A k rnyezetpolitika eszk zei a k rnyezetv delem szab lyoz sa
Download
1 / 30

A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása - PowerPoint PPT Presentation


  • 94 Views
  • Uploaded on

A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása. A szabályozórendszerrel szembeni követelmények. Mi is a környezetvédelmi szabályozás célja?

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A környezetpolitika eszközei, a környezetvédelem szabályozása' - abeni


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A szab lyoz rendszerrel szembeni k vetelm nyek
A szabályozórendszerrel szembeni követelmények szabályozása

Mi is a környezetvédelmi szabályozás célja?

…hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelő minőségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezeti minőségre vonatkozó normákat mindenki betartson.


A szab lyoz snak a k vetkez k vetelm nyeknek kell megfelelnie
…a szabályozásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie

  • Javuljon, vagy legalább ne romoljon a környezet állapota. Ennek érdekében meg kell határozni a megengedhető szennyezés mértékét /normáját/.

  • Ellenőrizni és mérni kell a gazdálkodó szervezetek környezetszennyező tevékenységét.

  • Szankciókat kell kidolgozni a normákat nem teljesítőkkel szemben.

  • A szankciókat oly módon kell meghatározni, hogy azok ösztönözzék a gazdálkodókat korszerűbb beruházásokra (innovációkra), környezetbarát technológiaváltásra, termékváltásra.

  • Adott környezetminőséget a lehető legkisebb társadalmi ráfordítással kell elérni.


  • A szabályozásnak figyelembe kell venni, hogy a piac sehol sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Politikailag elfogadható legyen (mind a környezeti norma, mind a be nem tartók szankcionálása tekintetében).

  • Rugalmas legyen, azaz képes legyen igazodni a változó gazdasági körülményekhez.

  • Áttekinthető legyen : a túl bonyolult szabályozási rendszerben a végrehajtás nehézségei rontják a hatásosságot.

  • Forrásképző szerepet is be kell töltenie: egyes környezeti feladatok ellátására finanszírozási alapot képezzen, bár ennél is fontosabb, hogy orientálja a gazdasági élet szereplőit.


K rnyezetszab lyoz si eszk z k
Környezetszabályozási eszközök sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Direkt (közvetlen) vagy normatív szabályozás

  • Közvetett, vagy gazdasági (piaci) szabályozás, amelynek eszköztípusai

    • az adó vagy díj (vagy más hasonló közteher),

    • a támogatás (szubvenció),

    • betétdíjak (letét visszafizetés) rendszere,

    • a piacteremtés, szennyezési jogok rendszere,

    • felelősségbiztosítás

  • Egyéb: a meggyőzés eszközei (közvetett vagy közvetlen meggyőzés és/vagy nyomás alkalmazása pl: önkéntes egyezmények, ill. környezetvédelmi megállapodások érdekében folyó tárgyalások.


Direkt k zvetlen vagy normat v szab lyoz s
Direkt (közvetlen) vagy normatív szabályozás sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Jogszabályok útján történő szabályozás, amely közvetlenül hat a környezetet szennyezőre.

  • Döntően korlátozásokon, tilalmakon alapul, ezáltal segíti a környezetre káros tevékenységek megakadályozását, illetve korlátozását.

  • Ha a szennyező nem teljesíti az előírásokat büntetéssel kell szembenéznie!

  • Legfontosabb eszközei a normák.


A k rnyezeti norm k 4 egym sra p l kateg ri i
A környezeti normák 4 egymásra épülő kategóriái sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Célok

    • mekkora anyagi áldozatot hajlandó és képes vállalni a társadalom a környezet tisztaságáért, és mennyire igényli a társadalom a környezeti minőség javítását

    • környezeti cél: politikai döntés kérdése

  • Kritériumok

    • Bizonyos műszaki paraméterek előírását jelenti meghatározott felhasználásra kerülő környezeti elemek esetében pl: ivóvíz minősége


  • Immissziós vagy környezetminőségi sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz. normák

    • Adott térségre írja elő a környezeti normákat, hogy az egyes környezeti elemek - a talaj, a levegő, a vizek - a különböző szennyezőanyagokból milyen mennyiségeket tartalmazhatnak meghatározott ideig vagy tartósan, anélkül, hogy az élővilágot veszélyeztetnék, vagy kedvezőtlen ökológiai hatást váltanának ki.

