indul

    Kudarcok:

  • A 9 tag kevésbé összetartó, mint a 6

  • 1973: arab-izraeli háború – olajválság – protekcionista politikák – közös piac teljes megvalósítása elhúzódott

  • Gazdasági recesszió


1980 as vek

1980-as évek

  • Mediterrán bővítés megvalósul

  • 1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • 1985: Schengeni egyezmény

  • 1986: Egységes Európai Okmány


A mediterr n b v t s

A „mediterrán bővítés”

  • Görögország: 1981

  • Spanyolország: 1986

  • Portugália: 1986

    Sokszínű Európa

    Jelentős fejlettségbeli eltérések


1985 cockfield bizotts g feh r k nyv

1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • Fehér Könyv:

    • nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv

    • Javaslatként adja ki a Bizottság

  • Célja: az egységes piac megvalósítása 1992-re

  • Ehhez

    • pénzügyi (adózási szabályok),

    • fizikai (határellenőrzés),

    • technikai (szabványok, más előírások)

      akadályokat ( kb. 300) kellett lebontani


Schengeni egyezm nyek rendszere

Schengeni Egyezmények Rendszere

  • 1985. Schengeni Megállapodás (33 cikk): a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos megszüntetése

    (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg)

    • Rövid távú intézkedések: rendszeres ellenőrzések megszűntetése, formalitások könnyítése, vízumszabályok közelítése, stb.

    • Hosszú távú intézkedések: külső határok erősítése, hozzáadott-érték adó és jövedéki adók harmonizációja, stb.

  • 1990.Schengeni Végrehajtási Egyezmény (142 cikk): részletesen kifejti a megállapodás alkalmazásának és a viták megoldásának módját, kényes kérdések szabályozása (kiadatás, menekültügy, kábítószerek és fegyverek ellenőrzése, stb.)

  • A Schengeni vívmányoknak az EU keretébe történő beillesztéséről szóló egyezményt az Amszterdami Szerződéshez csatolták.

  • Hatályba lépés: 1995.


Schengeni vezet 2007 december 21 t l

Schengeni övezet 2007. december 21-től

  • 24 tag           

    • az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország:

    • valamint Norvégia és Izland.


A 3 b v t si k r a 15 k eur p ja szaki b v t s vagy efta b v t s

A 3. bővítési kör: A 15-ök Európája(„Északi bővítés” vagy ”EFTA bővítés”)

  • Egyre több csatlakozási kérelem az EU-hoz:

    • A.) EFTA országok: Ausztria, Finnország, Svédország

    • B.) Svájc, Norvégia

    • C.) volt szocialista KKE-i országok

  • 3. bővítési kör:Ausztria, Finnország, Svédország 1993-1995 (Norvégia ismét kimarad az újabb sikertelen népszavazás /1972/ után; Svájc szintén leszavazta, itt meg sem kezdődtek a tárgyalások.)

    1995. január 1.: A 15-ök Európája


A 25 k eur p ja az els l p s

A 25-ök Európája: az első lépés

Koppenhágai kritériumok (1993, Európai Tanács):

  • Politikai kritériumok:stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását;

  • Gazdasági kritériumok:működő piacgazdaság, képesnek kell lenni az Unióban meglévő piaci erőkkel versenyezni;

  • Jogi, intézményi kritériumok:képesnek kell lenni eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek, beleértve a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is. EU jogrendszerét el kell fogadni.


A 25 k eur p ja tov bbi l p sek

A 25-ök Európája: további lépések

  • 2000. dec. Nizzai csúcs - bővítési menetrend elfogadása, bővítési feltételek

  • 2001. jún.: Göteborgi Csúcs – a csatlakozások lezárása 2002-ig

  • 2001. dec. Laekeni csúcs - 10 csatlakozó ország nevesítése

  • 2002. dec. Koppenhágai csúcs - 10 ország meghívása az EU-ba 2004. május 1-jén

  • 2003. április 16. Athén: Csatlakozási szerződések aláírása


A 25 k eur p ja

A 25-ök Európája

2004. Május 1-jén csatlakozik az EU-hoz:

Ciprus

Csehország

Észtország

Lengyelország

Lettország

Litvánia

Magyarország

Málta

Szlovénia

Szlovákia


A 27 ek eur p ja

A 27-ek Európája

2007. január 1-jén Románia és Bulgária is csatlakozott az EU-hoz.


Tags gi felt teleket teljes t de nem eu tag orsz gok

Tagsági feltételeket teljesítő, de nem EU tag országok

Svájc

Liechtenstein (valuta- és vámunió Svájccal)

Izland

Norvégia

Ezekben az országokban jelenleg csatlakozásellenes a közvélemény.


K z ss gi jog uni s jog

Közösségi jog – uniós jog


K z ss gi v vm nyok

Közösségi vívmányok

Közösségi vívmányok = Közösség joganyaga

„Acquis communautaire”

Kötelező érvényű joganyagok

Nem kötelező érvényű joganyagok

JOGFORRÁSOK

A csatlakozási folyamat

az acquis átvételéről szól.


Jogforr sok

Jogforrások

  • Elsődleges jogforrások:

    • Alkotmányszerződés (nem lépett hatályba!!)

    • EU alapszerződései és módosításai

    • Költségvetési és pü-i szerződések (1970, 1975)

    • Csatlakozási szerződések

    • Általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma, jóhiszeműség)

  • Másodlagos jogforrások: Közösségi intézmények által létrehozott jogszabályok

  • Európai Bíróság esetjoga

  • Közösségek és tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények


I 1 alkotm nyszerz d s

I/1. Alkotmányszerződés

Az Alkotmányszerződés

hatályba lépése esetén egyetlen szerződésbe vonta volna össze a Római Szerződést és a Maastrichti Szerződést.

Az Euratom Szerződés továbbra is megmaradt volna önálló szerződésként.


