1 / 20

A nyomás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás. Mit nevezünk nyomott felületnek?. Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező felületeit nyomott felületnek nevezzük. Mi a nyomott felület jele?

Patman
Download Presentation

A nyomás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A nyomás IV. fejezet Összefoglalás

  2. Mit nevezünk nyomott felületnek? • Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. • Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező felületeit nyomott felületnek nevezzük. • Mi a nyomott felület jele? • A nyomott felület jele: A

  3. Mi a nyomóerő? • Annak az erőnek, amellyel az egyik test nyomja a másikat, nyomóerő a neve. A nyomóerő mindig merőleges a nyomott felületre. • Milyen eredetű lehet a nyomóerő? • A nyomóerő sokféle eredetű lehet, például súly, rugalmas erő, izomerő … • Hogyan jelöljük a nyomóerőt? • A nyomóerő jele: Fny

  4. Mit mutat meg a nyomás? • Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő, nyomásnak nevezzük. • Mi a nyomás jele? • A nyomás jele: p • Mi a nyomás mértékegysége?

  5. Mi a hidrosztatikai nyomás? • A folyadékok súlyából származó nyomást hidrosztatikainyomásnak nevezzük. • Mitől függ a hidrosztatikai nyomás? • Ugyanazon folyadékhidrosztatikai nyomása annál nagyobb, minél nagyobb a folyadékoszlop magassága! • Azonos magasságú, különböző sűrűségű folyadékoszlopok hidrosztatikai nyomása annál nagyobb, minél nagyobb a folyadék sűrűsége.

  6. Mit mutat meg a kísérlet? • A hidrosztatikai nyomás egy adott folyadékban, ugyanolyan mélységben minden irányban egyenlő.

  7. Mit mond ki Pascal törvénye? • Nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadék belsejében mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. Ez Pascal törvénye.

  8. A gyakorlatban milyen eszközöknél érvényesül Pascal törvénye? • A hidraulikus emelők ezen alapulnak. • A gépkocsik fékberendezése ezen alapul.

  9. Mit nevezünk légnyomásnak? • Levegőnek súlya van. • Ezért a levegő a benne levő minden testre nyomást gyakorol. • Ez a nyomás a légnyomás, amely a levegő súlyából származik.

  10. Mitől függ a légnyomás nagysága? • A légnyomás a levegő páratartalmától is függ. • A páratartalom növekedésével a légnyomás csökken. • A légnyomás csökkenéséből arra lehet következtetni, hogy esős idő várható. • A nagyobb páratartalmú levegőnek kisebb a sűrűsége, mint a száraz levegőnek, amit az is bizonyít, hogy a felhők magasan vannak.

  11. Mekkora a légnyomás átlagos értéke a tengerszint magasságában? • A légköri nyomás átlagos értéke a tengerszint magasságában a 76 cm magas Hg-oszlop nyomásával egyenlő. • Értéke 101325 Pa, tehát közelítőleg 100 kPa. • A légnyomást barométerekkel mérhető.

  12. Miért van nyomása a zárt térben lévő, elhanyagolható súlyú gáznak? • A gázokban nemcsak súlyuk miatt lehet nyomás. • A gázrészecskék rendezetlenül mozognak. Mozgásuk közben egymással és az edény falával ütköznek. • Ütközéskor a részecskék erőhatást gyakorolnak az edény falára. • Az ütések együttes állandó nyomóerőt jelentenek a fal minden részére. • Mitől függ zárt térben levő gázok nyomása? • Részecskék számától, A tárolóedény térfogatátólA gáz hőmérsékletétől

  13. Mit nevezünk közlekedőedénynek? • Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek „szárai” úgy vannak alul összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedényeknek nevezzük.

  14. Mit nevezünk hajszálcsőnek? • A kis átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük. • Mit nevezünk hajszálcsövességnek? • Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük.

  15. Mit nevezünk felhajtóerőnek? • A folyadék a benne lévő testekre felfelé irányuló erő hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük.

  16. Mit mond ki Arkhimédész törvénye? • Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Ez Arkhimédész törvénye.

  17. Mit tudsz elmondani a kísérletről? • Azt, hogy egy test fennmarad vagy elmerül a folyadékban, a testre ható gravitációs erő és a felhajtóerő egymáshoz viszonyított nagysága határozza meg.

  18. Számoljunk! • Egy kocsi súlya 2000N. Kerekeinek a talajjal érintkező felülete 100 cm2. Mekkora nyomást fejt ki a kocsi a talajra? Fs = 2000N A = 100cm2=0,01m2 p = ? Fs = Fny

  19. Számoljunk! • Egy téglarakás nyomása a talajra 20 kPa. A nyomott felület 6000cm2. Mennyi a téglarakás súlya? A = 6000cm2=0,6m2 p = 20kPa=20000Pa Fs= ? Fs = Fny

  20. Házi feladat • Tanulni: TK. 67. oldalától a 86. oldaláig.

More Related