    • Természettudományos megalapozottságúak. Fő céljuk: az irreverzibilis ökológiai változások megakadályozása. Az immissziós normákat koncentráció egységekben adják meg. Ezekhez kapcsolják pl. a szmogriadó vagy más katasztrófák miatti vészintézkedések elrendelését.

  • Emissziós vagy kibocsátásinormák

    • kéményenként vagy üzemenként írják elő a kibocsátható szennyezőanyag mennyiségét.


A k zvetlen szab lyoz s eszk zei
A közvetlen szabályozás eszközei sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • Nyílt tiltás: tisztán hatósági szabályozóeszköz, amely a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelő személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi. Pl: DDT, freont tartalmazó spay

  • Engedélyeztetési eljárás:új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, az alkalmazni kívánt technológiákat engedélyeztetni kell

  • Normák állítása: a közvetlen szabályozás leggyakrabban használt eszköze.

    • a levegő és vízminőségi normák vagy célok kitűzése, az immissziós normák meghatározása,

    • az emissziós normák, termékegységre vagy technológiára vonatkozó normák megállapítása,

    • a norma betartását ellenőrző monitoring rendszer kifejlesztése,

    • a norma betartásának kikényszerítése, a normát megsértők szankcionálása (leggyakrabban bírságolás).


A szennyezőanyagok normákkal történő korlátozására: sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

Emissziós normák előírása

  • önmagában zsákutcába vezet

  • gátolja az innovációs lehetőségek feltárását és alkalmazását a szennyezés csökkentése terén a termelők ellenérdekeltsége miatt

  • a termelők a technikai újításokat, fejlesztéseket eltitkolják, nehogy szigorúbb normákat és így magasabb költségeket idézzenek elő.

    Immissziós normákon alapuló szabályozás

  • a szennyezés maximálisan megengedhető mértékét kell megállapítani, az egyes létesítményekre vonatkozó korlátozásokat úgy kell megszabni, hogy a keletkezett össz-szennyezés ezeken a határokon belül maradjon nem kell az egyes források kibocsátását külön-külön szabályozni.

  • Radikálisabb, mert kizárólag a kialakuló szennyeződésre koncentrál, nem foglalkozik a korlátozás gyakorlati megvalósításának lehetőségeivel, a technikai színvonal kérdésével.

  • Kiszámíthatatlansága miatt kockázatos.

  • Előnye, hogy jobban ösztönözné az innovációt és értelmetlenné tenné a szennyezés-csökkentési lehetőségek eltitkolását, segítene alkalmazkodni az adott környezeti feltételek változásához.


Az emisszi s norm k gyakorlati v ltozatai
Az emissziós normák gyakorlati változatai sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • egy szennyezőforrás (pl. egy kémény vagy egy csatornanyílás) megengedhető kibocsájtásának meghatározása tonna/év vagy kg/óra és más hasonló egységekben.

  • a szennyezés elhárítás adott fokának meghatározása (pl. az összes porszennyezés hány %-át kell eltávolítani),

  • az alkalmazható legjobb megoldás, vagy az elérhető legjobb szennyezéselhárítási technológia alkalmazásának megkövetelése,

  • a kibocsátásra vonatkoztatva szennyezőanyag koncentráció előírása (pl. a kipufogógáz megengedhető CO tartalma %-ban),

  • a kibocsátás megtiltása a koncentrációhoz vagy a kárköltséghez kötötten,

  • kibocsátási korlátok a termelés inputjától vagy outputjától függően, azokban az esetekben, amikor a felhasznált input és a kibocsátott szennyezés között nyilvánvaló kapcsolat áll fenn.


