Az eur pai integr ci t rt nete
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 141

Az európai integráció története PowerPoint PPT Presentation


  • 92 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az európai integráció története. Pax Romana. Gondolkodók, filozófusok. 1693, William Penn : „An Essay Towards the Present and Future Peace in Europe” Montesquieu , Rousseau , Emmanuel Kant 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok” 1923, Calgeri : „ Páneurópa ”.

Download Presentation

Az európai integráció története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az európai integráció története


Pax Romana


Gondolkodók, filozófusok

  • 1693, William Penn: „An EssayTowardsthePresent and FuturePeacein Europe”

  • Montesquieu,Rousseau, EmmanuelKant

  • 1849, Victor Hugo: „Európai Egyesült Államok”

  • 1923,Calgeri: „Páneurópa”


Miért nem az az első világháború után?

  • Széthullottak a nagy közép-kelet-európai birodalmak - nacionalizmus felerősödése

  • Az újonnan alakult államok, - pl. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország - nem akarták feladni frissen szerzett függetlenségüket

  • A gazdasági válság, a fasizmus térhódítása és a fenyegető újabb háborús veszély miatt az államoknak saját gondjaikkal kellett törődniük.


A második világháború után

  • Németország kérdése

  • Megromlik a viszony a szövetségesek között - hidegháború

  • Európa csak egységesen fellépve kompenzálhatja lecsökkent gazdasági súlyát az USA-val és a politikai súlyát a Szovjetunióval szemben (Churchill, 1946)

  • Korábbi laza kormányközi kapcsolatok kudarca (Népszövetség)


1944: Benelux Unió

  • Cél: közös érdekeket megvalósító gazdasági együttműködés

  • Vámunión is túlmutatott, valódi integrációs tömörülésként jött létre


1949, Európa Tanács (Council of Europe)

  • 10 alapító tagország

  • ma 46 tag

  • kormányközi szervezet

  • fő céljai:

    • pluralista demokrácia

    • jogállamiság

    • társadalmi problémák kezelése

    • emberi jogok védelme

    • az európai kulturális identitás támogatása és fejlesztése


Gazdasági együttműködés kezdeti lépései

  • 1947: Marshall terv

  • 1948: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) – 1961:OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

  • 1949: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

  • 1952: ESZAK (Európai Szén- és Acélipari Közösség)


Az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió)

  • Robert Schumann - Jean Monneta kitervelők (1950)

  • 1951. április. 18: Európai Szén- és Acélközösség (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux Államok) (Nagy-Britannia távol marad)

  • Létrehozásának háttere: gazdasági egymásra utaltság

  • Szervezete:

    • Főhatóság

    • Tanács

    • Közgyűlés

    • Bíróság

  • 50 évre kötötték (2002-ben hatályát vesztette)


Katonai együttműködés lépései

  • 1949: Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

  • 1952: Európai Védelmi Közösség

  • 1954: Nyugat-európai Unió

  • 1955: Varsói Szerződés


1958: Római Szerződések

  • Európai Gazdasági Közösség

  • Euratom


Európai Gazdasági Közösség (EGK)

  • 6 alapító tagállam (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux államok)

  • célok:

    • vámok, mennyiségi korlátozások megszüntetése

    • vámunió, közös kereskedelempolitika

    • áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása („négy szabadság”)

    • közös mezőgazdasági-, közlekedési-, és versenypolitika

    • jogharmonizáció

    • közös szociálpolitika

    • Európai Beruházási Bank (EBRD) felállítása


Euratom

  • célja az atomenergia-ipar gyors megteremtése és békés célú fejlesztése

  • konkrét feladatok:

    • közös kutatások

    • atomenergia hatékony felhasználása

    • nukleáris biztonság megteremtése

    • egészségvédelem, stb.

  • létrejön:

    • Közös Nukleáris Kutatóközpont

    • Európai Egyetemi Intézet


Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (EFTA - European Free Trade Association)

  • 1960 - Nagy-Britannia kezdeményezésre írják alá a tagok

  • alapítók: Nagy-Britannia, Dánia, Ausztria, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország, később cstalakozik Izland, Finnország, Liechtenstein

  • EGK vetélytársának indult

  • Legjelentősebb tagok később csatlakoztak az EGK-hoz - EFTA csekély jelentőségű szervvé apadt


Az EGK és az EFTA

  • 1977: ipari termékek szabad kereskedelme EFTA és EGK között

  • 1994. 01.01: Európai Gazdasági Térség:

    • Tagok: EGK 12 tagja, EFTA 6 tagja

    • Az egységes piac szabályainak 80%-t átvették

    • EGT tagállamok konzultációs lehetőséggel rendelkeztek az egységes piacot érintő közösségi jogszabályok kidolgozásánál


Az integrációs hajlandóság alakulása

  • ’60-as évtized: „Aranykor”

  • ’70-es évtized: euro-szkepticizmus, pénzügyi válság, olajválság, gazdasági válság

  • ’80-as évtized: Integráció elmélyítése a cél

  • ‚90-es évtized – látványos felzárkózás – sikerek

  • 2000-es évek – válság, széthullás veszélye


Az EGK első 15 éve: „Aranykor”(1958-1973)

  • Gyors belső integráció

  • Dinamikus belső kereskedelem

  • GDP növekedés: 5%

  • 1961: UK jelezte csatlakozási szándékát

    (majd 1967-ben ismét)

  • 1962: Közgyűlésből EP

  • 1962: döntés közös agrárpolitikáról

  • 1968: VÁMUNIÓ (de a tőke és a munkaerő teljesen szabad áramlását nem sikerült megvalósítani)


1973: Az EK bővítése A 9-ek Európája

  • Nagy Britannia (EFTA tag)

  • Írország: 83%-os támogatottság

  • Dánia: (EFTA tag) 63%-os támogatottság

  • Norvégia: kudarc a népszavazáson

    1973. január 1-én a Szerződés életbe lépett.

    Megszületett a Kilencek (erős) Európája.