I 2 alapszerz d sek

I/2. Alapszerződések

Római

Szerződések

  • ESZAK alapító szerződés (2002. júl. 23-án hatályát vesztette)

  • EGK alapító szerződés (később EK)

  • Euratom alapító szerződés

  • Maastricthi Szerződés*

    Ezek a korábban aláírt szerződéseket módosították és felülírták annak érdekében, hogy lépést tartsanak a társadalmi változásokkal.


Maastrichti szerz d s

Maastrichti Szerződés

  • EU létrehozása

  • EGK helyett EK

  • Létrejön az ún. 3 pilléres szerkezet

  • 1999-ig: Gazdasági- és monetáris unió és közös valuta létrehozása

  • Megállapodás közös kül-, és biztonságpolitika, valamint bel- és igazságügy kérdéseiben

  • Bevezették az uniós polgárságot

  • Kimondták az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad mozgását

  • Megnövelte az EP hatáskörét

  • A Tanácsban növelte a többségi szavazást

  • Bevezette a szubszidiaritás elvét


Az eur pai uni 3 pill re

Az Európai Unió 3 pillére

Európai Unió

*Amszterdam után: „Rendőrségi és igazságügyi együttműködés

büntetőügyekben”

I. pillér

II. pillér

III. pillér

Európai Közösségek

-ESZAK/Montánunió

-EURATOM

-EK (EGK)

-Gazdasági és mon. unió

-Környezet

-Mezőgazdasági politika

-Polgárjogok

-Regionális politika

-4 alapszabadság

-3. pillérből áthelyezett témák

Közös Kül- és Biztonságpolitika

Bel- és Igazságügyi Együttműködés*


Az eur pai uni 3 pill re1

Az Európai Unió 3 pillére

  • I. pillér: Európai Közösségek – SZUPRANACIONALITÁS

    • „Felségjog” a tagállamok felett

    • Széles és mélyreható hatáskörök

    • Egyes közösségi szervek tagállami függetlensége (EP, Európai Bíróság)

    • Kötelező erejű, széles körű többségi döntéshozatali és jogalkotási mechanizmusok

    • A közösségi szervek által alkotott jogszabályok közvetlen alkalmazandósága, közösségi jogrendszer autonómiája

    • Európai Bíróság kötelező joghatósága

  • II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika – KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Megteremtette az egységes fellépés jogi feltételeit

    • Fő célok: a tagállamok biztonságának erősítése; a világ békéjének és biztonságának megőrzése az ENSZ alapelvei szerint; a nemzetközi együttműködés fejlesztése


Az eur pai uni 3 pill re 4

Az Európai Unió 3 pillére 4.

  • III. pillér: Bel-és igazságügyi együttműködés (később Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) –

    KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Létrehozásának okai: A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció

    • Fő célok: a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás, menedékjog, vízumok; küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem, terrorizmus; EUROPOL (Európai Rendőri Hivatal); bírósági együttműködés

    • A harmadik pillérből később több terület átkerült az elsőbe az Amszterdami Szerződés miatt, ezért átnevezték Rendőrségi és Igazságügyi együttműködésre


Iii pill r egy ttm k d se

III. Pillér együttműködése

  • EUROPOL

    • Illegális kábítószer kereskedelem

    • Nukleáris és radioaktív anyagok csempészése

    • Embercsempészet

    • Emberkereskedelem

    • Gépjárműbűnözés

    • Élet-, testi épség, személyi szabadság , tulajdon elleni bűncselekmények

  • Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között

    • Kiadatás megkönnyítése

    • Együttműködés, végrehajtás megkönnyítése

    • Stb.


Az eur pai uni 3 pill re2

Az Európai Unió 3 pillére

Két alapvető különbség:

  • Az 1. pillér az ún. közösségi modellen nyugszik, a másik 2 pillérkormányköziegyüttműködésen alapul. A 2. és a 3. pillér területén a tagállamoké és az EurópaiTanácsé a főszerep;

  • Az 1. pillérnek saját jogrendszere van, míg a másik 2 pillér esetén a nemzetközi jog szabályai az irányadók.


Az uni s polg rs g

Az uniós polgárság

Mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió polgára is.

Az uniós polgárság nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít.


Az uni s polg rs g t bbletjogok

Az uniós polgárság - többletjogok

  • EU tagországban szabad mozgás, utazás, tartózkodás

  • Lakóhely szerinti tagállamban helyhatósági és EP választáson aktív és passzív választójog

  • EU-n kívüli országokban bármely más EU tagállam diplomáciai képviseletének igénybe vétele

  • Petíció joga az EP-hez

  • Panasz joga az európai ombudsmanhoz


Maastrichti szerz d s az eu helye

Maastrichti Szerződés- az EU helye

  • Az EU nem lépett a korábbi 3 Közösség helyébe és nem is szüntette meg azokat.

  • Az EU továbbra sem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is a 3 Közösség rendelkezik.

  • Az EU inkább politikai, mintsem jogi kategória.

  • Az EU az integráció minden elemét, annak kiteljesedését jelenti.

    Maastricht óta: európai integráció = Európai Unió


I 2 alapszerz d sek m dos t sai

I/2. Alapszerződések módosításai

  • ESZAK szerződést (1952) és a Római Szerződést (1958) módosító:

    • Egyesülési Szerződés (1967)

    • Egységes Európai Okmány (1987).

  • Maastrichti Szerződést (1993) módosító:

    • Amszterdami Szerződés (1999),

    • Nizzai Szerződés (2003)

    • Lisszaboni Szerződés (2007).


Egyes l si szerz d s eur pai k z ss gek merger treaty european communities

Egyesülési Szerződés – Európai Közösségek(Merger Treaty – European Communities)

  • Hatályba lépés: 1967. július 1.

  • Új név: Európai Közösségek (EK)

  • Összevonták:

    • ESZAK

    • EGKpárhuzamos szervezeteit

    • Euratom

  • Fontos: a 3 szervezet megőrizte önálló jogalanyiságát, csak az intézmények váltak közössé!