Ellenőrzés sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • A normák betartásának ellenőrzése állami szerepkör

    • monitoring rendszer kiépítése és működtetése

    • Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, az önbevallás adatainak az ellenőrzése érdekében

    • ún. feketelistán (vöröslistán) szereplő anyagok (mérgező, bioakkumulációra hajlamos anyagok) köre és mennyisége idővel gyorsan bővül

      Szankcionálás

  • Bírságot csak annak kell fizetni, aki túllépi a norma alapján megengedett szennyezési szintet (semmi sem ösztönzi a termelőt arra, hogy a szennyezés-kibocsátást ennél nagyobb mértékben visszaszorítsa)


A k zvetlen szab lyoz s h tr nyai
A közvetlen szabályozás hátrányai sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • a normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek

  • a viszonylag magas adminisztrációs költségek. Pl. nagyszámú engedély kiadása különösen a normák változtatásakor hosszabb időbe telhet, ami gazdasági hátrányt okozhat a vállalatoknak.

  • a szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák. Társadalmi-politikai problémákat okozhat éppen a normák változtatásakor (szigorításakor) az, hogy a korábbi gazdaságossági megfontolások érvényüket vesztik, és csődbe juttathatnak vállalkozásokat. A szabályozásnak ez a formája olyan tisztán műszaki szempontokon alapuló, túlzott biztonságra törekvő védekezést követel meg, amelynek költségei magasak.

  • a környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya,

  • mivel a megállapított normák általában minden szennyezőre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb,

  • a környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek,

  • a szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét.


K zvetett vagy gazdas gi szab lyoz s
Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplőit a megfelelő környezeti magatartás irányába terelni

  • ösztönzőbb és rugalmasabb, mint a jogi előírás és szankcionálás

    Eszköztípusai

    • az adó vagy díj (vagy más hasonló közteher), - az érintett gazdálkodóknál, ill. fogyasztóknál, mint ktg. jelennek meg.

    • a támogatás (szubvenció),

    • betétdíjak (letét visszafizetés) rendszere,

    • a piacteremtés, szennyezési jogok rendszere,

    • felelősségbiztosítás


Ad k rnyezethaszn lati d j illet k j rul k
Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • kár alapján kivetett adó (Pigou féle adó) - úgy korrigálja a piaci szabályozásnak azt a tökéletlenségét, hogy a termelés magánköltsége alacsonyabb, mint társadalmi költsége (a társadalomnak el kell viselnie a negatív externális hatásokat is), hogy a kivetett adóval - hatósági előírás alapján - megnöveli a termelő magánköltségeit. Így a szennyező termelésre kivetett adóval a termelés költsége a társadalom és a magánvállalkozó számára megegyezik, vagy legalább is közelít egymáshoz, ezáltal biztosítható az erőforrások optimális elosztása a különféle termékek termelése között.

    A környezeti díjak = a szennyezésért fizetendő ár

    A környezeti díjak hatásai

  • Ösztönző hatás: költség- és az árváltozástól függ, amit a díj idéz elő

  • Redisztributív – újraelosztó – hatás: főként ez érvényesül, mivel a díjak túl alacsonyak ahhoz, hogy az ösztönző hatás kibontakozhasson


A Pigou féle adó fogyatékosságai sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • A szennyező termelés egységére kivetett adó nem vált be,

  • az okozott károk nagyságának felbecsülése komoly nehézségeket okoz,

  • A környezeti folyamatokban a változók nagy száma, bonyolult kölcsönhatásaik, a szinergizmusok, az időtényező szerepe miatt a környezetszennyezés által okozott ökológiai változások és okozott károk pénzben való kifejezése problematikus,

  • egységnyi termeléshez egységnyi szennyezést feltételez, elég, ha a termelést adóztatják. A valóságban azonban adott termékféleség termelése a technológiától, a környezetvédelmi megoldásoktól függően egészen különböző szennyezés-kibocsátással járhat,

  • A kár megelőzésére, a technológia fejlesztésére, az innovációra nem ösztönöz.


Termékdíjak sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • A Pigou-féle adó mai megfelelője,

  • Olyan termékekre vetik ki, amelyek a termelési, fogyasztási, értékesítési folyamat során veszélyesek a környezetre, mennyiségük környezeti problémát okoz,

  • Egyes termékjellemzők alapján (pl: ásványolaj kén tartalma) vagy a termékre (ásványolaj) vetik ki

    Egyre inkább térthódít, hogy az adót nem a termelés, hanem a szennyezés egységére vetik ki, ami a társadalom teherviselő képessége és környezetminőség iránti igénye által megszabott normákhoz alkalmazkodik.