    Triád (USA, Európai Közösségek, Japán)


A 9-ek Európája


1970-es évek: Euroszekpticizmus

Eredmények:

  • Közös kereskedelempolitika teljesen kiépül

  • Intenzív mikro- és makrogazdasági kapcsolatok

  • 1974-től Európai Tanács (rendszeres állam- és kormányfői egyeztetések)

  • 1979-től: Európai Monetáris Rendszer (EMS) útnak indul

    Kudarcok:

  • A 9 tag kevésbé összetartó, mint a 6

  • 1973: arab-izraeli háború – olajválság – protekcionista politikák – közös piac teljes megvalósítása elhúzódott

  • Gazdasági recesszió


1980-as évek

  • Mediterrán bővítés megvalósul

  • 1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • 1985: Schengeni egyezmény

  • 1986: Egységes Európai Okmány


A „mediterrán bővítés”

  • Görögország: 1981

  • Spanyolország: 1986

  • Portugália: 1986

    Sokszínű Európa

    Jelentős fejlettségbeli eltérések


1985: Cockfield-Bizottság: „Fehér Könyv”

  • Fehér Könyv:

    • nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó terv

    • Javaslatként adja ki a Bizottság

  • Célja: az egységes piac megvalósítása 1992-re

  • Ehhez

    • pénzügyi (adózási szabályok),

    • fizikai (határellenőrzés),

    • technikai (szabványok, más előírások)

      akadályokat ( kb. 300) kellett lebontani


Schengeni Egyezmények Rendszere

  • 1985. Schengeni Megállapodás (33 cikk): a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos megszüntetése

    (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg)

    • Rövid távú intézkedések: rendszeres ellenőrzések megszűntetése, formalitások könnyítése, vízumszabályok közelítése, stb.

    • Hosszú távú intézkedések: külső határok erősítése, hozzáadott-érték adó és jövedéki adók harmonizációja, stb.

  • 1990.Schengeni Végrehajtási Egyezmény (142 cikk): részletesen kifejti a megállapodás alkalmazásának és a viták megoldásának módját, kényes kérdések szabályozása (kiadatás, menekültügy, kábítószerek és fegyverek ellenőrzése, stb.)

  • A Schengeni vívmányoknak az EU keretébe történő beillesztéséről szóló egyezményt az Amszterdami Szerződéshez csatolták.

  • Hatályba lépés: 1995.


Schengeni övezet 2007. december 21-től

  • 24 tag           

    • az Európai Unió 27 tagja közül 22 ország:

    • valamint Norvégia és Izland.


A 3. bővítési kör: A 15-ök Európája(„Északi bővítés” vagy ”EFTA bővítés”)

  • Egyre több csatlakozási kérelem az EU-hoz:

    • A.) EFTA országok: Ausztria, Finnország, Svédország

    • B.) Svájc, Norvégia

    • C.) volt szocialista KKE-i országok

  • 3. bővítési kör:Ausztria, Finnország, Svédország 1993-1995 (Norvégia ismét kimarad az újabb sikertelen népszavazás /1972/ után; Svájc szintén leszavazta, itt meg sem kezdődtek a tárgyalások.)

    1995. január 1.: A 15-ök Európája


A 25-ök Európája: az első lépés

Koppenhágai kritériumok (1993, Európai Tanács):

  • Politikai kritériumok:stabilan működő demokratikus intézményrendszer, amely garantálja a jogállam és az emberi jogok tényleges érvényesülését és biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását;

  • Gazdasági kritériumok:működő piacgazdaság, képesnek kell lenni az Unióban meglévő piaci erőkkel versenyezni;

  • Jogi, intézményi kritériumok:képesnek kell lenni eleget tenni a tagságból származó kötelezettségeknek, beleértve a politikai, valamint a gazdasági és monetáris unió céljait is. EU jogrendszerét el kell fogadni.


A 25-ök Európája: további lépések

  • 2000. dec. Nizzai csúcs - bővítési menetrend elfogadása, bővítési feltételek

  • 2001. jún.: Göteborgi Csúcs – a csatlakozások lezárása 2002-ig

  • 2001. dec. Laekeni csúcs - 10 csatlakozó ország nevesítése

  • 2002. dec. Koppenhágai csúcs - 10 ország meghívása az EU-ba 2004. május 1-jén

  • 2003. április 16. Athén: Csatlakozási szerződések aláírása


A 25-ök Európája

2004. Május 1-jén csatlakozik az EU-hoz:

Ciprus

Csehország

Észtország

Lengyelország

Lettország

Litvánia

Magyarország

Málta

Szlovénia

Szlovákia


A 27-ek Európája

2007. január 1-jén Románia és Bulgária is csatlakozott az EU-hoz.


Tagsági feltételeket teljesítő, de nem EU tag országok

Svájc

Liechtenstein (valuta- és vámunió Svájccal)

Izland

Norvégia

Ezekben az országokban jelenleg csatlakozásellenes a közvélemény.


Közösségi jog – uniós jog


Közösségi vívmányok

Közösségi vívmányok = Közösség joganyaga

„Acquis communautaire”

Kötelező érvényű joganyagok

Nem kötelező érvényű joganyagok

JOGFORRÁSOK

A csatlakozási folyamat

az acquis átvételéről szól.


Jogforrások

  • Elsődleges jogforrások:

    • Alkotmányszerződés (nem lépett hatályba!!)

    • EU alapszerződései és módosításai

    • Költségvetési és pü-i szerződések (1970, 1975)

    • Csatlakozási szerződések

    • Általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma, jóhiszeműség)

  • Másodlagos jogforrások: Közösségi intézmények által létrehozott jogszabályok

  • Európai Bíróság esetjoga

  • Közösségek és tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények


I/1. Alkotmányszerződés

Az Alkotmányszerződés

hatályba lépése esetén egyetlen szerződésbe vonta volna össze a Római Szerződést és a Maastrichti Szerződést.

Az Euratom Szerződés továbbra is megmaradt volna önálló szerződésként.


I/2. Alapszerződések

Római

Szerződések

  • ESZAK alapító szerződés (2002. júl. 23-án hatályát vesztette)

  • EGK alapító szerződés (később EK)

  • Euratom alapító szerződés

  • Maastricthi Szerződés*

    Ezek a korábban aláírt szerződéseket módosították és felülírták annak érdekében, hogy lépést tartsanak a társadalmi változásokkal.


