A projektmódszer alkalmazási lehetőségei hátrányos helyzetű/roma tanulók integrált nevelésében

1. A projektmódszer alkalmazási lehetőségei hátrányos helyzetű/roma tanulók integrált nevelésében Radnóti Katalin ELTE TTKFizikai Intézetrad8012@helka.iif.hu

2. Fejlesztési területek SuliNova Kht. HEFOP 2.1.A központi program • Óvoda-iskola átmenet • Lemorzsolódás • Dráma • Projekt • Árnyalt tanulóértékelés… • Hatékony tanuló megismerési technikák • Kooperatív tanulás • Tanórai differenciálás heterogén csoportban • Multikultúra • Tevékenységközpontú pedagógia • Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) • Oktatási szakértői Tanártovábbképzés és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)

3. Résztvevők • Szakmai vezető: Szőke Judit • Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre • A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin

4. Programunk legfontosabb alapvetései • A tényleges esélyegyenlőségmegvalósítása az iskolában. • A modern oktatási módszerek megismertetése ennek érdekében, hogy a leendő tanárok képesek legyenek minden gyerek megfelelő szintű fejlesztésére. • A hátrányos helyzet tudatos és reflektív kezelése a majdani tanári munkában. • A hallgatók érzékenyek legyenek a társadalmi különbségekre. • A hallgatók tudjanak az integrált neveléshez megfelelőtanulási környezetet kialakítani. • A hallgatók leendő tanári munkájában ne a gyerekek deficitjeire, hanem erősségeikre koncentráljanak. • Leendő tantestületükbenrugalmasak legyenek a változásokra.

5. Pedagógiai koncepció • Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? • Konstruktivista megközelítés. • A pedagógus szerepének megváltozása. • A műveltségeszmény kitágítása. • Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia.

7. Fő témakörök Bevezetés (2,2,2) • Tanuláselméleti háttér (8,4,3) • A tanulók a közoktatásban (10,6,2) • A projekt definiálása, története, kialakulása (8,6,2) • A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei (25,15,8) • Különböző témájú projektek elemzése (15,10,6) • Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában (5,5,3) • A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (5,5,2,) • A tanításművészet elemei (10,5,0) Értékelés (2,2,2)

8. Mi a projektoktatás? P robléma centrikus, Reformpedagógiai elemekből építkező Olyan újszerű szervezési mód, melynek a Játék is része lehet, az Egyéni munka is fontos eleme, de Kis csoportokban is történhet a Tanulás.

9. Mi a projektoktatás? A projekt talán legfontosabb ismérve az integráció szempontjából, hogy nem egyedül az ismeret- és műveltségközpontú szemlélettel, vagyis nem az intellektuális fejlődés értékeit abszolutizáló módon közelíti meg a tanulást, a tudást, és hanem a személyiség egészének formálódására apellál. Ezzel mintegy demokratizálja is az oktatást.

10. Módszertani repertoár A projektmódszer önmagában is képes reprezentálni egy meglehetősen széles módszertani repertoárt, melynek fontos elemei: • differenciálás, • motiváció, • többféle megközelítés, • kontextuselv, a gyerekek igényeihez való igazodás. Nő a pedagógus szaktárgyi tudásának magas szintje iránti igény. Ez a szaktárgyi tudás azonban szorosan összefonódik az adott területen releváns gyermeki elképzelések, az erre vonatkozó kutatási eredmények alapos ismeretével.

11. Néhány módszertani elv, amely az esélyegyenlőtlenségekkel való megküzdéshez kapcsolódik, és a projektmódszer kiemelésének irányába mutat: • kontextuselv, gyerekek saját élethelyzetei, • együttműködés, együtt munkálkodás, a vélemények megbeszélése, • holisztikus megközelítése a felmerülő kérdéseknek, az egyes tanulási témáknak, • tág tevékenységrepertoár, kellően széles tudásrendszert mozgósítása, • egymás megismerése jó, ha minél komplexebb, az egymásrautaltságot erősen tartalmazó, az együttműködést igénylő feladathelyzetekben történik.