Egys ges eur pai okm ny single european act

Egységes Európai Okmány(Single European Act)

  • Luxemburg: 1987. január 1.

  • Római Szerződés módosítása

  • Kimondja: az egységes piac megvalósítását 1992. 12.31-ig el kell érni.

  • Tartalom:

    • Európai Tanács formális elismerése

    • Jogharmonizáció, közösségi jogalkotás fontossága

    • Környezetvédelmi politika

    • Intézményi változások


Az amszterdami szerz d s el zm nyek

Az Amszterdami Szerződés- előzmények

  • Eredeti célja: Maastrichti Szerződés működésének értékelése, esetleges módosítások

  • Egyre több probléma az EU működésével:

    6 tagra szabták

    15 taggal működött

    27 tagúvá válik a közeli jövőben

  • Intézményi ill. döntéshozatali reform szükségessége

  • 1996. Torino: kormányközi konferencia

  • 1997. Amszterdam: a tárgyalások lezárása

  • 1999. május 1.: Amszterdami szerződés, a Maastrichti Szerződés módosítása – fél siker


Az amszterdami szerz d s 2

Az Amszterdami Szerződés 2.

Pozitívumok:

  • 1. pillérben:

    • Bővítette az EP hatásköreit (együttdöntési jog bővítése)

    • Tanácsban tovább szűkült a konszenzusos döntéshozatal

    • Alapjoggá nyilvánította az Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférést

    • Az alapszerződéseket áttekinthetőbbé tette

  • Változások a közös kül-, és biztonságpolitika területén (2. pillér)

  • Változások a bel-, és igazságügyi együttműködés területén. (3. pillér) Innen az 1. pillérbe kerül (Schengeni Egyezmény):

    • A külső- és belső határőrizet

    • Bevándorlás

    • Menekültügy

    • Polgári igazságügyi együttműködés

  • 3. pillért átkeresztelték Rendőrségi és Bűnügyi együttműködésre


Az amszterdami szerz d s 3

Az Amszterdami Szerződés 3.

  • Negatívumok:

    • Mértéktartó reformok

    • Nem született döntés:

      • Az EU további bővítéséről

      • Az intézményrendszer hatékonyabbá tételéről

    • A legfontosabb döntéseket elhalasztották = „Amszterdami maradékok”:

      • A Tanácsban az egyhangú döntések minimálisra csökkentése

      • A Tanácsi szavazatok újrasúlyozása

      • A Bizottság méretének és összetételének meghatározása

  • 1999. Kölni csúcs: „Új konferencia legkésőbb 2000-ig!”


Nizzai szerz d s 2003 febru r 1

Nizzai Szerződés: 2003. február 1.

Alapvető cél: az EU hatékonyabb működése

Eredmények:

  • Lehetővé tette az EU keleti bővítését

  • Amszterdami maradékok:

    • minősített többségi szavazás kiterjesztése a vétójog rovására (68 területből 35-re sikerült kiterjeszteni)

    • a szavazatok újrasúlyozása a Tanácsban,

    • a Bizottság nagysága és összetétele

  • Tovább növelte az EP súlyát

  • A „megerősített együttműködés” könnyítése


Nizzai szerz d s

Nizzai Szerződés

Kritika:

  • Az EP hatásköreit nem szélesítette ki eléggé: az integráció szempontjából fajsúlyos kérdések konszenzuson alapuló döntések maradtak:

  • A legfontosabb kérdések esetén fennmaradt a nemzeti vétó:

    • Nagy Britannia (adó és TB ügyek),

    • Németország (bevándorlás- és menedékügyek),

    • Spanyolország (strukturális és kohéziós alapok felhasználása)

  • A döntéshozatal az állampolgárok számára átláthatatlan lett:

    „Nizzában végre elérhető közelségbe került a keleti bővítés – az unió átláthatóvá, érthetőbbé válása viszont még az eddigieknél is messzebbre”.


Nizzai nyilatkozat

Nizzai Nyilatkozat

  • Nizzai csúcs: 2004-ben újabb kormányközi konferenciát kell tartani az EU hosszabb távra szóló, komolyabb intézményi átalakításáról

  • Leendő témák:

    • EU és a tagállamok hatásköreinek precízebb szétválasztása

    • Az EU Alapjogi Charta státuszának meghatározása

    • A Szerződések egyszerűsítése


Lisszaboni szerz d s

Lisszaboni Szerződés

  • Teljes neve: „az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”,

  • Aláírás: 2007. december 13.

  • Hatályba lépés: 2009. január 1.


Lisszaboni szerz d s1

Lisszaboni Szerződés

  • Minősített többségi szavazatok számának növelése a Tanácsban,

  • Az EP megnövelt szerepe a döntéshozásban,

  • A pillérrendszer megszüntetése,

  • Új tisztségek: az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,

  • Jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát,

  • Kilépés az EU-ból.


I 3 csatlakoz si szerz d sek

I/3. Csatlakozási Szerződések

1973: Dánia, Írország, Egyesült Királyság,

1981: Görögország,

1986: Spanyolország, Portugália,

1995: Ausztria, Finnország, Svédország

2004: Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia

2007: Románia, Bulgária csatlakozásakor.


Az els dleges jogforr sok jellemz i

Az elsődleges jogforrások jellemzői

  • Kormányközi konferenciákon születnek

  • Konszenzus kell az elfogadásukhoz

  • Minden aláíró államnak belső alkotmányos előírásai szerint ratifikálni kell


Ii m sodlagos jogforr sok

II. Másodlagos jogforrások

Jellemzői:

  • A Szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközök.

  • A közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.


Az eur pai integr ci t rt nete

ALAPÍTÓSZERZŐDÉSEK

ÁLTALÁNOS JOGELVEK

Közös stratégia

Együttes fellépés

Közös álláspont

Rendelet

Kerethatározat

Irányelv

Határozat

Határozat

Határozat

Ajánlás

Egyezmény

Vélemény

1. pillér

2. pillér

3. pillér


Ii m sodlagos jogforr sok az 1 pill r jogi aktusai

II. Másodlagos jogforrások:Az 1. pillér jogi aktusai

  • Rendelet (regulation):általános hatályú jogi aktus, amely kötelező és közvetlenülalkalmazandó (azaz a tagállamoktól nem igényel külön jogszabály kibocsátását).