Maastrichti Szerződés

  • EU létrehozása

  • EGK helyett EK

  • Létrejön az ún. 3 pilléres szerkezet

  • 1999-ig: Gazdasági- és monetáris unió és közös valuta létrehozása

  • Megállapodás közös kül-, és biztonságpolitika, valamint bel- és igazságügy kérdéseiben

  • Bevezették az uniós polgárságot

  • Kimondták az áruk, szolgáltatások, tőke és a személyek szabad mozgását

  • Megnövelte az EP hatáskörét

  • A Tanácsban növelte a többségi szavazást

  • Bevezette a szubszidiaritás elvét


Az Európai Unió 3 pillére

Európai Unió

*Amszterdam után: „Rendőrségi és igazságügyi együttműködés

büntetőügyekben”

I. pillér

II. pillér

III. pillér

Európai Közösségek

-ESZAK/Montánunió

-EURATOM

-EK (EGK)

-Gazdasági és mon. unió

-Környezet

-Mezőgazdasági politika

-Polgárjogok

-Regionális politika

-4 alapszabadság

-3. pillérből áthelyezett témák

Közös Kül- és Biztonságpolitika

Bel- és Igazságügyi Együttműködés*


Az Európai Unió 3 pillére

  • I. pillér: Európai Közösségek – SZUPRANACIONALITÁS

    • „Felségjog” a tagállamok felett

    • Széles és mélyreható hatáskörök

    • Egyes közösségi szervek tagállami függetlensége (EP, Európai Bíróság)

    • Kötelező erejű, széles körű többségi döntéshozatali és jogalkotási mechanizmusok

    • A közösségi szervek által alkotott jogszabályok közvetlen alkalmazandósága, közösségi jogrendszer autonómiája

    • Európai Bíróság kötelező joghatósága

  • II. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika – KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Megteremtette az egységes fellépés jogi feltételeit

    • Fő célok: a tagállamok biztonságának erősítése; a világ békéjének és biztonságának megőrzése az ENSZ alapelvei szerint; a nemzetközi együttműködés fejlesztése


Az Európai Unió 3 pillére 4.

  • III. pillér: Bel-és igazságügyi együttműködés (később Rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben) –

    KORMÁNYKÖZISÉG

    • „Felségjog” gyakorlói a tagállamok

    • Létrehozásának okai: A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció

    • Fő célok: a személyek ellenőrzése az Unió külső határain: bevándorlás, menedékjog, vízumok; küzdelem a nemzetközi bűnözés ellen: drogkereskedelem, terrorizmus; EUROPOL (Európai Rendőri Hivatal); bírósági együttműködés

    • A harmadik pillérből később több terület átkerült az elsőbe az Amszterdami Szerződés miatt, ezért átnevezték Rendőrségi és Igazságügyi együttműködésre


III. Pillér együttműködése

  • EUROPOL

    • Illegális kábítószer kereskedelem

    • Nukleáris és radioaktív anyagok csempészése

    • Embercsempészet

    • Emberkereskedelem

    • Gépjárműbűnözés

    • Élet-, testi épség, személyi szabadság , tulajdon elleni bűncselekmények

  • Együttműködés az igazságszolgáltatási szervek között

    • Kiadatás megkönnyítése

    • Együttműködés, végrehajtás megkönnyítése

    • Stb.


Az Európai Unió 3 pillére

Két alapvető különbség:

  • Az 1. pillér az ún. közösségi modellen nyugszik, a másik 2 pillérkormányköziegyüttműködésen alapul. A 2. és a 3. pillér területén a tagállamoké és az EurópaiTanácsé a főszerep;

  • Az 1. pillérnek saját jogrendszere van, míg a másik 2 pillér esetén a nemzetközi jog szabályai az irányadók.


Az uniós polgárság

Mindenki, aki valamely tagállam állampolgára, egyben az Unió polgára is.

Az uniós polgárság nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt, többletjogokat biztosít.


Az uniós polgárság - többletjogok

  • EU tagországban szabad mozgás, utazás, tartózkodás

  • Lakóhely szerinti tagállamban helyhatósági és EP választáson aktív és passzív választójog

  • EU-n kívüli országokban bármely más EU tagállam diplomáciai képviseletének igénybe vétele

  • Petíció joga az EP-hez

  • Panasz joga az európai ombudsmanhoz


Maastrichti Szerződés- az EU helye

  • Az EU nem lépett a korábbi 3 Közösség helyébe és nem is szüntette meg azokat.

  • Az EU továbbra sem kapott önálló jogalanyiságot, azzal továbbra is a 3 Közösség rendelkezik.

  • Az EU inkább politikai, mintsem jogi kategória.

  • Az EU az integráció minden elemét, annak kiteljesedését jelenti.

    Maastricht óta: európai integráció = Európai Unió


I/2. Alapszerződések módosításai

  • ESZAK szerződést (1952) és a Római Szerződést (1958) módosító:

    • Egyesülési Szerződés (1967)

    • Egységes Európai Okmány (1987).

  • Maastrichti Szerződést (1993) módosító:

    • Amszterdami Szerződés (1999),

    • Nizzai Szerződés (2003)

    • Lisszaboni Szerződés (2007).


Egyesülési Szerződés – Európai Közösségek(Merger Treaty – European Communities)

  • Hatályba lépés: 1967. július 1.

  • Új név: Európai Közösségek (EK)

  • Összevonták:

    • ESZAK

    • EGKpárhuzamos szervezeteit

    • Euratom

  • Fontos: a 3 szervezet megőrizte önálló jogalanyiságát, csak az intézmények váltak közössé!


Egységes Európai Okmány(Single European Act)

  • Luxemburg: 1987. január 1.

  • Római Szerződés módosítása

  • Kimondja: az egységes piac megvalósítását 1992. 12.31-ig el kell érni.

  • Tartalom:

    • Európai Tanács formális elismerése

    • Jogharmonizáció, közösségi jogalkotás fontossága

    • Környezetvédelmi politika

    • Intézményi változások


Az Amszterdami Szerződés- előzmények

  • Eredeti célja: Maastrichti Szerződés működésének értékelése, esetleges módosítások

  • Egyre több probléma az EU működésével:

    6 tagra szabták

    15 taggal működött

    27 tagúvá válik a közeli jövőben

  • Intézményi ill. döntéshozatali reform szükségessége

  • 1996. Torino: kormányközi konferencia

  • 1997. Amszterdam: a tárgyalások lezárása

  • 1999. május 1.: Amszterdami szerződés, a Maastrichti Szerződés módosítása – fél siker


Az Amszterdami Szerződés 2.