A szennyez s kibocs t s egys g re kivetett ad t pus
A szennyezés kibocsátás egységére kivetett adótípus sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

Kibocsátási vagy környezetterhelési díj, adó: minden szennyező a kibocsátás minden egysége után díjat fizet.

  • Ösztönöz a szennykibocsátás állandó csökkentésére,

  • Olyan esetekben hatékonyak, amikor a szennyezőknek lehetőségük van az emisszió csökkentésére.

  • Az adó mértékének a meghatározásához ismerni kell a szennyezés megszüntetésének határköltségeit az egyes szennyezőknél. A vállalatnak addig érdemes a szennyezés elhárításával foglalkozni, ameddig annak költsége kisebb az adónál, vagy azzal legfeljebb megegyező.

  • Az adó kivetése a gazdálkodó számára választási lehetőséget jelent

    • szennyezi a környezetet és ennek megfelelően adót fizet,

    • vagy olyan környezetkímélő technológiát, vagy tisztítási eljárást alkalmaz, aminek révén mentesül az adófizetéstől.


A kibocs t si d j el nyei s h tr nyai
A kibocsátási díj előnyei és hátrányai sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

Előnye:

  • ugyanazt az eredményt kisebb összköltséggel képes elérni,

  • módosítja a költségelosztást

  • környezetkímélő termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz,

  • diffúz szennyezőkre is alkalmazható Pl: az üzemanyag vásárlásakor a tulajdonosok un. "termékdíjat" kötelesek fizetni.

    Hátránya:

  • díj nagyságának a megállapítása bonyolult.

    A díjak túlnyomó többségének célja, hogy pénzügyi alapot képezzen valamely környezetvédelmi tevékenység megvalósítására a jövedelmek környezeti célú újraelosztását célozza meg, a környezetkímélő technológiák bevezetését ösztönző hatása kevésbé jelentkezik.


T mogat s szubvenci pozit v szt nz s
Támogatás (szubvenció): pozitív ösztönzés sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

A szennyező részesülhet pénzügyi támogatásban, hogy szennyezés csökkentő intézkedéseket hajtson végre.

A támogatások főbb formái:

  • dotáció (támogatás), amit a vállalat a visszatartott, a környezetbe ki nem bocsátott szennyezőanyag fejében kap, ill. a környezetvédelmi célú beruházások részleges vagy teljes finanszírozására. Állami, költségvetési pénzt igényel.

  • adókedvezmények, gyorsított leírás az adómérséklés, vagy adóelengedés azt célozza, hogy a korábbinál szigorúbb normáknak a termelők anyagi tönkremenetelük nélkül tudjanak eleget tenni.

  • állami kölcsönök, kamatkedvezmények esetén a piaci kamatok egy részét a költségvetés viseli.

    Az ilyen ingyen pénzeket nem kellő hatékonysággal használják fel és a társadalmi megítélés sem túl kedvező: fizessen a szennyező elv megsértése!


Bet td j let t visszafizet si rendszer
Betétdíj (Letét-visszafizetési) rendszer sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

Minden más szabályozóeszköznél alkalmasabb a környezeti problémák kezelésre!

Azokban az esetekben alkalmazható, ha

  • a környezetkárosodást okozó források száma nagy,

  • ezek a források mobilak,

  • a szennyezés eredete egyértelműen nem mutatható ki.

    Lényege: A potenciális károkozóra illeték formájában adót vetnek ki, az okozható kárral kb. megfelelő nagyságban, és számára fizetés formájában támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelő nagyságban, ha bizonyos feltételek teljesülnek (pl. ha bizonyítható, hogy a kár nem következett be). Használható lenne a módszer pl. a fáradt olaj, a használt akkumulátorok, a roncs-autók, az üdítőitalos dobozok felelőtlen szétdobálásának megelőzésére.