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.

  • Irányelv (directive): a rendelethez képest kevésbé konkrét jogi aktus, kötelezően előírja a tagállamok részére az elérendő célt, de a megvalósítás formáját, módját, és a saját jogrendszerbe illesztést átengedi a tagállamoknak. A jogharmonizáció kapcsán különösen fontos jogforrás.

    Kiadja: Tanács, Tanács és EP közösen, Bizottság

  • Határozat (decision): Konkrét ügyekben konkrét címzettekhez szól, ami kötelezi a címzetteket.

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.


Ii m sodlagos jogforr sok az 1 pill r jogi aktusai1

II. Másodlagos jogforrások:Az 1. pillér jogi aktusai

  • Ajánlás (recommendation): A címzettek felé magatartási vagy cselekvési elvárást fejez ki, de nem kötelező jogi aktus.

  • Vélemény (opinion): A címzett felé egy álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Szintén nem kötelező erejű norma.


Az eu m k d se

Az EU működése


Az eu m k d se1

Az EU működése


Int zm nyek rdek ir nyults gai

Intézmények érdek-irányultságai

  • Tanács = tagállamok kormányai által kifejezett nemzeti érdek

  • Parlament = politikai pártok által hozott állampolgári (politikai) érdekek

  • Bizottság = szupranacionális bürokrácia által érvényesített közösségi érdekek

  • Bíróság = ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására, zökkenőmentes érvényesülésére


Int zm nyek alapfunkci i

Intézmények alapfunkciói

  • Európai Tanács: állam- és kormányfői szintű ülések. Szerepe: az EU számára a politikai lendület megadása.

  • Európai Unió Tanácsa:az Unió fő döntéshozó, jogalkotó testülete. (kormányközi jelleg)

  • Európai Parlament: osztozik a jogalkotói és a döntéshozói hatáskörökön az Európai Unió Tanácsával. Ellenőrző, konzultatív szerv.

  • Európai Bizottság: A fő végrehajtó szerv, amely az EU közös érdekeit képviseli (szupranacionális jelleg). Javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező, és biztosítja az EU politikáinak megfelelő végrehajtását.


Int zm nyrendszer sszegz gondolatok

Intézményrendszer – összegző gondolatok

  • Nem érvényesül a klasszikus hatalommegosztási elv

  • Tanácsközpontú modell

  • Demokrácia-deficit


Eur pai szoci lis partnerek s szerep k a k z ss gi d nt shozatalban

Európai Szociális partnerek és szerepük a közösségi döntéshozatalban


Az eur pai cs csszervezetek

Az európai csúcsszervezetek

A Bizottság 1993. évi nyilatkozata: COM (93) 600 teszi egyértelművé:

  • „szakmákat átfogó/ágazatközi VAGY szektorális / ágazati, de európai szinten szerveződő szövetségeknek kell lenniük;

  • tagságuk olyan szervezetekre terjed ki, melyek saját országukban elismert és integráns részei a munkaügyi kapcsolatok rendszerének,

  • megfelelő szervezettel és infrastruktúrával rendelkeznek.”


Konkr tan

Konkrétan:

  • ETUC: Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation)

  • BusinessEurope

  • CEEP: Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Employers and Enterprises providing Public services)


Az eur pai integr ci t rt nete

ETUC

  • Megalakulás: 1973.

  • Megerősödés: Delors elnöksége alatt

  • 60 millió munkavállalói tag

  • Tagok: európai ágazati szakszervezetek; tagállami szakszervezetek

  • Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI)

  • 1990 óta: Európai Szakszervezeti Főiskola (European Trade Union College, ETUCO)


Etuc c ljai

ETUC céljai

  • A gazdasági és monetáris integrációt egyre mélyebb szociális tartalommal töltse meg.

  • Az Európa Tanács, az EFTA, valamint további európai intézmények relációjában az együttműködésre és a munka világára vonatkozó szabályok közelítésén dolgozik.

  • Az európai munkaadókkal az európai szintű munkaügyi kapcsolatok kialakításán és működtetésén munkálkodik.


Magyar tagok

Magyar tagok

  • Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

  • Liga Szakszervezetek

  • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

  • Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

  • Munkástanácsok Országos Szövetsége

  • Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés


Businesseurope

BusinessEurope

  • Jogelőd: UNICE (Union des Industries de la Communauté européenne) – 1958.

  • 2007. óta: BusinessEurope - The Confederation of European Business

  • A szervezet 35 ország összesen 41 tagszervezetét tömöríti magába (kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt)


Businesseurope c ljai

BusinessEurope céljai

  • Az európai munkaadók közötti együttműködés erősítése;

  • egy Európa-szerte versenyképes szabályozás kialakításának támogatása;

  • az EU valamennyi intézménye felé a munkaadói oldal érdekeinek képviselete – de mindez horizontálisan, azaz az ágazati törekvések figyelembevételével, de azok szintetizálásával történik


Magyar tag

Magyar tag

MGYOSZ: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége


Az eur pai integr ci t rt nete

CEEP

  • Alapítás: 1961.