Pozitívumok:

  • 1. pillérben:

    • Bővítette az EP hatásköreit (együttdöntési jog bővítése)

    • Tanácsban tovább szűkült a konszenzusos döntéshozatal

    • Alapjoggá nyilvánította az Uniós információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférést

    • Az alapszerződéseket áttekinthetőbbé tette

  • Változások a közös kül-, és biztonságpolitika területén (2. pillér)

  • Változások a bel-, és igazságügyi együttműködés területén. (3. pillér) Innen az 1. pillérbe kerül (Schengeni Egyezmény):

    • A külső- és belső határőrizet

    • Bevándorlás

    • Menekültügy

    • Polgári igazságügyi együttműködés

  • 3. pillért átkeresztelték Rendőrségi és Bűnügyi együttműködésre


Az Amszterdami Szerződés 3.

  • Negatívumok:

    • Mértéktartó reformok

    • Nem született döntés:

      • Az EU további bővítéséről

      • Az intézményrendszer hatékonyabbá tételéről

    • A legfontosabb döntéseket elhalasztották = „Amszterdami maradékok”:

      • A Tanácsban az egyhangú döntések minimálisra csökkentése

      • A Tanácsi szavazatok újrasúlyozása

      • A Bizottság méretének és összetételének meghatározása

  • 1999. Kölni csúcs: „Új konferencia legkésőbb 2000-ig!”


Nizzai Szerződés: 2003. február 1.

Alapvető cél: az EU hatékonyabb működése

Eredmények:

  • Lehetővé tette az EU keleti bővítését

  • Amszterdami maradékok:

    • minősített többségi szavazás kiterjesztése a vétójog rovására (68 területből 35-re sikerült kiterjeszteni)

    • a szavazatok újrasúlyozása a Tanácsban,

    • a Bizottság nagysága és összetétele

  • Tovább növelte az EP súlyát

  • A „megerősített együttműködés” könnyítése


Nizzai Szerződés

Kritika:

  • Az EP hatásköreit nem szélesítette ki eléggé: az integráció szempontjából fajsúlyos kérdések konszenzuson alapuló döntések maradtak:

  • A legfontosabb kérdések esetén fennmaradt a nemzeti vétó:

    • Nagy Britannia (adó és TB ügyek),

    • Németország (bevándorlás- és menedékügyek),

    • Spanyolország (strukturális és kohéziós alapok felhasználása)

  • A döntéshozatal az állampolgárok számára átláthatatlan lett:

    „Nizzában végre elérhető közelségbe került a keleti bővítés – az unió átláthatóvá, érthetőbbé válása viszont még az eddigieknél is messzebbre”.


Nizzai Nyilatkozat

  • Nizzai csúcs: 2004-ben újabb kormányközi konferenciát kell tartani az EU hosszabb távra szóló, komolyabb intézményi átalakításáról

  • Leendő témák:

    • EU és a tagállamok hatásköreinek precízebb szétválasztása

    • Az EU Alapjogi Charta státuszának meghatározása

    • A Szerződések egyszerűsítése


Lisszaboni Szerződés

  • Teljes neve: „az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”,

  • Aláírás: 2007. december 13.

  • Hatályba lépés: 2009. január 1.


Lisszaboni Szerződés

  • Minősített többségi szavazatok számának növelése a Tanácsban,

  • Az EP megnövelt szerepe a döntéshozásban,

  • A pillérrendszer megszüntetése,

  • Új tisztségek: az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője,

  • Jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát,

  • Kilépés az EU-ból.


I/3. Csatlakozási Szerződések

1973: Dánia, Írország, Egyesült Királyság,

1981: Görögország,

1986: Spanyolország, Portugália,

1995: Ausztria, Finnország, Svédország

2004: Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia

2007: Románia, Bulgária csatlakozásakor.


Az elsődleges jogforrások jellemzői

  • Kormányközi konferenciákon születnek

  • Konszenzus kell az elfogadásukhoz

  • Minden aláíró államnak belső alkotmányos előírásai szerint ratifikálni kell


II. Másodlagos jogforrások

Jellemzői:

  • A Szerződésekben lefektetett alapelvek, célok, feladatok megvalósulását elősegítő, biztosító jogi eszközök.

  • A közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek.


ALAPÍTÓSZERZŐDÉSEK

ÁLTALÁNOS JOGELVEK

Közös stratégia

Együttes fellépés

Közös álláspont

Rendelet

Kerethatározat

Irányelv

Határozat

Határozat

Határozat

Ajánlás

Egyezmény

Vélemény

1. pillér

2. pillér

3. pillér


II. Másodlagos jogforrások:Az 1. pillér jogi aktusai

  • Rendelet (regulation):általános hatályú jogi aktus, amely kötelező és közvetlenülalkalmazandó (azaz a tagállamoktól nem igényel külön jogszabály kibocsátását).

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.

  • Irányelv (directive): a rendelethez képest kevésbé konkrét jogi aktus, kötelezően előírja a tagállamok részére az elérendő célt, de a megvalósítás formáját, módját, és a saját jogrendszerbe illesztést átengedi a tagállamoknak. A jogharmonizáció kapcsán különösen fontos jogforrás.

    Kiadja: Tanács, Tanács és EP közösen, Bizottság

  • Határozat (decision): Konkrét ügyekben konkrét címzettekhez szól, ami kötelezi a címzetteket.

    Kiadja: Tanács, a Tanács és az EP közösen, Bizottság, EKB.


II. Másodlagos jogforrások:Az 1. pillér jogi aktusai

  • Ajánlás (recommendation): A címzettek felé magatartási vagy cselekvési elvárást fejez ki, de nem kötelező jogi aktus.

  • Vélemény (opinion): A címzett felé egy álláspontot ad meg, gyakran valakinek a kérésére. Szintén nem kötelező erejű norma.


Az EU működése


Az EU működése


Intézmények érdek-irányultságai

  • Tanács = tagállamok kormányai által kifejezett nemzeti érdek

  • Parlament = politikai pártok által hozott állampolgári (politikai) érdekek

  • Bizottság = szupranacionális bürokrácia által érvényesített közösségi érdekek

  • Bíróság = ügyel a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására, zökkenőmentes érvényesülésére


Intézmények alapfunkciói

  • Európai Tanács: állam- és kormányfői szintű ülések. Szerepe: az EU számára a politikai lendület megadása.

  • Európai Unió Tanácsa:az Unió fő döntéshozó, jogalkotó testülete. (kormányközi jelleg)

  • Európai Parlament: osztozik a jogalkotói és a döntéshozói hatáskörökön az Európai Unió Tanácsával. Ellenőrző, konzultatív szerv.