Piacteremt s
Piacteremtés sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • A "szennyezési jogok" piaca

  • a gazdasági (piaci) és a normatív (hatósági) szabályozást kapcsolja egybe,

  • alapját az immissziós normák alkotják - előírva a megengedhető szennyezettségi szintet,

  • emissziós normákat állapítanak meg az immissziós normák teljesítéséhez.

    A módszer változatai:

  • Emissziócsökkentési jóváírások (Emission Reduction Credits): A norma alatt szennyező vállalatok többletteljesítményét ismeri el jóváírások formájában azért, hogy ne csak a norma által előírt határig, hanem azon túl is érdekelt legyen a vállalkozó emisszióját csökkenteni. A jóváírások ugyanabban a régióban eladhatók, bérbe adhatók, vagy tartalékolhatók. Jóváírást, "szennyezési jogot" az vesz, akinek a szennyezés tisztítása drágább lenne, akinek pedig a szennyezés-csökkentés olcsóbb, az a normán felül tisztít. A termelők így érdekeltek a szennyezés csökkentésében, és a szennyezés-csökkentő technológiák fejlesztésében.


  • Emissziókiegyenlítés (Offset): sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz. Az emisszió kiegyenlítése új üzemek létesítését teszi lehetővé, ha a meglévő üzemek legalább a létesítendő üzem által okozott emisszió mértékéig csökkentik szennyezés-kibocsátásukat. A kiegyenlítés vállalatokon belül történik.

  • Buborékpolitika (Bubbles Policy): Adott szennyezőanyagra egy térségben, kvótát szabnak, amit a szennyezők együttesen nem léphetnek túl. Együttműködési stratégia:ott legyen a legnagyobb mértékű az emisszió visszafogása, ahol ez a legolcsóbban megtehető.

    Az emissziós normák hívei ellenzik a módszert, mert, ha az egyik kibocsátó az előírtnál jobban tudja csökkenteni a szennyezést, akkor az előírt normák túl lazák, szigorítani kell. Attól is tartanak a vállalkozók, ha együttműködésük során új, korszerű technológiákat alkalmaznak, akkor ez az emissziós normák szigorításához vezethet.


  • Az összevont szennyezés-kibocsátás (Netting Out): sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz. A vállalatra vonatkozó összevont emissziós norma meghatározásával az innovációt kívánják elősegíteni. Ha az új létesítmény megvalósulása nem növeli a vállalat káros emisszióját, az új létesítmények engedélyezését nagyon leegyszerűsítik.

    Előnyük: jól illeszkednek a piacgazdaságok működéséhez, önállóságot biztosítanak a gazdálkodóknak, és környezeti költségmegtakarítást tesz lehetővé anélkül, hogy a környezet minőségi mutatói romlanának.


  • A szennyezési jogok piacának működési tapasztalatai sem tökéletes, (azt állami beavatkozások, monopóliumok befolyásolják) és a környezetvédelmi szabályozásnak illeszkednie kell a gazdaság egyéb területein működő szabályozó mechanizmusokhoz.

  • több gyenge pontja is van, mivel a szennyezőanyagok kibocsátási mennyiségeit meghatározó normarendszer kialakítása nehéz állami feladat,

  • el kell dönteni, hogy az immissziós jogok rendszerét (Ambient Permit System APS) vagy az emissziós jogok rendszerét (Emission Permit System EPS) dolgozzák ki,

  • APS - a szennyezést befogadó közeg terheltsége szerint ad ki szennyezési jogokat:a különböző körzetekben a földrajzi és egyéb adottságoktól függően más mértékek lehetnek a normameghatárzók, így az árak is eltérnek,

  • EPS - az emisszió források szerint adnak ki szennyezési jogokat: egységes (minden körzetre vonatkozó) árat szabnak, tehát megvalósulhat az egy piac - egy ár gyakorlata

    "forró pontok" kialakulásának veszélye: egy kisebb területen súlyos szennyezés jön létre, miközben az átlagszennyezettség nem változik.


Milyen módszerrel történjék a bizonylatok vagy "szennyezési jogok" szétosztása a rendszer beindításakor?