12. Az alapképzés sajátosságai • A hallgatók az oktatási folyamatot megelőzően már rendelkeznek különböző prekoncepciókkal, melyeket igyekszünk feltárni a képzés, illetve a fő témák elején. • A kompetenciák fejlesztése az érdeklődésen, a kíváncsiságon alapul. A hallgatók a tényeket és elméleteket azok alkalmazása során szervezhessék újra saját koncepciójukat. • Az oktatási folyamat során mindvégig szükséges a metakogníció ösztönzése, mely segít a hallgatóknak egyéni tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. Ez későbbi tanári munkájuk során a továbbfejlődés egyik feltétele.

13. A hallgatók várható előzetes tudása a tanítási módszerekről: • kicsit „poroszosan”, hagyományosan gondolkodók, • akiknek fenntartásaik vannak az újszerű módszerekkel kapcsolatban, • akik már teljes mértékben elfogadták az újszerű módszereket, és inkább technikai jellegű tanácsokat várnak.

14. A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről I. • Valószínűleg ritka, de gondolkodhat valaki úgy is, hogy valójában a gyerekek közt nincsenek lényeges különbségek. • Valószínűleg jóval többen gondolkodnak úgy, hogy a gyerekek közt igenis vannak különbségek, de ezek adottak, rögzítettek, teljesen függetlenek az iskolai pedagógia folyamatoktól és e tekintetben a pedagógia tehetetlen, vagyis hárítja a problémát. • Lehetnek olyan hallgatók, akik nem tartják rögzítettnek a gyerekek közt lévő különbségeket, de az, hogy a gyerek mennyire képes élni az iskola nyújtotta lehetőségekkel az csakis a gyereke szorgalmán, esetleg családi hátterén múlik. Vagyis ebben az esetben is a probléma hárítása történik meg.

15. A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről II. • Lehetnek olyan hallgatói elképzelések, akik mintegy „egydimenziós személyiség felfogással” rendelkeznek, és a gyerekek közti különbségek kezelését homogén csoportok kialakításával, a szegregáció egy formájával, tudják csak elképzelni. • És valószínűleg lesznek olyan hallgatók, akik képesek a gyerekek teljes személyiségét tekintetbe venni, „sokdimenziós személyiség modellben” gondolkodnak, túllátnak az esetleges szűk tantárgyi korlátokon. Nyitott arra, hogy meg lehet találni minden gyerekhez a „hozzávezető utat”.

16. Szakmódszertani felhasználás célkitűzései I. • A szaktudományi és a pedagógiai ismeretek szintézise. • A pedagógiai stúdiumokban már megismert, újszerű alkalmazási lehetőségeinek számbavétele konkrét szakmai példákon keresztül. • A tanulók lehetséges helyzeteinek megismerése az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során.

17. Szakmódszertani felhasználás célkitűzései II. Azoknak a lehetséges tanulási és problémamegoldási helyzeteknek a megismerése, amelyekbe a tanulók az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során kerülhetnek. Képes legyen minden hallgató a szaktárgyából • differenciált feladatsorok összeállítására, • széleskörű tevékenységrendszer felkínálására a lehetséges projektfeladatok megoldásához, • a gyerekek egyéni gondolkodási útjainak nyomkövetésére a szaktárgy tanulása során, • a szaktárgy tanulása során előforduló sajátos gyermeki értelmezések felismerésére stb.

18. Tevékenységek jellege • Jelen képzési csomag esetében mi is minél gyakrabban alkalmazni kívánunk különböző kollektív munkaformákat. Elsősorban 3, legfeljebb 4 fős csoportok számára fogalmaztunk meg különböző problémákat, melyeken először egyénileg kell gondolkodni, majd utána csoportosan megbeszélni a megfogalmazódott gondolatokat, végül az egész közösség elé tárni. • Reflexió különböző tevékenységekre. • Több projektfeladat megoldása.

19. A megváltozott pedagógusszerep jellemzői

20. Projektfeladatok • Felmérés készítése a tanári munkával, az iskolával kapcsolatban. Az altémák az alábbiak lehetnek: • Milyen lehet a jó (szakos) tanár (tanító)? • Milyen személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen a jó tanár? • Milyen élményeik vannak saját tanulásukkal kapcsolatban? • A hallgatók, milyen tanárok szeretnének lenni? • Hogyan válhat tanár személyiséggé egy tanárjelölt? Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? • Hogyan kell tanítani a jelöltek szerint? • Milyen tanárt szeretnék? - adatgyűjtés gyerekek körében. • Milyen tanórákat szeretnék? – adatgyűjtés.

21. Köszönöm a figyelmet!