  • Európai Bizottság: A fő végrehajtó szerv, amely az EU közös érdekeit képviseli (szupranacionális jelleg). Javaslattevő, döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező, és biztosítja az EU politikáinak megfelelő végrehajtását.


Intézményrendszer – összegző gondolatok

  • Nem érvényesül a klasszikus hatalommegosztási elv

  • Tanácsközpontú modell

  • Demokrácia-deficit


Európai Szociális partnerek és szerepük a közösségi döntéshozatalban


Az európai csúcsszervezetek

A Bizottság 1993. évi nyilatkozata: COM (93) 600 teszi egyértelművé:

  • „szakmákat átfogó/ágazatközi VAGY szektorális / ágazati, de európai szinten szerveződő szövetségeknek kell lenniük;

  • tagságuk olyan szervezetekre terjed ki, melyek saját országukban elismert és integráns részei a munkaügyi kapcsolatok rendszerének,

  • megfelelő szervezettel és infrastruktúrával rendelkeznek.”


Konkrétan:

  • ETUC: Európai Szakszervezeti Szövetség (European Trade Union Confederation)

  • BusinessEurope

  • CEEP: Állami Vállalatok Európai Központja (European Centre of Employers and Enterprises providing Public services)


ETUC

  • Megalakulás: 1973.

  • Megerősödés: Delors elnöksége alatt

  • 60 millió munkavállalói tag

  • Tagok: európai ágazati szakszervezetek; tagállami szakszervezetek

  • Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI)

  • 1990 óta: Európai Szakszervezeti Főiskola (European Trade Union College, ETUCO)


ETUC céljai

  • A gazdasági és monetáris integrációt egyre mélyebb szociális tartalommal töltse meg.

  • Az Európa Tanács, az EFTA, valamint további európai intézmények relációjában az együttműködésre és a munka világára vonatkozó szabályok közelítésén dolgozik.

  • Az európai munkaadókkal az európai szintű munkaügyi kapcsolatok kialakításán és működtetésén munkálkodik.


Magyar tagok

  • Autonóm Szakszervezetek Szövetsége

  • Liga Szakszervezetek

  • Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége

  • Szakszervezetek Együttműködési Fóruma

  • Munkástanácsok Országos Szövetsége

  • Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés


BusinessEurope

  • Jogelőd: UNICE (Union des Industries de la Communauté européenne) – 1958.

  • 2007. óta: BusinessEurope - The Confederation of European Business

  • A szervezet 35 ország összesen 41 tagszervezetét tömöríti magába (kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt)


BusinessEurope céljai

  • Az európai munkaadók közötti együttműködés erősítése;

  • egy Európa-szerte versenyképes szabályozás kialakításának támogatása;

  • az EU valamennyi intézménye felé a munkaadói oldal érdekeinek képviselete – de mindez horizontálisan, azaz az ágazati törekvések figyelembevételével, de azok szintetizálásával történik


Magyar tag

MGYOSZ: Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége


CEEP

  • Alapítás: 1961.

  • Tagok:

    • állami tulajdonnal – teljes mértékben vagy részben – rendelkező munkaadók,

    • a tulajdonosi szerkezettől függetlenül mindazon szervezetek, amelyek általános gazdasági érdekeket megtestesítő tevékenységeket – közszolgálatot – végeznek (energia, közlekedési, kommunikációs és telekommunikációs, valamint az egészségügyi és oktatási szektorok)


CEEP céljai

  • Képviseli tagjait az európai szociális párbeszéd tárgyalások és megállapodások rendszerében,

  • A tagszervezetek számára alapvető területeken a kutatás, az információk allokációja

  • Szakmai publikáció


Magyar tag

STRATOSZ: Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége


További ágazatközi munkaadói szövetségek

  • EUROCHAMBRES(The Association of European Chambers of Commerce and Industry);

  • Európai Kerekasztal (European Round Table);

  • AMCHAM-EU(American Chamber of Commerce to the European Union);

  • UEAPME(European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises);

  • EUROPEMI(European Committee for Small and Medium-sized Independent Companies)


Megjegyzések

  • Az európai szintű szakszervezeti szövetségek, és a munkaadói szerveződések ágazatközi és ágazati szinten egyaránt jelen vannak. az EU döntéshozatali mechanizmusainak különböző színterein.

  • A munkaadók elsősorban az általuk képviselt vállalatok és a térség versenyképességéért dolgoznak (gazdaság- vagy a pénzügyi politika, a környezetvédelem és a klímaváltozás, a világkereskedelem, vagy az energetika.), és csak másodsorban képviselik a munkaadói érdekeket


Ágazatokon átívelő szociális párbeszéd


Színterek

  • Tripartit concentration: a szociális partnerek + a közösségi intézmények közös fóruma (=közös szakpolitika formálás)

  • A szociális partnerekkel való konzultáció

    • tematikus tanácsadó bizottságok;

    • Bizottság által kezdeményezett konzultáció (EUMSz 154.cikk) → MEGÁLLAPODÁS

  • Autonóm párbeszéd: a szociális partnerek bipartit kapcsolatrendszere


I. Tripartit concentration

2002/174/EK határozat:

Növekedési és Foglalkoztatási Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozóról

(Tripartit Social Summit for Growth and Employment

röviden: Tripartit Social Summit)


Tripartit concentration

Résztvevők:

  • Tanács elnöksége és a két következő elnökség,

  • Bizottság,

  • szociális partnerek legmagasabb szintű képviselői.

    Témák:

    makrogazdaság, foglalkoztatáspolitika, szociális védelem és a képzés-fejlesztés


II. Konzultáció A tanácsadó bizottságok

Tripartit működés a Bizottság mellett:

  • Foglalkoztatási Bizottság

  • Szociális Védelemmel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Európai Szakképzés-fejlesztési és Dokumentációs Központ

  • Munkahelyi Biztonság és Egészség Tanácsadó Bizottság

  • Nők és férfiak közötti egyenlő esélyek Tanácsadó Bizottság

  • Migráns Munkavállalók Szociális Biztonságával Foglalkozó Tanácsadó Bizottság

  • Személyek Szabad Áramlása Tanácsadó Bizottság


II. Konzultáció EUMSz 154. cikk

„A Bizottság feladata elősegíteni a szociális partnerek uniós szintű konzultációját és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy könnyítse a felek közötti párbeszédet a számukra nyújtott kiegyensúlyozott támogatás biztosításával.