  • ingyenes szétosztás: azoknak kedvezne, akik korábban elhanyagolták a környezetvédelmi tevékenységet

  • értékesítés útján: kinél legyenek az eredeti jogok: a központi hatóságnál vagy a vállalatoknál?

    Ha a központi hatóság? - vállalatok vásárolják meg a működésükhöz szükséges jogokat a hatóságtól, ami pénzeszközöket von el egy esetleges környezetvédelmi beruházástól, és a szennyezés-csökkentés árát végül is a lakosság mint fogyasztó, ill. mint alkalmazott viseli.

    Ha a vállalatok? - a kibocsátás csökkentése érdekében a hatóság vásárolja azokat vissza. A lakosság adófizetői minőségében szenvedi el a környezetminőség javításának árát.


Tov bbi probl m k
További problémák "szennyezési jogok" szétosztása a rendszer beindításakor?

  • A piac csak viszonylag nagy emissziót megengedő bizonylat állomány esetén működőképes, ha szigorúak a normák, kisszámú bizonylat kerül forgalomba, ami a rendszert rugalmatlanná teszi.

  • A bizonylati rendszer bevezetésének ökológiai feltételei is vannak: szennyezett, sűrűn lakott, erősen iparosodott környezetben minden lehetőséget meg kell ragadni a terhelés csökkentésére, és nincs mód a gazdálkodásra. Ahol bevezethető a módszer, jelentős gazdasági előnyökkel bír: a szennyezés-csökkentést úgy érik el, hogy az a vállalatok számára számottevő költségmegtakarítást tesz lehetővé. Bizonyos esetekben elősegíti a szennyezés-csökkentő technológiák kutatását és alkalmazását.

    Hiányossága

    Nem képes kezelni a diffúz szennyezőket (közlekedés, javítóműhelyek, kisvállalkozások stb.), amelyeknél az emisszió ellenőrzési költségek igen magasak.

    Alkalmas eszköznek bizonyult viszont a nagyipar (energiaipar, kohászat, vegyipar stb.) emissziójának mérséklésére.


  • A rugalmas kompenzációs szabályozás "szennyezési jogok" szétosztása a rendszer beindításakor?

  • Az NSZK-ban dolgozták ki a levegőszennyezés mérséklésére,

  • A szennyezés fokozatos csökkentését tűzi ki célul és arra törekszik hogy a költségeket optimalizálja.

    Lényege, hogy a vállalatoknak a hatóság által előírt normához kell alkalmazkodniuk. Ha azonban valamely vállalat a normában előírt mértéknél nagyobb mértékben csökkenti a szennyezőanyag kibocsátását, akkor ezt a többletteljesítményt más vállalatnak eladhatja a körzetében, így a vevő az adott szennyezőanyagból normáján felül szennyezhet. Az adás-vételhez a hatóság csak abban az esetben járul hozzá, ha az érintett üzemek körzetében a szennyezettség jobban csökken, mintha egyenként csak az előírt normát teljesítették volna.


K rnyezeti felel ss gbiztos t s
Környezeti felelősségbiztosítás "szennyezési jogok" szétosztása a rendszer beindításakor?

  • A környezetvédelem gazdasági szabályozásának fontos eszköze – adók, környezethasználati díjak stb.

  • Terheket rónak a lakosságra, a fogyasztás visszaszorítására szolgálnak.

    Kötelező környezeti felelősségbiztosítás

    Célja: kártalanítsa az olyan károsultakat, akiknek kártérítés járna, de nincs kitől behajtaniuk. Pl: károkozó nem ismert, vagy ismert, de elévülés vagy fizetésképtelenség miatt rajta a környezeti kár elhárítása nem kérhető számon. (felelősségbiztosítási szerződés kötése!!!)

    Tipikusan a szennyezések következményeinek a felszámolását szolgálja,

    A felelősség-biztosítási rendszer kiépítése csak állami garanciák mellett remélhető,

    Díjának mértékét nehéz meghatározni.

    Önkéntes környezeti kockázati biztosítás

    Veszélyes tevékenységet folytatók kötik, hogy a tevékenységük káros környezeti kockázatainak anyagi következményeit elhárítsák ill. csökkentsék.


ad