  • Tagok:

    • állami tulajdonnal – teljes mértékben vagy részben – rendelkező munkaadók,

    • a tulajdonosi szerkezettől függetlenül mindazon szervezetek, amelyek általános gazdasági érdekeket megtestesítő tevékenységeket – közszolgálatot – végeznek (energia, közlekedési, kommunikációs és telekommunikációs, valamint az egészségügyi és oktatási szektorok)


Ceep c ljai

CEEP céljai

  • Képviseli tagjait az európai szociális párbeszéd tárgyalások és megállapodások rendszerében,

  • A tagszervezetek számára alapvető területeken a kutatás, az információk allokációja

  • Szakmai publikáció


Magyar tag1

Magyar tag

STRATOSZ: Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége


Tov bbi gazatk zi munkaad i sz vets gek

További ágazatközi munkaadói szövetségek

  • EUROCHAMBRES(The Association of European Chambers of Commerce and Industry);

  • Európai Kerekasztal (European Round Table);

  • AMCHAM-EU(American Chamber of Commerce to the European Union);

  • UEAPME(European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises);

  • EUROPEMI(European Committee for Small and Medium-sized Independent Companies)


Megjegyz sek

Megjegyzések

  • Az európai szintű szakszervezeti szövetségek, és a munkaadói szerveződések ágazatközi és ágazati szinten egyaránt jelen vannak. az EU döntéshozatali mechanizmusainak különböző színterein.

  • A munkaadók elsősorban az általuk képviselt vállalatok és a térség versenyképességéért dolgoznak (gazdaság- vagy a pénzügyi politika, a környezetvédelem és a klímaváltozás, a világkereskedelem, vagy az energetika.), és csak másodsorban képviselik a munkaadói érdekeket


Gazatokon t vel szoci lis p rbesz d

Ágazatokon átívelő szociális párbeszéd


Sz nterek

Színterek

  • Tripartit concentration: a szociális partnerek + a közösségi intézmények közös fóruma (=közös szakpolitika formálás)

  • A szociális partnerekkel való konzultáció

    • tematikus tanácsadó bizottságok;

    • Bizottság által kezdeményezett konzultáció (EUMSz 154.cikk) → MEGÁLLAPODÁS

  • Autonóm párbeszéd: a szociális partnerek bipartit kapcsolatrendszere


I tripartit concentration

I. Tripartit concentration

2002/174/EK határozat:

Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozóról

(Tripartit Social Summit for Growth and Employment

röviden: Tripartit Social Summit)


Tripartit concentration

Tripartit concentration

Résztvevők:

  • Tanács elnöksége és a két következő elnökség,

  • Bizottság,

  • szociális partnerek legmagasabb szintű képviselői.

    Témák:

    makrogazdaság, foglalkoztatáspolitika, szociális védelem és a képzés-fejlesztés


Ii konzult ci a tan csad bizotts gok

II. Konzultáció A tanácsadó bizottságok

Tripartit működés a Bizottság mellett:

  • Foglalkoztatási Bizottság

  • Szociális Védelemmel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Európai Szakképzés-fejlesztési és Dokumentációs Központ

  • Munkahelyi Biztonság és Egészség Tanácsadó Bizottság

  • Nők és férfiak közötti egyenlő esélyek Tanácsadó Bizottság

  • Migráns Munkavállalók Szociális Biztonságával Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Személyek Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottság


Ii konzult ci eumsz 154 cikk

II. Konzultáció EUMSz 154. cikk

„A Bizottság feladata elősegíteni a szociális partnerek uniós szintű konzultációját és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy könnyítse a felek közötti párbeszédet a számukra nyújtott kiegyensúlyozott támogatás biztosításával.

Ebből a célból a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt konzultál a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról.”

[EUMSz 154. cikk (2) bekezdés].


A konzult ci menete

A konzultáció menete

  • A Bizottság felhívást készít - a szociális partnerek megvitatják a szabályozandó kérdést. (max. 6 hét)

  • A Bizottság a kapott észrevételek függvényében dönt a második fázis elindításáról.

  • Ha szükséges a folytatás: második felhívás - a szociális partnerek jelzik a Bizottság felé egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a javaslattal kapcsolatban. (max. 6 hét)

  • A Bizottság szabadon dönt arról, hogy beépíti-e a véleményt vagy ajánlást az általa kibocsájtott jogszabályba vagy sem (a figyelmen kívül hagyással jogalapot teremthet az EB számára a döntés esetleges későbbi érvénytelenné nyilvánításához.)


Rintett ter letek eumsz 153

Érintett területek (EUMSz 153.)

  • Munkakörnyezet javítása

  • Munkafeltételek

  • Munkavállalók szociális biztonsága

  • Védelem MV megszüntetése esetén

  • Munkavállalók tájékoztatása

  • Munkaadók, munkavállalók érdekeinek képviselete, participáció

  • Harmadik országbeliek foglalkoztatása

  • Munkaerőpiacról kirekesztettek védelme

  • Férfiak és nők esélyegyenlősége

  • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

  • Szociális védelmi rendszerek modernizációja


Meg llapod s eumsz 155 cikk

MEGÁLLAPODÁS –EUMSz 155. cikk

  • A szociális partnerek között uniós szintű párbeszéd, amennyiben úgy kívánják, szerződéses kapcsolatokhoz, így megállapodásokhoz vezethet.

  • Az uniós szinten megkötött megállapodásokat a tagállamok és szociális partnerek sajátos eljárásainak megfelelően VAGY a 153. cikk alá tartozó kérdésekben a felek együttes kérelmére a Tanács által meghozott határozattal kell végrehajtani. (A szövegen a Bizottság nem módosíthat)


P ld k

Példák

  • Keretmegállapodás a szülői szabadságról (1995), amelyet a szociális partnerek 2009-ben megújítottak

  • Keretmegállapodás a részmunkaidőről (1997)

  • Keretmegállapodás a határozott idejű foglalkoztatásról (1999)


Iii auton m p rbesz d

III. Autonóm párbeszéd

  • Indulás: 1985. Val Duchesse-i találkozó

  • Bizottsági kezdeményezésektől független, autonóm szerepvállalás a szociális partnerek részéről

  • Bipartit működés

  • Eredmény: közös állásfoglalás (joint opinion)

  • Jogi kötőerejük nincs

  • Témák: foglalkoztatáspolitika, képzés, szakképzés


Eumsz 155 auton m p rbesz d

EUMSz 155: Autonóm párbeszéd

Az EUMSz 153. cikkben felsorolt területeket érintő kérdésekben az aláíró felek együttes kérelmére a Bizottság jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezi, amelyet a Parlament véleményezése után a Tanács hoz meg irányelv, rendelet vagy határozat formájában.