Ebből a célból a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt konzultál a szociális partnerekkel az uniós fellépés lehetséges irányáról.”

[EUMSz 154. cikk (2) bekezdés].


A konzultáció menete

  • A Bizottság felhívást készít - a szociális partnerek megvitatják a szabályozandó kérdést. (max. 6 hét)

  • A Bizottság a kapott észrevételek függvényében dönt a második fázis elindításáról.

  • Ha szükséges a folytatás: második felhívás - a szociális partnerek jelzik a Bizottság felé egyetértésüket vagy egyet nem értésüket a javaslattal kapcsolatban. (max. 6 hét)

  • A Bizottság szabadon dönt arról, hogy beépíti-e a véleményt vagy ajánlást az általa kibocsájtott jogszabályba vagy sem (a figyelmen kívül hagyással jogalapot teremthet az EB számára a döntés esetleges későbbi érvénytelenné nyilvánításához.)


Érintett területek (EUMSz 153.)

  • Munkakörnyezet javítása

  • Munkafeltételek

  • Munkavállalók szociális biztonsága

  • Védelem MV megszüntetése esetén

  • Munkavállalók tájékoztatása

  • Munkaadók, munkavállalók érdekeinek képviselete, participáció

  • Harmadik országbeliek foglalkoztatása

  • Munkaerőpiacról kirekesztettek védelme

  • Férfiak és nők esélyegyenlősége

  • Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

  • Szociális védelmi rendszerek modernizációja


MEGÁLLAPODÁS –EUMSz 155. cikk

  • A szociális partnerek között uniós szintű párbeszéd, amennyiben úgy kívánják, szerződéses kapcsolatokhoz, így megállapodásokhoz vezethet.

  • Az uniós szinten megkötött megállapodásokat a tagállamok és szociális partnerek sajátos eljárásainak megfelelően VAGY a 153. cikk alá tartozó kérdésekben a felek együttes kérelmére a Tanács által meghozott határozattal kell végrehajtani. (A szövegen a Bizottság nem módosíthat)


Példák

  • Keretmegállapodás a szülői szabadságról (1995), amelyet a szociális partnerek 2009-ben megújítottak

  • Keretmegállapodás a részmunkaidőről (1997)

  • Keretmegállapodás a határozott idejű foglalkoztatásról (1999)


III. Autonóm párbeszéd

  • Indulás: 1985. Val Duchesse-i találkozó

  • Bizottsági kezdeményezésektől független, autonóm szerepvállalás a szociális partnerek részéről

  • Bipartit működés

  • Eredmény: közös állásfoglalás (joint opinion)

  • Jogi kötőerejük nincs

  • Témák: foglalkoztatáspolitika, képzés, szakképzés


EUMSz 155: Autonóm párbeszéd

Az EUMSz 153. cikkben felsorolt területeket érintő kérdésekben az aláíró felek együttes kérelmére a Bizottság jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezi, amelyet a Parlament véleményezése után a Tanács hoz meg irányelv, rendelet vagy határozat formájában.

A Tanács érdemben a szociális partnerek által kialakított szövegen nem módosíthat.


EUMSz 155: Autonóm párbeszéd

A jogforrás végrehajtása a jogforrás minősítése szerint alakul és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatban a Bizottság folyamatosan konzultál a szociális partnerekkel, akik értelemszerűen érdekeltek a hatékony implementálásban.


Ágazati szociális párbeszéd


Ágazati szociális párbeszéd

  • 1999. január 1. óta: Ágazati Párbeszéd Bizottságok (Sectoral Dialogue Committees)

  • Előzmények: ágazati Közös Bizottságok, informális munkacsoportok, vitacsoportok

  • 37 db ÁPB (2008)

  • Bipartit struktúra

  • Eredmény: állásfoglalás, közös nyilatkozat, ajánlás, vélemény)

  • Jogi kötőerő nincs, alacsony hatásfok, önkéntes vállalás


Ágazati szociális párbeszéd célja

  • véleményükkel segítik a Bizottság jogalkotó, politikaformáló és végrehajtó munkáját

  • fórumot teremtenek az ágazati szintű közvetlen szociális párbeszédhez, cél: a felek közötti megállapodások kötése, gyakorlatilag bármely témakörben, amely az adott bizottság kompetenciájába tartozik


Lényeges…

Nincs lehetőség arra, hogy az aláírók a Bizottsághoz fordulva kérjék annak tartalmának irányelvként való beemelését a közösségi jogba!


Európai ÁPB-k (példa)

  • Közúti szállítás

  • Munkaerő-kölcsönzés

  • Szálloda, étterem, kávéházak

  • Személyi szolgáltatások (fodrászat)

  • Tengeri halászat

  • Tengeri szállítás

  • Textilipar

  • Bőripar

  • PostEurope

  • Belvízi hajózás

  • Bankok

  • Biztosítás

  • Építőipar

  • Kereskedelem

  • Média

  • Mezőgazdaság

  • Távközlés

  • Vasút

  • Villamosenergia


Az európai szociálpolitika területei


Területek

INDIVIDUÁLIS MUNKAJOG:

  • Egyenlő bánásmód elve

  • Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Munkafeltételek

  • Atipikus foglalkoztatás

    KOLLEKTÍV MUNKAJOG

  • Szociális párbeszéd


Egyenlő bánásmód elve

  • RSZ 2. cikk és 119. cikk

  • 75/117/EGK irányelv („Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • 76/207/EGK irányelv („Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • 86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”)

  • 96/34/EK és 2010/18/EK irányelv (Szülői szabadság)

  • 97/80/EK irányelv (Bizonyítási teher és közvetett diszkr.)

  • ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely)

  • 2000/43/EK irányelv (Faji diszkrimináció tilalma)

  • 2000/78/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • 2006/54/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)


RSZ cikkelyek

  • 2. cikk: RSZ egyik célja: a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása

  • 119. cikk: a nőknek és a férfiaknak egyenlő munkáért egyenlő bér jár (gazdasági megfontolások)


Jogesetek

  • Defrenne kontra Sabena I-II-III.

  • Walrave & Koch kontra Association Union Cycliste


75/117/EGK irányelv („Egyenlő munkáért egyenlő bér”)

  • Ok: 119. cikket nem alkalmazták a munkaadók

  • 3 megoldás:

    • Férfiak bérét csökkenteni (2. cikkbe ütközik)

    • Férfiak, nők bérét közelíteni (2. cikkbe ütközik)

    • Nők bérét emelni

  • Egyenlő munka ≠ Egyenlő értékű munka (munkakör-értékelés!)

  • Bér = alap + kiegészítés

  • Tilos a közvetlen, közvetett diszkrimináció


76/207/EGK irányelv („Egyenlő bánásmód” irányelv)

  • Nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód: a munkához jutás, szakmai előrejutás, munkafeltételek, szakképzés terén

  • A nőknek elsőbbséget biztosító szabályok akkor jogszerűek, ha:

    • Nem automatikusak és feltétel nélküliek

    • A jelölteket objektív módon értékelik

  • Von Colson és Kaman; Abrahamsson; és Kalanke ügyek


86/613/EGK irányelv („Önfoglalkoztatók”)

  • Önfoglalkoztató (self-employed) nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód

  • Önfoglalkoztató:

    • Nem bérből, hanem a munkájának hasznából él

    • Nem függő munka

    • Általában nincs alkalmazottja

  • DE! Nincs általános és kötelező fogalom!

  • Túl általános


96/34/EK és 2010/18/EK irányelv (Szülői szabadság)

  • Keretmegállapodásból lett irányelv!! (BusinessEurope, CEEP, ETUC)

  • Parental leave ≠ Maternity leave (szülési szabadság)

  • Ffi és nő is igénybe veheti

  • A szülési szabadság után jár

  • 3 hó – gyermek 8 éves koráig

  • Lejárta után joga van az eredeti munkakörbe való visszajutáshoz


97/80/EK irányelv (Bizonyítási teher és közvetett diszkrimináció)

  • CÉL: fenti irányelvekben garantált jogok megsértése esetén segítse a hatékony fellépést

  • Bizonyítási teher megfordítása: alperest (MA) terheli annak bizonyítása, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést

  • Közvetett diszkrimináció: ha a diszkrimináció látszólag független a MV személyétől, de mégis az egyik nemhez tartozókat sújtja aránytalanul nagyobb mértékben, KIVÉVE, ha a szabály objektíve indokolható, jogszerű céljai vannak.


ASZ 13. cikk (Antidiszkriminációs cikkely)

Alap: „Közösségi Charta a munkavállalók jogaiért”

Tiltja a hátrányos megkülönböztetést:

  • Nem

  • Faji, etnikai hovatartozás

  • Vallás, meggyőződés

  • Fogyatékosság

  • Kor

  • Szexuális irányultság alapján.


2000/43/EK irányelv (Faji diszkrimináció tilalma)

  • Irányelv a faji és etnikai hovatartozástól független egyenlő bánásmód biztosításáról

  • Tilos: közvetlen és közvetett diszkrimináció + zaklatás

  • Bizonyítási teher megfordítása

  • Viktimizáció tilalma

  • Kiterjed: foglalkoztatás, önfoglaloztatás, szakképzés, szociális védelem, oktatás …


2000/78/EK irányelv (Keretirányelv az egyenlő bánásmódról a foglalkoztatásban)

  • Kiterjed:

    • Vallás, meggyőződés

    • Fogyatékosság

    • Kor

    • Szexuális orientáció

  • Nem terjed ki:

    • Faji, etnikai hovatartozás (lásd fent)

    • Nem (lásd lent)


2006/54/EK irányelv(Férfiak és nők közötti esélyegyenlőség a foglalkoztatás terén)

  • Kiterjed: nemek vonatkozásában

  • Hatályát veszti:

    • 75/117/EGK irányelv

    • 76/207/EGK irányelv

    • 86/613/EGK irányelv

    • 97/80/EK irányelv


Munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során

  • Transzfer: 77/187/EGK, 98/50/EK, 2001/23/EK irányelv

  • Csoportos létszámleépítés: 75/129/EGK, 92/56/EGK, 98/59/EK irányelv

  • Inszolvencia: 80/897/EGK, 87/164/EGK, 2008/94/EK irányelv


Transzfer irányelvek

  • Alap: társasági jog – Rt-k fúziója – Goldmann jelentés

  • Lényeg:

    • Munkajogviszony átszáll

    • Munkavállaló ellentmondási joga? (Németo.)

    • Jogelőd, jogutód együttes felelőssége

    • Jogelőd tájékoztatási kötelezettsége

    • KSZ sorsa

    • Munkavállalói képviselők védelme, tájékoztatása

  • Mikkelsen, Sophie-Redmond Stichting ügyek


Transzfer szabályok Magyarországon

2012.07.01-től:

  • MA személyében bekövetkező változás

  • Jogügyleten alapuló (adásvétel, bérlet …)

  • Általános successio (egyesülés, szétválás) kikerül az Mt-ből

  • Átvevő 1 évig köteles megtartani átadó KSZ-ét (kivéve: munkaidő, pihenőidő, kivéve, ha átvevőnél van KSZ)


Csoportos létszámleépítés irányelvek

  • Fogalom:

    • 20-100 fő között: 10 fő; 100-300 fő között: 10%; 300 felett 30 fő VAGY

    • 90 napon belül legalább 20 fő

  • Tájékoztatás és konzultáció:

    • Illetékes állami hatósággal

    • Munkavállalók képviselőivel

  • Tájékoztatás és konzultáció tárgykörei

    • (okok, érintettek száma, összlétszám, ütemezés, kiválasztási szempontok)


Csoportos létszámleépítés Magyarországon

  • 1991: Flt. 22-23. §

  • 1995-től: Mt. 94/A. §

  • 2012.07.01-től: relatív diszpozitív rendelkezések


Inszolvencia irányelvek

  • Alap: ILO 95. sz. egyezmény a munkabér védelméről

  • Tartalom:

    • Munkavállaló fogalma (tá. joga szerint)

    • Munkavállalói igény alapja (munkaviszony, Mszerződés)

    • Munkavállalói igény (munka díjazása)

    • Fizetésképtelenség meghatározása

    • Releváns időszak

    • Kifizetések limitje

    • Finanszírozó


Fizetésképtelenség fogalma

  • A hitelezők kérelmezték az eljárás megindítását

  • A tá. jogszabályai, közigazgatási intézkedései alapján meg kell indítani az eljárást

  • A hatáskörrel rendelkező szerv megállapította, hogy a munkaadó vállalkozását véglegesen bezárták, és a rendelkezésre álló eszközök nem elégségesek az igények kielégítését szolgáló eljárás megindításához


Releváns időszak

  • Fizetésképtelenség bekövetkezése

  • Fizetésképtelenségre alapozott felmondás közlése

  • A 2 között döntési lehetőség


Általános limit

  • Vállalkozás jövedelmezőségétől függően

  • Egységesen

  • Munkavállalói kategóriánként eltérően


Finanszírozó

  • Munkaügyi szervezet

  • Ere szakosodott más állami szerv

  • Bíróság (pl.: Svédország)


Inszolvencia Magyarországon

  • Törvényi háttér:

    • 1994. évi LXVI. tv. A Bérgarancia Alapról

    • 1991. évi IL. tv. Csődtörvény

    • Súlyos fogyatékosság: a csődtörvényre (felszámolásra) épül az inszolvencia eljárás

  • Felszámoló kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez, ha a bérfizetési napon a MA nem tud bért fizetni.