A Tanács érdemben a szociális partnerek által kialakított szövegen nem módosíthat.


Eumsz 155 auton m p rbesz d1

EUMSz 155: Autonóm párbeszéd

A jogforrás végrehajtása a jogforrás minősítése szerint alakul és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatban a Bizottság folyamatosan konzultál a szociális partnerekkel, akik értelemszerűen érdekeltek a hatékony implementálásban.


Gazati szoci lis p rbesz d

Ágazati szociális párbeszéd


Gazati szoci lis p rbesz d1

Ágazati szociális párbeszéd

  • 1999. január 1. óta: Ágazati Párbeszéd Bizottságok (Sectoral Dialogue Committees)

  • Előzmények: ágazati Közös Bizottságok, informális munkacsoportok, vitacsoportok

  • 37 db ÁPB (2008)

  • Bipartit struktúra

  • Eredmény: állásfoglalás, közös nyilatkozat, ajánlás, vélemény)

  • Jogi kötőerő nincs, alacsony hatásfok, önkéntes vállalás


Gazati szoci lis p rbesz d c lja

Ágazati szociális párbeszéd célja

  • véleményükkel segítik a Bizottság jogalkotó, politikaformáló és végrehajtó munkáját

  • fórumot teremtenek az ágazati szintű közvetlen szociális párbeszédhez, cél: a felek közötti megállapodások kötése, gyakorlatilag bármely témakörben, amely az adott bizottság kompetenciájába tartozik


L nyeges

Lényeges…

Nincs lehetőség arra, hogy az aláírók a Bizottsághoz fordulva kérjék annak tartalmának irányelvként való beemelését a közösségi jogba!


Eur pai pb k p lda

Európai ÁPB-k (példa)

  • Közúti szállítás

  • Munkaerő-kölcsönzés

  • Szálloda, étterem, kávéházak

  • Személyi szolgáltatások (fodrászat)

  • Tengeri halászat

  • Tengeri szállítás

  • Textilipar

  • Bőripar

  • PostEurope

  • Belvízi hajózás

  • Bankok

  • Biztosítás

  • Építőipar

  • Kereskedelem

  • Média

  • Mezőgazdaság

  • Távközlés

  • Vasút

  • Villamosenergia


Az eur pai szoci lpolitika ter letei

Az európai szociálpolitika területei


Ter letek

Területek

INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG:

  • Egyenlő bánásmód elve

  • Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Munkafeltételek

  • Atipikus foglalkoztatás

    KOLLEKTÍV MUNKAJOG

  • Szociális párbeszéd


Egyenl b n sm d elve

Egyenlő bánásmód elve

  • RSZ 2. cikk és 119. cikk

  • 75/117/EGK irányelv („Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • 76/207/EGK irányelv („Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • 86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”)

  • 96/34/EK és 2010/18/EK irányelv (Szülői szabadság)

  • 97/80/EK irányelv (Bizonyítási teher és közvetett diszkr.)

  • ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely)

  • 2000/43/EK irányelv (Faji diszkrimináció tilalma)

  • 2000/78/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • 2006/54/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)


Rsz cikkelyek

RSZ cikkelyek

  • 2. cikk: RSZ egyik célja: a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása

  • 119. cikk: a nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bér jár (gazdasági megfontolások)


Jogesetek

Jogesetek

  • Defrenne kontra Sabena I-II-III.

  • Walrave & Koch kontra Association Union Cycliste


75 117 egk ir nyelv egyenl munk rt egyenl b r

75/117/EGK irányelv („Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • Ok: 119. cikket nem alkalmazták a munkaadók

  • 3 megoldás:

    • Férfiak bérét csökkenteni (2. cikkbe ütközik)

    • Férfiak, nők bérét közelíteni (2. cikkbe ütközik)

    • Nők bérét emelni

  • Egyenlő munka ≠ Egyenlő értékű munka (munkakör-értékelés!)

  • Bér = alap + kiegészítés

  • Tilos a közvetlen, közvetett diszkrimináció


76 207 egk ir nyelv egyenl b n sm d ir nyelv

76/207/EGK irányelv („Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • Nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód: a munkához jutás, szakmai előrejutás, munkafeltételek, szakképzés terén

  • A nőknek elsőbbséget biztosító szabályok akkor jogszerűek, ha:

    • Nem automatikusak és feltétel nélküliek

    • A jelölteket objektív módon értékelik

  • Von Colson és Kaman; Abrahamsson; és Kalanke ügyek


86 613 egk ir nyelv nfoglalkoztat k

86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”)

  • Önfoglalkoztató (self-employed) nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód

  • Önfoglalkoztató:

    • Nem bérből, hanem a munkájának hasznából él

    • Nem függő munka

    • Általában nincs alkalmazottja

  • DE! Nincs általános és kötelező fogalom!

  • Túl általános


96 34 ek s 2010 18 ek ir nyelv sz l i szabads g

96/34/EK és 2010/18/EK irányelv (Szülői szabadság)

  • Keretmegállapodásból lett irányelv!! (BusinessEurope, CEEP, ETUC)

  • Parental leave ≠ Maternity leave (szülési szabadság)

  • Ffi és nő is igénybe veheti

  • A szülési szabadság után jár

  • 3 hó – gyermek 8 éves koráig

  • Lejárta után joga van az eredeti munkakörbe való visszajutáshoz


97 80 ek ir nyelv bizony t si teher s k zvetett diszkrimin ci

97/80/EK irányelv (Bizonyítási teher és közvetett diszkrimináció)

  • CÉL: fenti irányelvekben garantált jogok megsértése esetén segítse a hatékony fellépést

  • Bizonyítási teher megfordítása: alperest (MA) terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést

  • Közvetett diszkrimináció: ha a diszkrimináció látszólag független a MV személyétől, de mégis az egyik nemhez tartozókat sújtja aránytalanul nagyobb mértékben, KIVÉVE, ha a szabály objektíve indokolható, jogszerű céljai vannak.


Asz 13 cikk antidiszkrimin ci s cikkely

ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely)

Alap: „Közösségi Charta a munkavállalók jogaiért”

Tiltja a hátrányos megkülönböztetést:

  • Nem

  • Faji, etnikai hovatartozás

  • Vallás, meggyőződés

  • Fogyatékosság

  • Kor

  • Szexuális irányultság alapján.


2000 43 ek ir nyelv faji diszkrimin ci tilalma

2000/43/EK irányelv (Faji diszkrimináció tilalma)

  • Irányelv a faji és etnikai hovatartozástól független egyenlő bánásmód biztosításáról

  • Tilos: közvetlen és közvetett diszkrimináció + zaklatás

  • Bizonyítási teher megfordítása

  • Viktimizáció tilalma

  • Kiterjed: foglalkoztatás, önfoglaloztatás, szakképzés, szociális védelem, oktatás …


2000 78 ek ir nyelv keretir nyelv az egyenl b n sm dr l a foglalkoztat sban

2000/78/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • Kiterjed:

    • Vallás, meggyőződés

    • Fogyatékosság

    • Kor

    • Szexuális orientáció

  • Nem terjed ki:

    • Faji, etnikai hovatartozás (lásd fent)

    • Nem (lásd lent)


2006 54 ek ir nyelv f rfiak s n k k z tti es lyegyenl s g a foglalkoztat s ter n

2006/54/EK irányelv(Férfiak és nők közötti esélyegyenlőség a foglalkoztatás terén)

  • Kiterjed: nemek vonatkozásában

  • Hatályát veszti:

    • 75/117/EGK irányelv

    • 76/207/EGK irányelv

    • 86/613/EGK irányelv

    • 97/80/EK irányelv


Munkav llal i jogok v delme a v llalkoz sok struktur lis talak t sa sor n

Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Transzfer: 77/187/EGK, 98/50/EK, 2001/23/EK irányelv

  • Csoportos létszámleépítés: 75/129/EGK, 92/56/EGK, 98/59/EK irányelv

  • Inszolvencia: 80/897/EGK, 87/164/EGK, 2008/94/EK irányelv


Transzfer ir nyelvek

Transzfer irányelvek

  • Alap: társasági jog – Rt-k fúziója – Goldmann jelentés

  • Lényeg:

    • Munkajogviszony átszáll

    • Munkavállaló ellentmondási joga? (Németo.)

    • Jogelőd, jogutód együttes felelőssége

    • Jogelőd tájékoztatási kötelezettsége

    • KSZ sorsa

    • Munkavállalói képviselők védelme, tájékoztatása

  • Mikkelsen, Sophie-Redmond Stichting ügyek


Transzfer szab lyok magyarorsz gon

Transzfer szabályok Magyarországon

2012.07.01-től:

  • MA személyében bekövetkező változás

  • Jogügyleten alapuló (adásvétel, bérlet …)

  • Általános successio (egyesülés, szétválás) kikerül az Mt-ből

  • Átvevő 1 évig köteles megtartani átadó KSZ-ét (kivéve: munkaidő, pihenőidő, kivéve, ha átvevőnél van KSZ)


Csoportos l tsz mle p t s ir nyelvek

Csoportos létszámleépítés irányelvek

  • Fogalom:

    • 20-100 fő között: 10 fő; 100-300 fő között: 10%; 300 felett 30 fő VAGY

    • 90 napon belül legalább 20 fő

  • Tájékoztatás és konzultáció:

    • Illetékes állami hatósággal

    • Munkavállalók képviselőivel

  • Tájékoztatás és konzultáció tárgykörei

    • (okok, érintettek száma, összlétszám, ütemezés, kiválasztási szempontok)


Csoportos l tsz mle p t s magyarorsz gon

Csoportos létszámleépítés Magyarországon

  • 1991: Flt. 22-23. §

  • 1995-től: Mt. 94/A. §

  • 2012.07.01-től: relatív diszpozitív rendelkezések


Inszolvencia ir nyelvek

Inszolvencia irányelvek

  • Alap: ILO 95. sz. egyezmény a munkabér védelméről

  • Tartalom:

    • Munkavállaló fogalma (tá. joga szerint)

    • Munkavállalói igény alapja (munkaviszony, Mszerződés)

    • Munkavállalói igény (munka díjazása)

    • Fizetésképtelenség meghatározása

    • Releváns időszak

    • Kifizetések limitje

    • Finanszírozó


Fizet sk ptelens g fogalma

Fizetésképtelenség fogalma

  • A hitelezők kérelmezték az eljárás megindítását

  • A tá. jogszabályai, közigazgatási intézkedései alapján meg kell indítani az eljárást

  • A hatáskörrel rendelkező szerv megállapította, hogy a munkaadó vállalkozását véglegesen bezárták, és a rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek az igények kielégítését szolgáló eljárás megindításához


Relev ns id szak

Releváns időszak

  • Fizetésképtelenség bekövetkezése

  • Fizetésképtelenségre alapozott felmondás közlése

  • A 2 között döntési lehetőség


Ltal nos limit

Általános limit

  • Vállalkozás jövedelmezőségétől függően

  • Egységesen

  • Munkavállalói kategóriánként eltérően


Finansz roz

Finanszírozó

  • Munkaügyi szervezet

  • Ere szakosodott más állami szerv

  • Bíróság (pl.: Svédország)


Inszolvencia magyarorsz gon

Inszolvencia Magyarországon

  • Törvényi háttér:

    • 1994. évi LXVI. tv. A Bérgarancia Alapról

    • 1991. évi IL. tv. Csődtörvény

    • Súlyos fogyatékosság: a csődtörvényre (felszámolásra) épül az inszolvencia eljárás

  • Felszámoló kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez, ha a bérfizetési napon a MA nem tud bért fizetni.