  • Mérték: LEGFELJEBB a tárgyévet megelőző 2. év bruttó nemzetgazdasági átlagbér ötszöröse

  • A támogatást vissza kell fizetni


Munkafeltételek

  • Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége: 91/533/EGK irányelv

  • Munkaidő megszervezése: 93/104/EK és 2003/88/EK irányelvek

  • Gyermekek, fiatalok védelme: 94/33/EK irányelv


Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

  • EU munkajogának legáltalánosabb szabálya!

  • A munkaadó köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkajogviszony lényeges feltételeiről tájékoztatni.

  • Határidő: munkaviszony kezdetét követő 2 hónapon belül

  • Mód: munkaszerződésben, alkalmazást igazoló okiratban, egyéb iratban

  • Példálózó felsorolás:

    • Felek adatai, munkakör, munkavégzés helye, díjazás, határozott idő, szabadság mértéke, felmondási idő mértéke, munkaidő, KSZ/üzemi megállapodás, stb.


Munkaidő megszervezése

  • Fogalom meghatározások (munkaidő, pihenőidő, éjszakai idő, …)

  • Minimális pihenőidők (munkaközi szünet, napi-, heti pihenőidő, maximális heti munkaidő, éves szabadság)

  • Éjszakai munka, váltott műszak, munkarendek


Gyermekek, fiatalok védelme

  • Alap: ILO 5. sz. egyezmény + további 10 db

  • Cél: gyermekmunka felszámolása

  • Irányelv rendelkezések:

    • Gyermekmunka tilalma

    • Munkavégzés alsó korhatára: 15 év, kivétel:

      • Könnyű munka (14 felett)

      • Szakképzés, gyakorlati képzés (14 felett)

      • Sport, művészeti, film, reklám (hatósági engedéllyel)

    • Fiatal:

      • Gyermek (15 év alatt)

      • Serdülő (15-18 között)


Atipikus jogviszonyok

  • Munkaerő-kölcsönzés: 91/383/EGK, 96/71/EK és 2008/104/EK irányelvek

  • Részmunkaidő: 97/81/EK irányelv (keretmegállapodás)

  • Határozott idő: 1999/70/EK (keretmegállapodás)

  • Távmunka: Távmunka Keretmegállapodás


Munkaerő-kölcsönzés (2008)(temporary work, Leihkraft)

  • Egyenlő bánásmód alapelve, kivétel:

    • A kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések között is kap fizetést

    • Kölcsönzöttek KSZ-e ettől eltérően rendelkezik

  • Ideiglenes jelleg


Részmunkaidő(part-time job)

  • UNICE, CEEP, ETUC keretmegállapodása alapján

  • Irányelv: „minimumok minimuma”

  • Cél:

    • Dereguláció

    • Hátrányos megkülönböztetés felszámolása

    • Részmunkaidős foglalkoztatás minőségének javítása

    • Időarányosság elve

    • Önkéntesség elve


Határozott idő(fixed duration)

  • UNICE, CEEP,ETUC keretmegállapodás

  • Határozott idő (objektív módon!):

    • Naptári nap

    • Feladat elvégzése

  • Munkaadói visszaélések megakadályozása:

    • Megújítás csak objektív okból

    • Idő maximalizált

    • Megújítások számának maximalizálása

  • Munkaadó tájékoztatási kötelezettsége a határozatlan idejű lehetőségekről


Szociális párbeszéd

  • Európai üzemi tanácsról: 94/45/EK és 2009/38/EK irányelvek

  • Munkavállalók tájékoztatásáról és a velük való konzultációról: 2002/14/EK irányelv


Európai üzemi tanács

„Közösségi szintű vállalkozás”:

  • tagállamokban működő, legalább 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve

  • legalább 2 tagállamban működő, mindegyikben legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás


Európai üzemi tanács

CÉL:

  • Az EUÜT, mint intézményes munkavállalói érdekképviseleti szerv létrehozása

  • A tájékoztatás és a véleményhez való jog gyakorlása az EUÜT-hoz képest eltérő módon, az érintettek megállapodása alapján kialakított, az előbbivel egyenértékű eljárásban is megvalósulhat.


Európai üzemi tanács tárgykörök

  • Rendkívüli részvételi jogok

  • (minden rendkívüli eseménykor):

  • Különleges, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő körülmények, így:

  • Vállalkozás, üzem áthelyezése, bezárása

  • (Tervezett) csoportos létszámleépítések

Rendes részvételi jogok

(évente 1-szer):

  • Vállalkozás felépítése

  • Gazdasági, pénzügyi helyzet

  • Várható fejlődés

  • Foglalkoztatás, befektetések helyzete

  • Szervezetet érintő lényeges változások

  • Új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése

  • Termelés áthelyezése

  • Egyesülések

  • Vállalkozások, üzemek, ezek részeinek leépítése, bezárása

  • Csoportos létszámleépítések


Eüt Magyarországon

  • 2003. évi XXI. Törvény az Eüt-k létrehozásáról


Tájékoztatási irányelv: 2002/14/EK

  • Egy tagállamban legalább 50 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás

  • Egy tagállamban legalább 20 munkavállalót foglalkoztató üzem KÖTELES tájékoztatni és konzultációt folytatni:

    • Vállalkozás gazdasági helyzetéről

    • Foglalkoztatási szerkezetről

    • Olyan döntésekről, amelyek lényegesen befolyásolják a foglalkoztatás, munkaszervezés gyakorlatát


  • Login