  • Mérték: LEGFELJEBB a tárgyévet megelőző 2. év bruttó nemzetgazdasági átlagbér ötszöröse

  • A támogatást vissza kell fizetni


Munkafelt telek

Munkafeltételek

  • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: 91/533/EGK irányelv

  • Munkaidő megszervezése: 93/104/EK és 2003/88/EK irányelvek

  • Gyermekek, fiatalok védelme: 94/33/EK irányelv


Munk ltat t j koztat si k telezetts ge

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

  • EU munkajogának legáltalánosabb szabálya!

  • A munkaadó köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkajogviszony lényeges feltételeiről tájékoztatni.

  • Határidő: munkaviszony kezdetét követő 2 hónapon belül

  • Mód: munkaszerződésben, alkalmazást igazoló okiratban, egyéb iratban

  • Példálózó felsorolás:

    • Felek adatai, munkakör, munkavégzés helye, díjazás, határozott idő, szabadság mértéke, felmondási idő mértéke, munkaidő, KSZ/üzemi megállapodás, stb.


Munkaid megszervez se

Munkaidő megszervezése

  • Fogalom meghatározások (munkaidő, pihenőidő, éjszakai idő, …)

  • Minimális pihenőidők (munkaközi szünet, napi-, heti pihenőidő, maximális heti munkaidő, éves szabadság)

  • Éjszakai munka, váltott műszak, munkarendek


Gyermekek fiatalok v delme

Gyermekek, fiatalok védelme

  • Alap: ILO 5. sz. egyezmény + további 10 db

  • Cél: gyermekmunka felszámolása

  • Irányelv rendelkezések:

    • Gyermekmunka tilalma

    • Munkavégzés alsó korhatára: 15 év, kivétel:

      • Könnyű munka (14 felett)

      • Szakképzés, gyakorlati képzés (14 felett)

      • Sport, művészeti, film, reklám (hatósági engedéllyel)

    • Fiatal:

      • Gyermek (15 év alatt)

      • Serdülő (15-18 között)


Atipikus jogviszonyok

Atipikus jogviszonyok

  • Munkaerő-kölcsönzés: 91/383/EGK, 96/71/EK és 2008/104/EK irányelvek

  • Részmunkaidő: 97/81/EK irányelv (keretmegállapodás)

  • Határozott idő: 1999/70/EK (keretmegállapodás)

  • Távmunka: Távmunka Keretmegállapodás


Munkaer k lcs nz s 2008 temporary work leihkraft

Munkaerő-kölcsönzés (2008)(temporary work, Leihkraft)

  • Egyenlő bánásmód alapelve, kivétel:

    • A kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések között is kap fizetést

    • Kölcsönzöttek KSZ-e ettől eltérően rendelkezik

  • Ideiglenes jelleg


R szmunkaid part time job

Részmunkaidő(part-time job)

  • UNICE, CEEP, ETUC keretmegállapodása alapján

  • Irányelv: „minimumok minimuma”

  • Cél:

    • Dereguláció

    • Hátrányos megkülönböztetés felszámolása

    • Részmunkaidős foglalkoztatás minőségének javítása

    • Időarányosság elve

    • Önkéntesség elve


Hat rozott id fixed duration

Határozott idő(fixed duration)

  • UNICE, CEEP,ETUC keretmegállapodás

  • Határozott idő (objektív módon!):

    • Naptári nap

    • Feladat elvégzése

  • Munkaadói visszaélések megakadályozása:

    • Megújítás csak objektív okból

    • Idő maximalizált

    • Megújítások számának maximalizálása

  • Munkaadó tájékoztatási kötelezettsége a határozatlan idejű lehetőségekről


Szoci lis p rbesz d

Szociális párbeszéd

  • Európai üzemi tanácsról: 94/45/EK és 2009/38/EK irányelvek

  • Munkavállalók tájékoztatásáról és a velük való konzultációról: 2002/14/EK irányelv


Eur pai zemi tan cs

Európai üzemi tanács

„Közösségi szintű vállalkozás”:

  • tagállamokban működő, legalább 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve

  • legalább 2 tagállamban működő, mindegyikben legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás


Eur pai zemi tan cs1

Európai üzemi tanács

CÉL:

  • Az EUÜT, mint intézményes munkavállalói érdekképviseleti szerv létrehozása

  • A tájékoztatás és a véleményhez való jog gyakorlása az EUÜT-hoz képest eltérő módon, az érintettek megállapodása alapján kialakított, az előbbivel egyenértékű eljárásban is megvalósulhat.


Eur pai zemi tan cs t rgyk r k

Európai üzemi tanács tárgykörök

  • Rendkívüli részvételi jogok

  • (minden rendkívüli eseménykor):

  • Különleges, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények, így:

  • Vállalkozás, üzem áthelyezése, bezárása

  • (Tervezett) csoportos létszámleépítések

Rendes részvételi jogok

(évente 1-szer):

  • Vállalkozás felépítése

  • Gazdasági, pénzügyi helyzet

  • Várható fejlődés

  • Foglalkoztatás, befektetések helyzete

  • Szervezetet érintő lényeges változások

  • Új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése

  • Termelés áthelyezése

  • Egyesülések

  • Vállalkozások, üzemek, ezek részeinek leépítése, bezárása

  • Csoportos létszámleépítések


E t magyarorsz gon

Eüt Magyarországon

  • 2003. évi XXI. Törvény az Eüt-k létrehozásáról


T j koztat si ir nyelv 2002 14 ek

Tájékoztatási irányelv: 2002/14/EK

  • Egy tagállamban legalább 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás

  • Egy tagállamban legalább 20 munkavállalót foglalkoztató üzem KÖTELES tájékoztatni és konzultációt folytatni:

    • Vállalkozás gazdasági helyzetéről

    • Foglalkoztatási szerkezetről

    • Olyan döntésekről, amelyek lényegesen befolyásolják a foglalkoztatás, munkaszervezés gyakorlatát


  • Login